Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
ez azonban döntő részben még egyedi jelenség. A meghatározó túlsúlyt a szatócsok és házalók jelentik, akikről igen keveset tudunk, annyi azonban bizonyos hogy áruikban éppen nem szakosodtak, hanem vegyeskereskedők voltak. /Érdekes, hogy ugyanekkor már élt itt egy izraelita alkusz is, aki szintén újabb kereskedői típus megtestesítője./ Az egyetlen, igazán fontos sajátosság egyúttal természetes jelenség is: mindkét városrészben élelmiszerrel kereskednek a leg többen, s ezeknek pontosan a fele lisztet árult, ami a helybeli, igen jelentős malomipar egyenes következménye volt. Érdekes, hogy olyan foglalkozási kategóriával, mint pl. birtokos és bérlő, Újlakon korábban nem számoltak a kutatók, tehát adataikban nem fordultak elő ilyen esetek. 1838-ra nemcsak megjelennek a malomtulajdonosok, akiknek birtokuk bérbeadása, esetenként egyetlen jövedelemforrásként szerepelt az adó könyvben, de mellettük több dereglye- és kocsitulajdonos is volt, az Országúton pedig mindkét téglaégetőt csak bérelték az iparosok. Újlakon emellett ta láltunk még két gazdálkodót /Oeconomus/, míg a belsőbb területen ugrásszerűen megnőtt a nemesek ingatlanvásárlása. Az értelmiség (tisztiorvos, hivatalnok, stb.) és szolgák, tanítók száma nagyjából állandónak tekinthető, ami főként helyi, azaz külvárosi alkalmazottat takar, de az Országúton már várbeli hivatalban (30-ad Hivatal, Építési Igazgatóság) dolgozó szolgák is laktak. A foglalkozások fontosabb kérdéseit sorra véve utolsónak hagytuk a legnagyobb számban jelenlévő iparosokat, mert belső csoportosíthatóságuk sokban függvénye más jövedelemforrásoknak és mert a kereskedők megoszlásához hasonló 27 módon igen ellentmondásos rétegződésük, szakmai összetételük. (V. függelék) Mint a kereskedelem kapcsán már utaltunk rá, az élelmiszeripar fő erősségét jelentős számú malmával a malomipar képviselte mindkét külvárosban. Ennek magyarázata szinte természetesen adott: a Duna párjának e szakasza igen 28 kiváló hely volt hajómalmok állítására: 12. tábla A dunai hajómalmok számának változása 1810 - 1836 között év__________Új lak__________Országút _____________Buda összesen 1 810 23 18 44 1830 24 20 44 1836 29 18 47 Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, hogy 41, illetve 24 molnár (mester és legény együttesen) élt itt. 142
