Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
27. tábla Az újlaki bérlők felmért kára bérlők a k á r összesen száma berendezés termény áru stb vft pft vft pft vft pft vft pft 54 69.206 27.682 9.243 3.697 20.031 8.012 98.480 39.391 Ez az 54 bérlő azonban korántsem jelenthette az összes árvízkárosultat, hanem csak azokat, akik jelentkeztek a kárfelmérő bizottságnál. Foglalkozás szerint a károsult bérlők között nem találjuk az őstermeléssel foglalkozókat: a napszámosok között írták őket össze a kárfelmérő biztosok s ez azt is jelenti, hogy a ház-, lakásbérlő újlakiak minden esetben a városrész iparűző, ill. kereskedelemmel foglalkozó rétegét jelenti. bérlők Ipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb összesen mester 26 5 4 4 39 legény 1515 összesen: 41 5 4 4 54 Az iparosok számát itt is a molnárok emelik magasra: kilenc molnármester nyolc legénnyel dolgozott. Magas még a szabók és a cipészek száma /négy-négy mester és 3-3 legény/, a többi foglalkozás azonban csak egy-egy árvízkárosulttal "képviselteti" magát, s felt3nően alacsony a kereskedéssel foglalkozó közöttük. A kárösszeg és a kifizetett segély alakulására vonatkozó összehasonlításunkat csak ott végezhetjük el, ahol egy-egy foglalkozás több képviselője károsodott, s éppen azért, egyfajta foglalkozási hierarchiára csak igen óvatosan következtethetünk. 29. tábla Az árvízkárosult újlaki bérlők kára és segélye foglalkozás szerint mester és száma k á r segély legény együtt vft pft pft molnár 17 3.675 1.470 212 szabó 7 625 250 40 cipész 7 675 270 35 fuvaros és bérkocsis 5 925 370 38 szatócs 3 1.013 405 68 159 28. tábla Az árvízkárosult újlaki bérlők foglalkozása
