A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)

Útmutató a katalógus használatához

azonban nem a nyomtatvány végén áll, (In f x) vagy (In p. x) utal annak pontos helyére.

Új sor élén jelöltük a formátumot (egyleveles nyomtatványoknál mm-ben a nyomtatás tükörméretével kiegészítve). Ezt követi a részletes kolláció képlete (a füzetjelek felsorolása) a terjedelemmel egyeztetve, szükség szerint helyesbítve a nyomtatványon tévesen szereplő terjedelmi adatokat. A kötet végén álló számozatlan, üres foliót csak a kollációban tüntettük fel. Ebben a sorban áll még a nyomdász- vagy kiadói jelvényre utaló (sign.) és a fa- vagy rézmetszeteket jelölő (fig. xylogr.) vagy (fig. chalcogr.), amelyeket tízig számmal, azon felül (plur. fig. xylogr. / chalcogr.) rövidítéssel közöltünk.

A bibliográfiai leírás utolsó sorában a szakirodalmi hivatkozások állnak. Első helyen a BNE1 Cat.-ra hivatkoztunk, ha ott megtaláltuk a kiadást, illetve ős- nyomtatványoknál a CIH-re, s a továbbiakban olyan katalógusokra, nyomdász monográfiákra, amelyek részletes leírásaikkal biztonságos azonosítást tettek lehetővé. A német nyelvterületen megjelent nagyszámú nyomtatványainknál minden lehetséges esetben utaltunk a VD 16 tételeire. Azokat a nyomtatványokat, amelyeket a VD 16 szerkesztősége a FSZEK példányai alapján írt le a sorozat még publikálatlan pótlásában, a VD 16 ZV (Zusatzverzeichnis) tételszáma előtt *-gal jelöltük.

Az ősnyomtatványokkal történő egybesorolás miatt azok leírását közelítenünk kellett az antikvák leírásához. A szerzőknél ez megoldható volt, az eltérő névalakok közötti utalásokkal. A címet azonban - ha volt cím az ősnyomtatványon - általában úgy írtuk le, ahogy a példányon állt, a szakirodalomban elfogadott egységes cím helyett. Bár a 15. században az impresszum még nem állt a címlapon és jelölésükre nem kellene zárójel, mi mégis ( )-be tettük a kolofonból vett adatokat és katalógusunk egységessége végett olyan részletességgel írtuk le, mint a 16. századi nyomtatványoknál. A terjedelem összegezésénél viszont figyelembe kellett vennünk az üres leveleket is, mivel az ősnyomtatvány-bibliográfiák ezeket is beszámítják a teljes példány terjedelmébe, [ ] nélkül.

2. A példányleírás a könyv egyedi jellemzőit az ábécé nagybetűivel jelölt bekezdésekben ismerteti. Ezek a következők:

A Csonka példánynál a hiányok, helyük pontosan jelölve. Az esetleges többletek, pótlások, javítások, sérült vagy tévesen bekötött levelek.

B A kötés kora, anyaga, színe, díszítése, állapota. Ha van a kötésnek irodalma, az is itt áll. A (Rozsondai x) hivatkozás Rozsondai Marianne e kötetben közölt tanulmányának táblázatára utal.

C A proveniencia adatai: a korábbi tulajdonosok lehetőleg időrendben, sorszámozva. A kézírásos bejegyzések eredeti helyesírással, tulajdonbélyegzők, ex librisek, régi jelzetek (lehetőleg tulajdonoshoz kötve), az előfordulási hely feltüntetésével. Utolsó adat a könyvtár hasonmásban közölt, sorszámozott tulajXV