Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
Vértesi Miklós: Szilasy János árvízi naplója
Apr. 24-kén a barbély mondá, hogy 500 sapeurs dolgozik Theresia-város- ban; Budán láttam az áradást a Capucinusokig; itt volt a posta-szekér-hivatal; láttam egy márvány köveket áruló boltban áradást mutató márványkövet arany betűkkel eladás végett kitéve. Délután tudakozódtam: ha valljon jöttek e sapeurök? mire Reseta Úr azt feleié: igen, két compagnia. Másokat is kérdeztem, de ezek semmit sem tudtak a dolgok felől. Apr. 25-kén hallám, hogy a Sas-fogadó dűlni kezdett; hogy 160 székere van a városnak tisztogatás végett, hogy a restauratio halasztatik; hogy sapeurök bizonyosan jöttek; hogy az áradás rajzát a Nádor nyomatá; hogy a kereskedőknek segedelem adatik; hogy a várost tisztítani kell. Hallám, hogy Majer Generalis elnöksége alatt a Duna-szabályozás terve készíttetik; hogy az utcák sora újólag rendeztetik; hogy a szegény mesterembereken az általam látott mód szerint pénzzel segittetik; hogy az asszonyi egyesület főkép ruhával, de pénzzel is az igazán, kivált koldulni szégyenlő szegényeken segitett; hogy sok ház elbecsül- tetik és fundus máshol adatik; hogy már minden kár, kivévén a kereskedőkét, meg van becsülve és ahoz képest segedelem nyújtátik. Láttam a belül leszakadt Sas-fogadót és Sztrakay házát. Bástya-utcában egy emeletes nagy házat összerokkanva. Láttam egy új képen több vészes helynek helyrajzát. Megnéztem a kékcsuka alatti ház (No 101) külsejét. APr- 26-kán láttam a theologiai kar szobája mellett tanyázó menekvőket; láttam a seminariumnak kiigazítás alatti részét; megnézegettem a múzeumokat, mint jövő leckéink ideigleni helyét. Apr, 27-kén Sorsich Fránci mondá: hogy Mart. 14-kén egy óráig életveszedelem közt jégen állott; Steib mondá: hogy egy plébános semmi szívességet nem mutatott. Ma kezdtem praelegálni a 2-dik museumban.Nézegettem Derra házát, mellynek aljában aljában Boskovics, első emeletében Vodjáner, felső emeletében Orczy lakott; ugyanezt különös gonddal bontogatják; ember nem halt meg benne. Retek-utcában láttam volt Parkfrieder-házat, rézzel vaia födve, még is összeomlott. Egy 2 ^ esztendős, szőke elveszett gyermeket kidoboltak, öregutcában azon emberrel beszélgettem, ki Parkfriedernek ellenében lakik. Mondá: hogy néki is egy pár hordó-bora elfolyt, hogy bizonyos Jalics is kárt vallott Parkfrieder pincéjében. Apr. 28-kán Reseta Úrtól hallám: hogy Pest-vármegye három három napra száz száz embert szokott beparancsolni» hogy itt a szegény kárvallottakat se- géljék. Alkalmasint a házi pénztárból fizettetnek. Megjárám Rombach-, Kereszt-, Vas-, Sörfőző-, Két-nyúl-, és lövő-utcákat, Kétnyúl-utcában Budai mészáros emeletes, igen nagy ledült háza tűnt szemembe. Itt ott hamarjában készült bódékat láttam, mellyekből nem legjobb étek-szag hatá meg szaglásomat. 106