Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
és 1818/19-ben is csak 98 volt. A bevándorlás csökkenésének következtében az 1820-as évek végére a nemek aránya kiegyenlítődött, majd az 1830-as években újra a nők kerültek többségbe, és ez a női többség az árvizet követő években tovább fokozódott. 1842/43-ban a 100 férfira jutó nők száma még 104 volt, a következő években azonban a férfiak kerültek többségbe; 1847/48-ban már újból csak 96 nő jutott 100 férfira. A nemek arányának ingadozását az befolyásolta, hogy elsősorban a konjunktúrák éveiben a városban főleg a fiatal férfiak számára bővültek a munkalehetőségek. Bár az árvizet követő években - nyilván a nagyarányú építkezések munkaerőszükséglete következtében - erősen felszökött a napszámosnők száma is, a férfi munkavállalók erős túlsúlya okozta a csekély férfitöbbséget. A napszámosokat leszámítva mind a nagykorú, mind a kiskorú lakosság, és természetesen a házi cselédek körében is a nők voltak többségben. Arányukban csak 1847/48- ban észlelhető változás, amikor, a cselédséget kivéve /akik között egyébként a korábbi évtizedekkel ellentétben már jóval csekélyebb nőtöbbség mutatkozott/ a lakosság többi részénél egyértelműen a férfiak száma volt nagyobb, annak ellenére, hogy a 40-es évek közepén a Felvidéken fellépő éhinség elől a városba menekült több tízezer bevándorlóból hétezret a tanács kitoloncoltatott a városból . ^ A napszámosnők növekvő száma a nők megváltozott helyzetét tükrözi. Korábban, leszámítva a megözvegyült mesternéket és kereskedőfeleségeket, akik ide-(p ig-óráig folytathatták elhalt férjük szakmáját, a nőcselédeken kívül kevés volt a kereső foglalkozást űző nők száma. Esetenként mosás, varrás, hímzés nyújtott szegényes kereseti lehetőséget számukra. A napszámosnők számának rohamos növekedése az 1830-as évek végétől - a század elejéhez képest létszámuk tízszeresére nőtt, míg a cselédeké csak megkétszereződött - bővülő női munkalehetőségekről tanúskodik. A szolgáltató jellegű tevékenységeken kívül - mint a mosás, a vendéglátás különböző ágai, kifőzdék, kávémérés stb. - a legtöbb munkaalkalmat az építőipar és a szaporodó gyárak és manufaktúrák nyújtották, amelyek szakképzetlen -munkásainak egy része közülük került ki, de feltehető, hogy bizonyos kézművesipari szakmák /pl. kesztyűvarrás,fehérneműkészítés stb./ bedolgozóinak egy része is. Az eddig elemzett demográfiai mutatók alakulása, mint ezt pl. Bécs és Prága analóg jelenségei tanúsítják - az átmeneti korszak nagyvárosi fejlődésének közös jellemzője volt, és azt tanúsítja, hogy a városi lakosság egyre nagyobb rétege tartozott a munkabérből élők, az önállósulni és családot alapítani egyre kevésbé képes szegényebb rétegekből. Ez az átalakulás szorosan 205
