Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
A városrészek eltérő funkcióival és társadalmi összetételével összhang- 7 ban alakult a férfiak eltérő kormegoszlása. A Belvárost és valamivel kisebb mértékben a Lipótvárost az egész időszakban a.17-40 éveseknek az átlagosnál nagyobb, a 17 éven aluliaknak annál kisebb aránya jellemezte. A század közepére e tekintetben nőtt a különbség a két városrész között: 1847/48-ban a 17 éven aluliak átlagos 34 százalékos arányával szemben részesedésük a Belvárosban csak 27,5 százalék, a Lipótvárosban viszont a 30 százalékot meghaladó volt. A 40 évesnél idősebbek aránya a Belvárosban az egész időszakban az átlagosnál jóval alacsonyabb volt és a 40-es évek végén is csak megközelítette azt, míg a Lipótvárosban éppen ellenkezőleg, a század eleji átlagossal egyező értékek, amelyek az árvíz után az átlag fölé emelkedtek, a 40-es évek végére ez alá csökkentek. Az összes városrész közül a Belvárosban volt a legalacsonyabb a nősek aránya /ez indokolhatta a cselédtartás nagy elterjedtségét/, a Lipótvárosban csekélyebb mértékkel maradt az átlag alatt: az árvizet követő években az átlag fölé emelkedett, és a 40-es évek végén is az átlaggal egyező szinten állapodott meg. A házasok aránya a 19. század első évtizedeiben_a Teréz- és Ferencvárosban volt a legmagasabb. Az utóbbi az egész vizsgált időszak alatt megtartotta elsőbbségét, a Terézvárosban a nős férfiak aránya az árvizet követő években az átlag alá süllyedt, és 1847-re is csak az átlag szintjét érte el. A 17 éven aluliak és a 40 éven felüliek a Ferencvárosban éltek a legnagyobb számban, ennek következtében a legaktívabb munkavállaló korú 17-40 évesek aránya mindvégig a többi városrésznél jóval kisebb volt. A Józsefvárosban a század elején szintén a fiatalabb és idősebb évjáratok magasabb aránya figyelhető meg: az árvizet követő években ugyan átmenetileg csökkent a kiskorúak aránya,, de az 1840- es években visszaállt az eredeti kormegoszlás: az átlagosnál kevesebb 17-40 éves, a fiatalabb és idősebb évjáratoknak az átlagost valamelyest meghaladó aránya. Az egyes városrészek funkcionális különbségét az árvizet követő években fokozta a vasútépítés és az ekkor alapított nagyobb üzemek város szélére telepítése. Ekkor vált "gyárnegyeddé" a Lipótvárosnak az Újépülettől északra eső része: a .‘szomszédságban. épült pályaudvarra torkollott az épülő vasút első vonala. Jelentősebb lakóterület a vizsgált időszakban e területen nem alakult ki, így a lakosság összetételében nem okozott változást. A demográfiai mutatók alakulása azt tanúsítja, hogy az árvíz, illetve az azt követő újjáépítés, am^ly megindította a nagyvárosiassá váló társadalom nagyvárosiasabb építészeti kereteinek megteremtését, csak átmeneti hatást gya211
