Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)

a statisztikai táblákból kiszámított forradalom, ez az egész béljóslás és organikus szociológia, ezek tették, hogy amikor azt hittük, hogy az ország szívverését lessük meg, a taktika ketyegését hallgattuk."3^

Ugyanez az elkötelezettség a gyakorlati politika mellett csendül ki a Galilei Kör 1913-as márciusi ünnepén elmondott beszédéből is (Beszéd a meggyőződésről). Polányi szerint a 48-as fiatal nemzedék egyszerűen politizált, de jól politizált, míg a mai nemzedék tudósán politizál, de rosszul politizál. Ennek oka - mondja Polányi -, hogy téveszmék - mindenekelőtt a modern fatalizmus - uralják a nemzedéket. '"A társadalom magától változik és fejlődik, a politika munkája ezt a fejlődést elősegíteni.' így hangzik ez az orákulum, amelynél - merném állítani - károsabbat és egyben értelmetlenebbet a gondolatok történelme csak keveset mutat fel."36 37 Az új nemzedék - szerinte - behódolt ennek a téveszmének, ahelyett, hogy a meggyőződését követte volna. A meggyőződésből pedig - folytatja - olyan eszmék és erők születhettek volna, mint bizalom, ragaszkodás, igazi mérséklet, végső elszántság és korlátlan áldozat- készség, amelyeknek "már a gondolata is megtízszerezi erőnket és elsápasztja az ellenséget".

Ha polgári radikális program-cikkeit elemezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy Polányit elsősorban a radikalizmus

36Polányi, 1913. (19) 171.p.

37Polányi, 1913. (30) 29.p.

28