Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
Az 1838. évi árvíz Budán 38 A város alacsonyan fekvő részeit nem márciusban öntötte el először a Duna, hanem már januárban. Az áradat ekkor még pár nap múlva visszahúzódott medrébe. Márciusban a pesti gátszakadást - a 13-ról 14-re virradó éjszakát megelőzően a város már második hete szenvedett az árvíztől: március 6-a óta a Víziváros, a Tabán, az Országút, Újlak és Óbuda jelentős részei víz alatt álltak; 9-én a házak ablakait, 13-re a házak emeleti részeit is elérte a Du3 6 na; a lakosok az emeletmagasságú vízben csónakokon közlekedtek. t Amíg Pesten a hirtelen - egy éjszaka - lezúduló jeges áradat pusztított, addig Budán az árvíz "tartóssága". Amíg Pesten március 13-ról 14-re virradóan mentésről szinte alig lehetett szó, addig Budán, a január óta állandó veszély37 ben, s olykor vízben is álló város lakosai felkészülhettek a menekülésre. Emberek ezrei váltak hajléktalanná. Az anyagi kár milliókra rúgott Budán is, Pesten is: raktárakban, boltokban, csűrökben, kertekben, ingó vagyonban, munkaeszközben, szerszámokban, árukészletben, személyes holmik pusztulásában. A XIX. század első felében a városi polgár egzisztenciájának meghatározója a háztulajdon volt. Természetes tehát, hogy az olyan természeti katasztrófa után, amely nagyrészt a háztulajdont sújtotta, a szervezett segélyakciók elsősorban a háztulajdonosok megsegítését, s ezzel együtt az újjáépítést, tekintették céljuknak. Az árvíz levonulása után a külföldről és az ország minden vidékéről a testvérvárosokba áramló segélyek két részből álltak: pénzbeli és természetbeni adományokból. Ez utóbbi főleg élelmiszert, gabonát és meleg 39 ruhát jelentett. Mindkét segélyforma begyűjtésére és szétosztására egy-egy bizottság alakult. A természetben érkező adományokét a Lónyay János kormánybiztos vezetése alatt működő bizottság intézte, s a munka oroszlánrészét a helyi 40 jótékonysági egyesületek végezték el. A pénzben érkező segélyek szétosztására 1838. március 25-én alakult meg a Segélyosztó Választmány, amelynek elnökévé Cziráky Antal országbírót nevezte ki József nádor.^ A Választmány mindenekelőtt az árvíz okozta károk felméréséről intézkedett, majd meghatározta azokat az alapelveket, amelyek alapján elsősorban a háztulajdonosok részesültek segélyben, majd a bérlőként élő kézművesek, kereskedők, "művészek", azaz szellemi szabadfoglalkozású árvízkárosult lakosok, s A- 2 utoljára azok az idegenek, akik az árvíz idején tartózkodtak a városban. 146
