Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A gazdaságelmélet vonzásában (1934-1964)

gildszocializmus), addig a harmincas évek közepére ez a lehetőség is a semmibe veszett: "Belső helyzete egészségtelen és fejlődésképtelen. Merev, a népiélekben rejlő reszurszokat nélkülöző, az igazi demokráciának csak egyikmásik elemét tartalmazó, de lényegében nem demokratikus alakulat". 114>

Polányi elgondolásait 1947-ben három pontban foglalta

össze:

1. A gazdasági determinizmus mindenekelőtt XIX. századi jelenség volt, amely most a világ nagyobbik részében megszűnt hatni; érvényes csak a piacrend- szeren belül volt, ami múlófélben van Európában.

2. A piaci rendszer kínosan eltorzította nézeteinket az emberről és a társadalomról.

3. Ezen eltorzult nézetek civilizációnk problémái megoldásának egyik legfőbb akadályát képezik."1!6

Polányi szerint a liberális kapitalizmus a földet és a munkát (amelyek csak másik elnevezései a természetnek és az embernek) áruvá változtatta. A természetet és az embert így kiszolgáltatta a kereslet-kínálat játékának. A gazda11^Polányi, 1933. (338). Polányi fasizmus kritikájának és piacellenességének összefüggésére ld. Kis J.-Márkus Gy. 1971. (563) 738.p.

1150uczynska Ilona kissé egyoldalúan ítélte meg a helyzetet: "A legjobbaknak megadatik, hogy életük folyamán valahol talajba eresszék egy szent gyűlöletnek a gyökereit. Ez Angliában történt meg Polányival - a későbbi korszakban, az Egyesült Államokban már csak fokozódott. Gyűlölete a piaci társadalomnak szólt és e társadalom embert emberi mivoltából kivetkőztető hatásainak." Duczynska, 1971. (564) 766.p. 1933 előtt Polányinak a piac intézményéhez való viszonya nem egyértelmű (vö. hadikommunizmus kritikáját ill. funkcionális szemléletét).

116Polányi, 1947. (487).

63