A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 2. (Budapest, 1975)

Remete László: Bevezetés

lozófla, a statisztika, a közigazgatás, a jog, a szociálpolitika, a néprajz, a történelem, a munkásmozgalom, stb. igen szorosan kapcsolódik a szociológiához. Gyakran jelentett nehézséget annak eldöntése, hogy pl. egy a földkérdéssel, a nemzetiségekkel, az egészségüggyel, a kivándorlással, valamilyen aktuális politikai eseménnyel, művészeti, irodalmi, sót műszaki problémával foglalkozó Írást egyéb szakhoz tartozónak, illetve napi politikai jellegűnek, vagy szociológiai érdekességünek minősitsünk, kire- kÿsszük, vagy felvegyük-e a vonatkozó c/'met bibliográfiánkba. E téren szinte lehetetlen hibamentesen dolgozni, mi természetesen igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint dönteni.

ö

X

Az 1. kötet szociológus körökben nyert elismeri fogadtatása során e második részben már hasznosítható értékes jóindulatú kritikai észrevételek, épitő javaslatok is elhangzottak. így például többen is túlságosan sommásnak tartották az első rész szakmutatóját, ezért a mostanihoz részletes tárgyszómutatót mellékelünk, amely egyben a földrajzi helyeket is tartalmazza.

Elhangzott az a kívánság is az 1. kötettel kapcsolatban, hogy célszerű lenne az egyes címfelvételek mellett az adott cikk műfaját is jelezni. Ezt a tanácsot is megfogadtuk, és a röviditésjegyzékben feloldott betűkkel /I. Tanulmány, P. Publicisztika, Sz. Szociográfia stb./ jeleztük a műfajt, ahol ez szükségesnek látszott. Nem mindenütt, hiszen pl. ahol a címből kiderült, hogy recenzióról van szó /a szövegben az "lem.", azaz "Ismertette" közlés szerepel/ nem tettük ki az R. /Recenzió/ rövidltést.

VII