Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

beállítódástól, társadalmi elvárástól, mentalitástól függően koronként, tár­sadalmi rétegenként különböző válaszadások lehetségesek. Egyes kutatók szerint az iparosítás előtti korszakban sok szempontból másként reagálnak az egyének és a közösségek a katasztrófákra, mint a XIX-XX. században. Sokkal inkább támaszkodnak a családi-rokoni-szomszédi csoportokra, mint a formális intézmények segítségére, sokkal nagyobb szerepet kap a vallás és mágia, jellegzetes, ma már furcsának tetsző közösségi magatartások /vallá­sos tömegmozgalmak, bűnbakkeresések/ jelenhetnek meg. De nemcsak az egyének és közösségek, hanem a formális szervezetek is másképp reagálhatnak egy-egy katasztrófára - nyilván más válaszok szükségesek és lehetségesek pl. éhínség esetén egy kiépült infrastruktúrával, nemzeti piaccal, átfogó, hatékonyan mű­ködő helyi közigazgatási rendszerrel bíró társadalomban, mint egy ezekkel nem rendelkező, más alapokon szervezett, hagyományos tevékenységmegoszlásra, ha­talmi struktúrára épülő feudális államban. Az empirikus tapasztalatok azt mutatják, hogy a külső természeti okokra visszavezethető katasztrófák többé-kevésbé elkülönült csoportot képeznek, eze­ken belül is különválaszthatok a járvány és nem járvány jellegűek. /Az utóbbi- ak-árvizek, földrengések, viharok, vulkánkitörések stb. - azok, amelyeket a köznyelv természeti katasztrófának nevez,/ Mivel a fentebb elmondottak fő cél­ja témánk hátterének felvázolása volt, a továbbiakban látószögünket fokozato­san szűkítjük és figyelmünket elsősorban a természeti katasztrófák magyaror­szági történetére összpontosítjuk. 12

Next

/
Thumbnails
Contents