Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-05 / 2. szám
V KJV K» ÉGliO SÖ K. JL .4 P.I A 15)40. február 5. 2 A kivitelre kerülő borhoz és a külföldre szállított gyártmányok előállításához felhasznált szesz (párlat) kedvezményes egyedárusági eladási árának újabb megállapítása. A ni. kir. pénzügyminiszter 1939. évi 189.200. számú rendelete. 1 A szeszegyedáruságról szóló 1938 : XXX. t.-c. 58. §-ában foglalt rendelkezések alapján a szesz egyedárusági eladási árának megállapítása tárgyában 1938. évi 121.400. szám alatt kiadott rendeletem részbeni módosításával: a kivitelre kerülő bor szesztartalmának emelésére, illetőleg must cukortartalmának megóvására szánt párlat kedvezményes egyedárusági eladási árát abs. hl-kint 75 pengőben ; a kivitelre kerülő szeszesitalok és gyártmányok előállítására használt szesz helyett kiutalható szesz kedvezményes egyedárusági eladási árát pedig abs. hl-kint 85 pengőben állapítom meg. A hivatkozott 1938. évi 121.400. számú rendeletéin fentiekben nem érintett rendelkezései továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi január hó 4-én. MS ÚJSÁG? Dr. Didin Elek min. o.-tanácsos, min.-elnök- ségi sajtóelőadó, kiváló érdemei elismeréséül min. tanácsosi címet kapott. Újságírói körökben ez a legfelsőbb helyről jött kitüntetés nagy meg-, elégedést keltett. A „Köztelek“ ötvenéves. A „Köztelek“ a magyar mezőgazdasági társadalom harcos és egyben igen magas színvonalú hetilapja. Fáradhatatlanul küzd a magyar mezőgazdasági érdekekért, a magyar földvédelemért, amire az elmúlt ötven esztendő bőséges lehetőséget nyújtott. A „Köztelek“ azonban nemcsak a küzdelemből vette ki részét, hanem a mezőgazdasági kultúra fejlesztéséből és terjesztéséből is. E téren is igen értékes munkát végzett. A félszázados múlt és tapasztalat, a hagyományokhoz való ragaszkodás jelenti a „Köztelek“ szebb jövőjének biztos zálogát. A zsidótörvény végrehajtása során most vonják meg a zsidók italmérési engedélyeit. Budapesten és a vidéki városokban egymásután kézbesítik ki a felmondó határozatokat a zsidó ital- mérőknek, akik egy év múlva kötelesek beszüntetni üzemüket, illetve keresztény kézbe átadni az italmérést. Az utóbbi időben olyan hangok hallatszottak, hogy a zsidó italmérők engedélyeinek bevonási határidejét meghosszabbítják. A székes- fővárosi pénzügyigazgatóság azonban közölte, hogy a pénzügyminisztériumtól kapott értesülés szerint a meghosszabbításra irányuló kérelmeket elutasítják, miután a 7720/1939. M. E. sz. rendelet és a 2455/1939. P. M. sz. rendeletben foglalt határidőt nem módosították és nem fogják módosítani. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ötvenéves. A szegedi kereskedelmi és iparkamara február 10-én ünnepli fennállásának ötvenéves jubileumát. Ezen a napon írta alá Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter azt a rendeletet, amely Öt új kereskedelmi- és iparkamara felállításáról rendelkezik. Ezek között volt a szegedi iparkamara is. Az ünnepi jubileumkor, február 11-én jubiláns díszközgyűlést tart a kamara. Az ünnepségen megjelenik Varga József kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter és felszólalásában nyilatkozni fog a kamarák szerepéről és hivatásáról. A budapesti szállodások és vendéglősök most január 30-án a Hungária-szálló összes termeiben jól sikerült bált rendeztek. Ugyancsak nagyszerűen sikerült a székesfehérvári vendéglősbál január 25-én a székesfehérvári „Magyar Király“ szállóban. Borpalota Részvénytársaság Budapest, VI., Király-utca 26. szám Telefon 11-40—44, 11-84-64 Ajánlja hordós és palackos borait Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal a főváros Idegenforgalmi Hivatala, a Gyógyhely Bizottság és az IBUSz foglal helyet az Idegen- forgalmi Propaganda Munkaközösségben, amely az idén először megvalósította Budapesten a téli szezont : „Budapest télen“. A háború és a rosszabbodó európai helyzet ellenére is élénknek mondható a főváros téli idegenforgalma. Az Idegen- forgalmi Propaganda Munkaközösség vezetői a jánoshegyi étteremben vendégül látták az idegen- forgalmi újságírókat és barátságos eszmecsere keretében tájékoztatták az első budapesti téli szezon eddigi eredményeiről és terveiről. „Jánoshegyi disznótor“ volt egyik rendszeres programm- pontja a téli szezonnak és a fehér asztal mellett a munkaközösségben résztvevő idegenforgalmi intézmények igazgatói, Ilallóssij István, Szvie- zsényi Zoltán és Markos Béla bizakodva beszéltek a téli szezon rendszeresítésének várható sikeréről. Saját