Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Katasztrófa és társadalom. Az 1838. évi árvíz történetének vázlata

beállítódástól, társadalmi elvárástól, mentalitástól függően koronként, társadalmi rétegenként különböző válaszadások lehetségesek.

Egyes kutatók szerint az iparosítás előtti korszakban sok szempontból másként reagálnak az egyének és a közösségek a katasztrófákra, mint a XIX-XX. században. Sokkal inkább támaszkodnak a családi-rokoni-szomszédi csoportokra, mint a formális intézmények segítségére, sokkal nagyobb szerepet kap a vallás és mágia, jellegzetes, ma már furcsának tetsző közösségi magatartások /vallásos tömegmozgalmak, bűnbakkeresések/ jelenhetnek meg. De nemcsak az egyének és közösségek, hanem a formális szervezetek is másképp reagálhatnak egy-egy katasztrófára - nyilván más válaszok szükségesek és lehetségesek pl. éhínség esetén egy kiépült infrastruktúrával, nemzeti piaccal, átfogó, hatékonyan működő helyi közigazgatási rendszerrel bíró társadalomban, mint egy ezekkel nem rendelkező, más alapokon szervezett, hagyományos tevékenységmegoszlásra, hatalmi struktúrára épülő feudális államban.

Az empirikus tapasztalatok azt mutatják, hogy a külső természeti okokra visszavezethető katasztrófák többé-kevésbé elkülönült csoportot képeznek, ezeken belül is különválaszthatok a járvány és nem járvány jellegűek. /Az utóbbi- ak-árvizek, földrengések, viharok, vulkánkitörések stb. - azok, amelyeket a köznyelv természeti katasztrófának nevez,/ Mivel a fentebb elmondottak fő célja témánk hátterének felvázolása volt, a továbbiakban látószögünket fokozatosan szűkítjük és figyelmünket elsősorban a természeti katasztrófák magyarországi történetére összpontosítjuk.

12