Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
Óbudán is, egyszerű anyagból építik, tágas tornáccal és - főként a Dunánál - gyümölcs- és konyhakertekben folytatódnak... Az egész külváros /ti. az Ország út - szerz. megj./ egyszerű, vidékies karakterű. A Bécsi út jegyei közé tartoznak a jól megépített, cseréppel fedett egyemeletes házak. A külváros nyugati része valamivel szegényesebben néz ki, ami kicsi, de "csinos", és körül 3 kerített udvarokkal és kertekkel épült." Azt, hogy összképében mennyiben volt falusias, vagy városias e terület, ma már nehéz rekonstruálnunk: koraba li budai városépítészetünkről csak szórványos adatokkal rendelkezünk. Bár a gyümölcs- és veteményeskertek a falusias külső képét idézik fel bennünk, va lószínűnek véljük, hogy ez csak a - XIX. század folyamán mindvégig - dinamikusabban fejlődő Pesthez, valamint Buda ipari és kereskedelmi központjához, a Vízivároshoz viszonyítva volt így, hiszen a birtokviszonyokra vonatkozó adataink a mezőgazdaság háttérbe szorulását, illetve a tehetősebb, nagyobb méretű gazdaságok előtérbe jutását mutatják. Választott időszakunk az 1838. évi árvíz éve, amikor is a nagy számú árvízkárosult szemszögéből, státusviszonyaiból sok segítséget nyerhetünk egy pontosabb kép megrajzolásához. NÉPESSÉG, CSALÁDOK ÉS ADÓZÓK SZÁMA A két külváros a század második évtizedétől fogva nemcsak topográfiaiig, de népességében sem fejlődött jelentős mértékben:^ 1. tábla A házak és a lakosság számának változása az árvíz előtti évtizedekben a házszámok (telekkönyvi számok) változása terület 1809 1818 1828 1836 Új lak 387 396 398 401 Országút 302 370 377 388 Buda, összesen 2928 2976 3094 3135 a lakosság számának változása 1812 1818 1821 1830 Új lak 2998 3106 3878 3413 3600 Országút 3083 ? 3430 ? 3800 Buda, összesen 22272 ? 27471 26967 33400 132
