Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
arculatát mutatja. A városrészek ilyetén elhatárolódást jelzi a vagyoni tekintetben egyébként heterogén honoratior réteg lakhelyeinek alakulása is: arányuk a Bel- és Lipótvárosban mindvégig 60-63 százalék között mozgott, a Józsefváros ban a század elejéhez képest jelentős mértékben csökkent, míg a Terézvárosban csekély növekedés tapasztalható. A három külvárosban arányuk azonban messze el maradt a lakosság részarányától. A lakosság ilyen területi megoszlása összhangban volt a városrészek beépítési jellegében mutatkozó különbséggel. Az egy házra jutó háztartások, illetve személyek száma ugyan a század folyamán minden városrészben emelkedett, de míg a század első évtizedében a különbség az egyformán sűrűn lakott bel-li- pót- és terézvárosi házak és a másik két külváros épületei között mintegy más- félszeres volt, az 1830-as években az egy házra jutó személyek száma a három első említett városrészben már csaknem kétszerannyi, a háztartásoké pedig 1,7 szer annyi volt, mint a József- és Ferencvárosban, és az 1840-es évek végére a különbség már 2,5, illetve 2,2-szeresre emelkedett /Id. a 3. táblát/. Azaz a városias építkezés - a többszintű házak, vagy egyenesen bérházak építtetése, mely már az árvíz előtt elterjedt volt, - továbbra is a Belvárosban és Lipótvárosban és részben a Terézvárosban folytatódott még nagyobb mértékben. Az utóbbiban a Belváros és Lipótváros szomszédságában , míg a külső részeken az árvíz után is sok földszintes, falusias ház épült, vagy épül újjá. Ez lehetett az oka annak, hogy ez a század elején még legnagyobb laksűrúségű városrész a század közepére elvesztette vezető helyét. A József- és Ferencváros mutatóinak egymáshoz közelítése viszont arról tanúskodik, hogy ezekben a városias beépítés csak keskeny sávon ment végbe, és itt a földszintes, falusias épületek maradtak túlsúlyban az újjáépítés és továbbépülés során is. A városrészek eltérő társadalmi összetételéről tanúskodó száraz számadatokat támasztja alá és tölti meg élettel Garay János érzékletes leírása: "A belvárost Pest feje gyanánt már csak azért is tekinthetni, mivel az öt rész között ez a fő városrész, és azért is, mivel benne a legtöbb fejjel dolgozó ember lakik: itt vannak fő és legfőbb törvényszékeink, a város- és vármegye háza... egy egész ezred ügyvivővel s prókátorral: itt a tudós társaság és egyetem, a seminarium és gymnasium; csaknem valamennyi újsághivatal, melyek száma legújabban szépecske számra rúg fel, egy sereg íróval és újság-segéddel, a kereskedők legszámosabb irodái..." A Lipótvárost a város hasának nevezi, "....mert itt legtöbben laknak olyanok, ...kik... uraságok. Azaz a város egyéb négy részeiben legtöbb producens, itt legtöbb consumens lakik... a Ferenc és József városok tartják Pestet.... tejjel, tejföllel, vajjal, zöldséggel, főzelékkel, gyümölccsel.... szóval piaccal."^ 210
