Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A gazdaságelmélet vonzásában (1934-1964)

ság tehát végsősoron maga alá gyűrte a társadalmat. Ennek megfelelően a tudományban is lejátszódott egy hasonló folyamat: az árutermelő gazdaság tudományának, a közgazdaságtannak, amely eredendően Európa-centrikus és az ipari társadalom tudománya, a piaci rendszeren alapuló elméletét egy sor történeti tudomány (gazdaságtörténet, gazdasági antropológia stb.) átvette, s kategória-rendszerét (vállalkozás, érdekeltség, nyereségre törekvés, áru, piac stb.) megdönthetetlen axiómaként kezelte. A gazdaságtörténész feladata tehát - túllépve egyrészt a kronologikus gazdaságtörténetíráson, másrészt ezen az ahistorikus, "visszavetített szemléleten" - egy olyan általános elméleti keret és ennek megfelelő kategória-rendszer kidolgozása, amely a gazdaság valamennyi történeti tipusának értelmezésére alkalmas.

Polányi ezt az általános vonatkoztatási keretet az un. szubsztantív gazdaságelméletben vélte megtalálni. A gazdaság szubsztantív fogalmának megalkotásakor abból a tényből indul ki, hogy az ember megélhetése a természettől és embertársaitól függ. A gazdaság nem más mint az ember természeti és társadalmi környezetével folytatott cserefolyamata, "amennyiben ez a csere hozzájuttatja az embert anyagi szükséglet-kielégítésének eszközeihez".H7 a szubsztantív meghatározást szembeállította a gazdaság forl^Polányi, 1976. (515) 228.p. A tanulmány más szöveghelyén a definíció az intézményesítettség mozzanatát is magába foglalja: "Az ember és a környezet közti kölcsönhatás intézményesített folyamata, amely a_ szükségletkielégítő anyagi eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja." Uo. 236.p.

64