Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

dig nem használtak, a fenti közvetett halálokokat is figyelembevéve az árvíz áldozatainak száma össszesen kb. 400-500 főre tehető. Fenti adatokat azonban ismét nem tudjuk mihez viszonyítani, mivel Fülöpszállás két halottján kívül további vidéki áldozatokról nincs adatunk. Ami persze ismét alig hihető - a helyzetet elsőnek szemrevételező megyei és városi tisztviselők illetőleg elöljáróságok egykorú hivatalos jelentéseit azonban csak Pest megyéből ismerjük, a halálozási anyakönyvek szisztematikus átnézésére pedig eddig még nem került sor.

Valamivel egyértelműbbek a katasztrófának az épületállományban okozott pusztításra vonatkozó adatai. Eltekintve a sajtóhibáktól a legtöbb forrás és

feldolgozás azonos számot közöl a pesti és budai lakóházak kárairól /4. tábla/.

, _ 40/

Mindössze a külön összeírt óbudai zsidók házairól szoktak megfeledkezni.

A viszonyításokkal azonban ismét bajok vannak. Az árvíz előtt fennállott házak számára vonatkozóan ugyanis szinte mindenki Trattner János művét tekinti alapvetőnek, ő azonban részben Jankovich Antal 1836. évi, részben pedig Nagy Lajos 1820-as évek közepéről származó házadatait használja, így számai időközönként téves arányok megállapítására vezetnek. Félreinformál az is, hogy Trattner és az adatait átvevő feldolgozások Buda számaiból kihagyják az árvíz

által nem érintett Vár és Krisztinaváros házait, így a város egészére nézve a

, , , _ _ , 41/

pusztulás arányát a valóságosnál nagyobbnak tüntetik fel.

De nemcsak Pest-Buda épületkárainak belső arányaival van baj. Még nehezebb a fővárosi pusztulás elhelyezése az egész árvízi katasztrófában, ugyanis, mint ahogy azt már korábban említettük - és az 5. táblából is látható - a falvak és kisebb helységek árvízkárai nem ismeretesek teljes egészükben. Óvatos becslés szerint is országosan 11-12 ezerre kell tennünk az árvíz miatt összeomlott házak s ennek felére az elpusztult gazdasági épületek /istállók, csűrök,

42/

pajták stb./ számát. Valójában tehát az összeomlott házaknak csak kb. negyedrésze fővárosi, vagyis az épületkárok nagyobbik fele vidéken - elsősorban falvakban - következett be, annak ellenére, hogy a köztudatban az árvíz csak a főváros elpusztítójaként szerepel. /Az egykorú pest-budai sajtó hírverése tehát nem volt eredmény nélküli./

Ha az árvíz által okozott károk pénzben kifejezett értékét próbáljuk megállapítani, a kép még zavarosabbá válik. Az adott időszakban ugyanis egyaránt használták a váltó, és az ennek két és félszeresét érő pengő forintot.

Pest és Buda épületkáraira vonatkozóan például az irodalom általában a Regélő 1838.augusztus 12-i számában (és egyidejűleg több más újságban is) megjelent hivatalos jelentés illetőleg az ezt idéző Asztalos Miklós adatait közli, mely

21