Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
N. CZAGA VIKTÓRIA - GAJÁRY ISTVÁN ÁRVÍZKÁROSULTAK BUDÁN /Újlak és Országút társadalma/ ADÓ ÉS TÁRSADALOM A hazai várostörténet-írás az elmúlt évszázad során igen nagy arányban szintetizáló, összefoglaló munkák sorát jelentette meg, amelyek adataikban erősen a XIX. századi leírásokra, "Wegweiserek"-re támaszkodtak. Az így feldolgozott munkák - bár a városok egészéről nyújtottak összefoglaló képet, - információikat gyakran a városrészek szintjére lebontva is közzétették. A várostörténet-írás erősen a helyi hagyományokon alapul: nemcsak tudomásul veszi a nagyobb folyamatok széleskörű elemzése során szerzett tapasztalatokat, hanem ezeket igyekszik pontosan és egzakt módon feltárt adatsoraival összeegyeztetni, hogy minden jelenség, folyamat okainak, tartalmának kérdései re hasonló választ kaphasson. Ez nem jelenti a "hagyományos", eseménytörténeten alapuló történetírás létjogosultságának megkérdőjelezését, sőt, az újabb és újabb társadalom- és gazdaságtörténeti adatok ismeretében ismételten szükséges a tények értékelésének, a korábban megtaláltnak vélt okok időállásának más és más kontextusba helyezésével történő felülvizsgálata: "semmilyen történelmi kutatás, legyen bármilyen alapos, nem menti fel az élő generációt kre atív feladata alól, hogy megtalálja saját válaszait, s alakítsa saját jövőjét."1 Az alábbiakban - történetírásunkban először - kísérletet teszünk Buda szabad királyi főváros két, kevéssé fontosnak tartott külvárosa, Újlak és Országút reformkori lakossága birtok- és foglalkozási viszonyainak felvázolásá- ra. E két külváros a középkorban önálló település volt, mint Felhévíz mezőváros /Országút/ és Szentjakabfalva /Újlak/, s csak a török kiúzése után csatolták őket a fővároshoz. Fejlődésük hosszú és lassú folyamatáról szólva, eddigi történetírásunk nagyjából egyetértett abban, hogy megőrizték falusias külsőjüket, amelyet - a városiasság megítélésekor - Óbuda mezővárossal hasonlított össze már a kortárs irodalom is: "Újlak sokkal vidékiesebb karakterű, mint Óbuda. Újlak és Országút lakói többnyire szőlőművesek és szántóvetők. Óbuda lakói többnyire iparosok és kézművesek, tehetősebbek, mint az újlakiak és az országútiak. Óbudán kövezett utcák vannak, s abban nagyobb tisztaság uralkodik, mint a másik két nevezett városrészben... A házakat Újlakon, mint 131
