Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

2. TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK MAGYARORSZÁGON 2.1. Katasztróf a-t örténetünk j ellegzetességei

Míg a belső illetve társadalmi eredetű külső okokra visszavezethető katasztrófákat alapvetően gazdasági-társadalmi-technológiai okok váltják ki, addig az ún. természeti katasztrófák elsősorban földrajzi meghatározottságúak. Magyarország például tengerrel gyakorlatilag soha nem rendelkezett, nincsenek működő vulkánjai, kívül esik a gyakori nagyobbméretű földrengések és viharok zónáján, így a legtöbb korábban felsorolt természeti katasztrófa vagy teljesen ismeretlen Magyarországon /szökőár, vulkánkitörés/, vagy hosszú távra visz szatekintve is csak igen ritkán vált egy-egy jelenség társadalmi értelemben katasztrófává, utóbbi esetben is többnyire lokális jellegű maradt, és csak egy-egy közösséget sújtott komolyabban /földrengés, vihar/. Magyarország történetének jellegzetes természeti katasztrófái mindig is az árvizek és aszályok illetőleg a különböző járványok voltak. A járványok különállása összefügg az zal, hogy míg előbbiek elsősorban az anyagi javakat támadták és keletkezésük, menet közbeni befolyásolásuk meglehetősen nehéz volt, utóbbiak elsősorban az élőlényeket veszélyeztették és a társadalom terjedelmüket, időbeli lefolyásukat, hatásukat hosszú idő óta viszonylag eredményesen tudta befolyásolni. A pusztítások méreteit tekintve ezzel együtt is a járványok állnak az első helyen a magyarországi természeti katasztrófák történetében.

Fentiekből következően nem csoda, ha a járványokra vonatkozó történeti

g J

irodalom a leggazdagabb Magyarországon, bár viszonylag sokat foglalkoztak a

9/

többi természeti katasztrófával is. E munkák legtöbbje azonban leíró jellegű, szemlélete hagyományos, nem társadalomtörténeti. A szóbanforgó katasztrófákat többnyire közegészségügyi-demográfiai vagy gazdasági-vízügyi szemszögből nézik, néha pedig meglepő módon a katasztrófa szinte eltűnik a politikai kísé- rőjelenségek-konfliktusok ábrázolása közepette. Mindez persze nem független attól, hogy a modern értelemben vett társadalomtörténetírás Magyarországon még ma is gyermekcipőben jár, komolyabb, a tudomány nyilvánossága előtt folyó hazai társadalomtudományi katasztrófakutatással az utóbbi évek során nem találkoztunk, vagyis a két fejletlen terület nem tudott igazán hatni egymásra.

13