Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

adóosztály

borhozam

akó/

negyed

liter/

női

hl/

ha

I.

46-50

2,13 felett

87 felett

II.

36-45

2,44-3,05

68-85

III.

26-35

1,76-2,38

49-66

IV.

16-25

1,09-1,70

30-47

V.

16 alatt

1,09 alatt

30 alatt

(Vö. BFL

IV. 1009/

a. 13.)

A fentiekben nem szóltunk az adóalapként felvett állatokról.

Egy ló után 6, kecske után 16, egy tehén után pedig 24 xr-t kellett fizetni. Az állatok száma azonban igen alacsony, a többségében kecske (Újlakon 61), illetve szarvasmarha (uo.72), bár számuk lehet, hogy ennél talán nagyobb volt. Ugyanakkor Újlakon pl.mindössze kilencen adóztak 2-2 ló után, köztük öt fuvaros. A fiákeresek és az ún. Landkutscher-ek jövedelínadó- ját a lovak számának figyelembevételével állapíthatták meg, így - az összegek eltörlései közt rendszert nem találva - számukat nem tudjuk meghatározni. A Fuhrmann-ok lovanként 50 xr jövedelemadót fizettek, a ló utáni 6 xr-on felül. Az állatok után adózó személyek száma az alábbiak szerint alakult:

állatok száma összes

1

2

3

4

állattartó

kecske

24

17

142

marha

21

13

3

4

41

ló99

összesen

45

39

4

4

92

Az állattulajdonosok tényleges számát csökkenti, hogy 8 fő egyidejűleg többféle állat után adózik.

174