Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

dolgozásra nem vállalkozhatunk.

A zsidó lakosság - miután a Zsidó Község testületileg adózott,- kimaradt a feldolgozott adókönyvből. A rájuk vonatkozó adataink a két hivatkozott összeíráson és az árvízkárosultak között felvett 70 újlaki zsidóra vonatkozó adaton nyugszanak, ingatlanbirtokukról nincs tudomásunk.

Az ingatlanok után kivetett adók krajcárban területegységenként

művelési ág

területegység

a

d ó o

len

1

IN

1

Irt

á 1 y

6.

7.

8.

9.

10

háztelek

nöl

2

1,5

1

0,5

0,25

1.

2.

3.

4.

5.

kert

nöl

0,5

0,25

0,125szőlő

negyed

60

44

32

24

16

nyolcad

7,5

5,5

4

3

2

rét

hold

40

32

20

16

12

szántó,erdő

hold

16

12

10

8téglavető

?

0,25

0,125

—

~

•*Táblázatunkban csak az 1838-ban Újlakon és Országúton előforduló tételeket közöljük, a kertnél, a szántónál és téglavetőnél - ismereteink szerint - alacsonyabb, itt nem jelzett adóosztályok nem léteztek a városban. Az adókönyvi bejegyzések a kivetés pénznemét nem tartalmazzák, összehasonlítva azonban a környező évek adóösszegeivel, feltételezhető, hogy váltóforintban értel- mezendők.

A szőlők adóbesorolásánál az osztályozás alapja a terület negye- denkénti borbozama, az adókönyvből-csak annyi állapítható meg, hogy akóban (Eimer) határozták meg:

173