Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években
t sszefüggött azzal a már említett ténnyel is, hogy a bevándorlók között nőtt magyarországi falvakból és mezővárosokból betelepülők aránya a külföldiek és a szabad királyi városokból érkezők rovására. Míg az utóbbiak körében többségben voltak a jó szakmai felkészültségű, könnyebben önállósulni képes kézművesek és kereskedők, a vidékiek a tanulatlan munkások, cselédek és napszámosok utánpótlását biztosították. A bevándorlók összetételének átalakulása módosította a lakosság etnikai összetételét is: valamelyest csökkent a németek aránya, s nőtt a magyar és szlovák ajkúakéf A lakosság etnikai összetételéről azonban nem maradtak fenn megbízható adatok: legfeljebb a népesség 2-3 százalékát kitevő polgárságra vonatkozóan rendelkezünk bizonytalan értékű becslésekkel.^ A vallási összetétel azonban megállapítható Pesten a lélekösszeírások összesítőiből, Budán az egyházi sematizmusokból. Mindkét városban a katolikusok voltak túlsúlyban, de míg Budán arányuk a századeleji 95 százalékról 1847-re csak 93 százalékra csökkent, Pesten a másvallásúak megtelepedése nagyobb méretű volt, aminek következtében a katolikusoknak a 18. század végi, Budához hasonlóan magas 96 százalékos aránya már az 1800-as évek tömeges bevándorlásának következtében 88 százalékra süllyedt, és a más hitfelekezetbeliek, elsősorban protestánsok és zsidók számának fokozatos növekedése eredményeképp 1847/48-ban már csak 77 százalékot tett ki. A görögkeletiek aránya, akik a 18. század végén 4 százalékos arányukkal az egyetlen valamennyire is jelentős másvallású közösséget képviselték, a 19. század közepére 1 százalékra süllyedt, míg a protestánsok és zsidók aránya ez időszak alatt több mint kétszeresére nőtt. : W. ta ' A különböző hitfelekezeteknél a férfiak és nők, illetve a nagykorúak és kiskorúak aránya eltérően alakult. Míg a katolikusokat a század első felében - az 1830-as évektől csökkenő méretű - nőtöbbség jellemezte és a nemek aránya a zsidóknál is, csekély férfitöbbséggel, kiegyensúlyozott volt, a görögkeletieknél a már a század elején is megfigyelhető férfitöbbség erőteljesen fokozódott. A protestánsoknál éppen az ellenkező folyamat ment végbe: a század elején még főleg egyedülálló férfiak telepedtek meg a városban /100 férfira 36-46 nő jutott/, az 1820-as évektől fokozatosan emelkedett a nők száma is, de még a század közepén is jelentős többségben maradtak a férfiak /100 férfira csak 78 nő jutott/. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a kiskorúak aránya a protestánsoknál, különösen a kálvinistáknál, és csekélyebb mértékben az evangélikus vallásúak- nál, az átlagosnál alacsonyabb volt. A kiskorúak arányának minden vallásfele206
