Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

tehetően - az újlakiak tönkrement borkészletét az árukárt értékébe számították be, s ezért magas e városrészben az árukár a terménykárhoz viszonyítva.

22. tábla A termény és árukár Budán

városrész

terménykár

árukár

összesen

vft

vft

vft

pft

Tabán

10.155

74.110

84.265

33.706

Víziváros

9.861

282.631

292.492

116.996

Országút

3.189

3.590

6.779

2.771

Új lak

5.023

11.644

16.667

6.666

összesen:

28.228

371.975

400.203

160.139

/A Víziváros háztulajdonos-iparosai és - kereskedői kimagaslóan magas összeggel szerepeltek az árukár felvételkor: az egész összeg 73 /!/ százaléka az ő veszteségük/.

23. tábla

Termény-és árukár Újlakon^

háztulajszáma terménykár száma

árukár

donosok

vft

pft

vft

pft

t-módos

6 1.785

714

10

5.575

2.230

k-módos

5 1.650

660

5

2.644

1.057

szegény

3 1.338

535

2

589

235

ínséges-sz

; 2 250

100

3

1.130

452

szűkös-ny

nem mérték fel

5

1.706

682

összesen:

16 5.023

2.009

25

11.644

4.657

Forrásunk szűkszavúsága miatt a terménykárból csak egyes esetekben következtethetünk a tulajdonos foglalkozásához szükséges nyersanyagkészletre és értékére /molnár, vendéglős, posztónyíró, szatócs/, hiszen nem valószínű, hogy a telet maguk mögött! hagyva, jelentős élelmiszerkészlettel rendelkeztek a városi lakosok.

Az áruban elszenvedett kár értéke már összefüggésben pli a tulajdonos foglalkozásával: Újlakon minden tekintetben kimagaslóan a legtöbb kárt szenvedett háztulajdonos, az újlaki patikus: két házának /ingatlanának/ összká- ra alacsonyabb értéket tesz ki, mint ingóságaié, hiszen patikájának bútorait, eszközeit és gyógyszerkészletét vihette el az árvíz. Az egyetlen árvíz- károsult gyáros enyvet állított elő.Ez esetben a "gyár" berendezési kára meghaladja az áruét. Valójában egy speciális áru előállításához szükséges

155