A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 3. (Budapest, 1981)
Remete László: Bevezetés
Természetesen az ellentábor, a szociáldemokraták, a polgári választójogi -, a feminista, a szabadgondolkodó, az antialkoholista sfb. mozgalmak kiadványainál is az előbbi mércét alkalmaztuk; tisztán agitációs célokat szolgáló, vagy tudománynépszerű- sítő füzeteiket kihagytuk. Másfelől viszont különös figyelmetfordítottunk a szocialista elméleti irodalom termékeire. Igaz, hogy Ágoston Péter, Bolgár Elek, Bresztovszky Ernő, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond, Pogány József, Rudas László, Szabó Ervin, Varga Jenő, az 1919-ben marxistává lett Lukács György stb. ekkori műveinek összessége mennyiségileg eltörpül a tudományosság minden díszével felruházott konzervatív-klerikális akadémikusok, professzorok a fennálló rend örökérvényűségét bizonyító vaskos, reprezentatív külsejű könyveinek együttese mellett, mégis, bár 1919-ben csak 133 napra, de a munkáshatalom békés, csak a külhatalmak összefogott fegyveres e- rejével megdönthető győzelme által a társadalom szocialista fejlődésének perspektíváját kereső gondolkodók nyertek históriai i- gazolást elméletükre, majd negyedszázados megszakítás után újabbat 1945 óta. E történelmi tények figyelembevételével tulajdonítottunk jelentőséget a kisebb terjedelmű forradalmi írásoknak is, mint amilyenek többek között a leninizmus magyarországi terjesztésében és alkalmazásában úttörő szerepet betöltött Kun Bélának a kommunista pártról, a földkérdésről, a világháború jellegéről írott füzetei voltak. Bibliográfiánk tartalmi vonatkozásait jellemezve említjük még fel, hqgy ez már egyes fejezeteinek arányaival - a nagyméretű selejtezés ellenére is -, tükrözi a korszak társadalmi gondolkodóit leginkább foglalkoztató valóságos problémákat. Ezért jelentős számú címmel szerepel például az amerikai kivándorlás irodalma, ennél is többel a nemzetiségi kérdés, valamint az ideológiák fejezete, továbbá a munkásmozgalomé, à szociálpolitikáé. Rányomta a korszak társadalomtudományi termésére a bélyegét az 1914-ben kirobbant első világháború is. Ezt nemcsak a nemzetközi kapcsolatok, a háború és béke ügyét tárgyaló munkák sokasága mutatja, hanem szinte minden más fejezertnek a megjelenés kronológiája szerint közölt címanyagában 1914-től beleütközünk hasonló témájú müvekbe. x Harmadik kötetünk a folyóiratokra épült 1. és 2. kötettel alkot szerves egységet: mindháromban azonos gyűjtési elveket érvényesítettünk, ugyanazt a szakrendet alkalmaztuk, használatukat névmutatókkal és részletes tárgymutatókkal is igyekeztünk megkönnyíteni. Mostani kiadványunkban mindazoknál az önálló müveknél, amelyekről az 1. vagy 2. kötetben recenzió lelőhelyét adtuk meg, most "MSzIB" /Magyar szociológiai irodalom bibliográfiája/ rövidítés és a kötet,valamint tételszám jelzésével utalunk visz- sza a korábbi információra. Az önálló müveket felsoroló jelenlegi összeállításunkban a Eővárosi Szabó Ervin Könyvtárban meglévő munkák raktári számait is megadtuk. A kiadványok egy része hiányzik a FSzEK állományából, ezeket a lehetőség szerint az Országos Széchényi Könyvtárban dolgoztuk fel és OSzK jelzettel kiegészítve adtuk meg az ottani raktári számokat. Kásodforrásokból olyan szociológiai IV
