Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
-(kilts.a különböző vallási közösségek a 19. század első évtizedeiben még eléggé ... elkülönülten éltek. Mivel a szolgák és napszámosok pontos felekezeti megoszlását nem ismerjük, /a lélekösszeírások csak katolikus és nem katolikus bontásban adják meg a számukat/,, ezeket leszámítva vizsgáltuk a különböző vallásfelekezetekhez tartozó területi elhelyezkedését. /Az egyes felekezetek létszámát Id. a 2. számú táblázatban/. A legerősebb elkülönülés a zsidó lakoseágról mutatkozott, amelyek 84 százaléka akkor a Terézvárosban élt. A görögkeletieknek ugyanilyen hányada a Belváros /61 százalék/ és a Lipótváros /27 százalék/ között oszlott meg. Az evangélikusoknak a fele szintén a Belvárosban, további csaknem 30 százaléka a Terézvárosban lakott, míg a kálvinisták 47 százaléka Ferencvárosban, további 34 százaléka a Belvárosban, nyilván mindkét felekezet a városrésznek imaházukhoz, templomukhoz közelfekvő területén élt. Az 1820-as évek végére a kálvinisták arányosabban oszlottak el a különböző városrészek között. Legnagyobb, 35 százalékos tömörülésük ekkor a Józsefvárosban észlelhető. E városrész vezető szerepe az 1840-es évek végéig megmaradt, de a közösség tagjai nagyobb számban fordultak elő a Teréz- és Lipótvárosban is, míg a Belvárosban és Ferencvárosban csak kevés képviselőjük tartózkodott. Az evangél^kusok^az. 1820-as évek végén még főképp két városrészben tömörültek: 50 százalékuk a Terézvárosban, egyharmaduk pedig a Belvárosban. A század közepére eloszlásuk már többé-kevésbé egyenletes a Belváros, Lipótváros és Terézváros területén - a József - és Ferencvárosban azonban kevesen laktak. A görögkeletiek csökkenő mértékben ugyan, de továbbra is Belvárost preferálták, de ekkor már a Terézvárosban is csaknem annyian éltek, mint a Lipótvárosban. A zsidók szegregációja mutatkozott a század derekán is legerősebbnek: 72 százalékuk továbbra is a Terézvárosban, 22 százalékuk a Lipótvárosban élt. A katolikusok a népesség átlagos városrészenkénti arányát meghaladó mértékben csak a Józsefvárosban és Ferencvárosban fordultak elő. e!#* vaj^ci-Míg a vallás szerinti városrészenkénti elkülönülés a század közepére oldódni tűnik, megindult, s az árvizet követő években meggyorsult a vagyonosok és a szegényebb rétegek városrészenkénti szegregációja. A lakosság foglalkozási-vagyoni megoszlását, s főleg területi elhelyezkedésüket tükröző adatok hiányában csak közvetett adatok alapján követhetjük nyomon ezt a folyamatot: a napszámosok koncentrálódásából következtethetünk a szegényebbek, a cselédekéből \ a módosabbak területi eloszlására. 1808 és 1828 között a férfinapszámosok legnagyobb része /43-60 százaléka/ a Belvárosban koncentrálódott. Az 1830-as évek közepére arányuk 26 százalékra csökkent, ami már csak kevéssel haladta meg az össznépesség Belvárosra 208
