Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)

történetfilozófiai és szociológiai megalapozása, valamint annak elkülönítése más programoktól (polgári, ellenzéki, szociáldemokrata, bolsevik) foglalkoztatta. Ugyanakkor jelentékeny különbséget látunk 1914-es és 1918-as program-cikkei között. Míg 1914-ben a radikális politikát a szocialista munkás-politika szükségszerű előzményének tekintette a "feudalizmus" ellen vívott harcában: "Mert amire a magyarországi munkásságnak valóban szüksége volna, az egy olyan önálló polgári párt létezése, amely nem puszta érzelmi alapokon nyugszik, hanem amely polgári érdekből polgári erőkkel ostromolja meg a magyar feudalizmus vá- rát." Ebből azonban szükségszerűen következik - nolens- volens - a polgári radikalizmus átmeneti jellege: "a polgári radikalizmus céljain át visz a munkásság útja, és ha a munkásság túl akarja is haladni e célokat, a csatát értük a polgársággal közösen kell megvívnia." így egy valóságos "munkamegosztás" jön létre a két párt között: "a polgári politikát és a feudalizmus elleni küzdelmet a radikálisok, a munkásmozgalmat és a kapitalizmus elleni harcot pedig a szocialisták fogják képviselni."4'*’ A radikalizmus egyéb politikai program-pontjaiban (vám- és földkérdés, nemzetiségi egyenjogúsítás, dunai konföderáció, pacifizmus stb.) sem tért el véleménye a párt általánosan elfogadott elveitől.

&d. kül. Polányi, 1919. (41).

^Polányi, 1913. (28) 347.p.

41Uo. 348.p.

Polányi, 1914. (33) 143.p.

38

29