A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 3. (Budapest, 1981)
Remete László: Bevezetés
tartalmú /részint külföldi/ könyvek címeire is bukkantunk, amelyek az Országos Széchényi Könyvtárban sem találhatók - ezeket raktári szám nélkül iktattuk a bibliográfiába, egyes esetekben, ha közelebbi adatok nem álltak rendelkezésre, hiányos címfelvétellel. A folyóiratokban megjelent tanulmányok önálló különlenyomatái közül mindazokat, amelyeket cikk formájában már bemutattunk az 1. illetve a 2. kötetben, nem soroltuk be jelen harmadik kötetünkbe, mert ez csak tovább duzzasztotta volna a terjedelmet és a korábbi adatokat most legfeljebb a raktári szám közlésével egészíthettük volna ki. Másfelől viszont teret adtunk itt olyan szociológiai érdekességü különlenyomatoknak, a- melyek "profilidegen", ezért az 1. és 2. kötethez feldolgozott közel 150 korabeli lap megválasztásánál kihagyott periodikákból /pl. Építőipar, Csendorségi Lapok, Vállalkozás, Közlekedés, Heti Értesítő stb./ kerültek ki s most, a monografikus müvek címgyüjtése során találkoztunk a belőlük kiemelt és témánk szempontjából figyelmet érdemlő önálló tanulmányokkal. Felvettünk e kötetbe néhány olyan folyóiratokból kikerült ^tanulmányt is, amelyek adatait a folyóirattermésből válogató előző kötetek valamelyikében már közöltük, különlenyomatáik azonban valamilyen többletet /előszót, utószót, vagy fontos információkat tartalmazó szerkesztői észrevételeket, esetleg a tanulmány bővített formáját/ tartalmaztak. Végül ugyancsak kivételt tettünk néhány a korszak társadalomtudományi életében kimagaslóan jelentős cikkgyűjtemény esetében is. mint amilyen "A társadalmi fejlődés irányá"-ról 1904-ben lefolyt vita által önálló kötetben megszerkesztett anyaga. Az egyes referátumoknak, hozzászólásoknak eredetileg a Huszadik Század köteteiben megjelent lelőhelyeit ugyan megadtuk sorozatunk első részében, de a monografikus termést egybefoglaló jelen kiadványunkban a kutatók sokasága által keresett források önálló, e- zért gyorsabban, könyebben áttekinthető megjelenési formájára is fel akartuk hívni a figyelmet. A kor társadalomtudományi sorozatainak /Társadalomtudományi könyvtár, Természet és társadalom, Szociológiai könyvtár, Filozófiai írók tára stb./ feltérképezése nem kis gondot okozott, mert egyik-másikról még a korszak teljes magyar könyvé- szetének összefoglalására törekvő Petrik - Bareza - Kozocsa- féle nemzeti bibliográfiák sem nyújtanak hiánytalan képet. Úgy döntöttünk, hogy ezért önálló tételszámok alatt, de a helykímélés céljából rövidített címfelvételekkel a jelzett sorozatok' valamennyi darabját bemutatjuk kivételesen a külföldi szerzők magyarra fordított szociológiai müveivel együtt, mert úgy láttuk, hogy ezzel összeállításunk referenszforrás jellegét erősítjük. Magyar szerzőknek a szociológia egyes részterületeit tárgyaló müveit természetesen teljesebb címfelvétellel és szükség szerinti annotációval a vonatkozó alfejözetekben megismételtük, kivéve, ha az adott sorozatok egészét valamelyik alfe- jezetbe utalhattuk /pl. gazdaságtudományi sorozatokat a gazdaságszociológiába, nemzetiségieket a nemzetiségi kérdés c. fejezetbe stb./. A szociológiai fontosságú anyagot részben tartalmazó sorozatok címei közül csak a témánk szempontjából szám- bavehetőket emeltük ki. Elengedhetetlennek éreztük, hogy a vizsgált időszak legtisztább profilú szociológiai sorozata, a V