Készítésű keni fix- es összecsukható vasszékek, asztalok, csőágyak, összecsukható vendégágyak nagy választékban kaphatók VINCE ISTVÁN BUDAPEST, VIII., NÉPSZÍNHÁZ-UTCA 26. SZÁM Rendelet az iparigazolványok és iparengedélyek kiadásáról. Az iparügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint az ipar gyakorlásához szükséges iparigazolványt és iparengedélyt a törvényes feltételek, különösen az ipartörvényekben és a zsidótörvényben előírt feltételek igazolása esetében az iparügyi, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye nélkül szabad kiadni. Kimondja azonban a rendelet, hogy az iparügyi, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye szükséges olyan esetekben, amikor jogi személyekről, a zsidótörvényben felsorolt személyekről, gyárüzemekről, továbbá bizonyos felsorolt iparágakról van szó. A felsorolt eseteket kivéve, az iparos, iparigazolványa alapján, új üzlet- helyiséget is nyithat. A szállodák forgalma emelkedett a múlt évi statisztikai adatok szerint. Az eddig csak 1939 első 11 hónapjáról rendelkezésre álló adatgyűjtemény szerint Budapest belső vándorforgalmi eredménye 47'8 százalékkal több szállodai és penzióvendéget mutat ki, mint az előző évben. A külföldiek száma 23-5 százalékkal csökkent, hiszen szinte légmentesen zárják el az országot a március óta egymást követő, végül is háborúban kirobbant események. Budapest vendéglátó- ipara szempontjából az a lényeges, hogy az érkezett utasok száma 6'9 százalékkal, az általuk Budapesten eltöltött éjszakák száma 6-8 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban. Fontos az ország idegenforgalmi mérlege szempontjából, hogy a külföldiek beutazásának csökkenésével arányos a magyar közönség külföldre való utazásának visszaesése is. Az erre vonatkozóan felsorakoztatott adatok arra engednek következtetni, hogy e két ellentétes irányú mozgalom mérlege erősen aktív magyar szempontból. Dr. Illyefalvi I. Lajos, a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója, adatai szerint Budapesten 1939 novemberében 21.905 idegen szállott meg és 73.149 éjjelt töltött el, míg 1938 novemberében a Budapesten megszállott idegenek száma 16.474 volt. Az egész növekedés a belföldi idegenforgalom fokozására vezethető vissza. 1938 november havában a Csonka-Magyar- ország területéről érkezett idegenek száma 10.226 volt, 1939 hasonló havában az ország belterületéről 15.629-en érkeztek a fővárosba. Ez az emelkedés a visszacsatolt Felvidékről és Kárpátaljáról Budapestre irányuló forgalomnak köszönhető. Az idegen országokból érkezett személyeknek csaknem fele (1800 személy) Németországból jött. Ebből 652-en a régi Ausztria területéről, 182-en a cseh-morva protektorátus területéről érkeztek. Lengyelország régi területéről érkezettek száma november hónapban 1246 személy volt. Ezenkívül még Olaszországból 226-án, Jugoszláviából 176-an, Romániából 145-en, Bulgáriából 112-en, Svájcból 82-en, az Északamerikai Egyesült Államok területéről pedig 65-en érkeztek. A legkisebb mezőgazdasági munkabérek megállapításáról szóló törvényjavaslat került a képviselőház elé. A magyar mezőgazdasági munkástömegek minden bizonnyal örömmel fogadják a kormánynak ezt a nagyvonalú szociális cselekedetét. A javaslat a mezőgazdasági munkabérek kérdését véglegesen kívánja rendezni, a helyi körülmények figyelembevételével megállapítani. E célból vármegyénkint munkabérmegállapítóbizottságot kell alakítani. A javaslat módot nyújt minden munkabér megállapítására. A munkavállaló saját kárára nem mondhat le magasabb munkabéréről. A gazdasági felügyelőségek ellenőrzik, hogy a munkaadók a munkavállalóknak a legkisebb munkabérket megfizetik-e. E célra munkaügyi felügyelőségek szervezésére is sor kerül. A javaslat törvényerőre emelkedése után a mezőgazdasági munkabérek terén egészséges állapotokat fog teremteni. A főváros községi élelmiszerárusító üzemének jelentése nagy fejlődésről számol be. A Községi Élelmiszerárusító Üzem a múlt esztendőben mind mennyiségben, mind pedig értékben az 1938. évinél nagyobb forgalmat bonyolított le és szinte ugrásszerű a forgalomemelkedés. A bámulatos eredmény titka abban rejlik, hogy a Községi Élelmi- szerüzem által forgalomba hozott cikkek mind minőség, mind ár tekintetében erősen verseny - képesek. Az árucikkek kezelésében, ízléses előállításában vezet. Emellett óriási értéke az Elelmiszerüzem vezetésének az, hogy elsősorban a tömegélelmezésről gondoskodik, az ellátás zavartalanságát biztosítja. Ezt bizonyítják a közelmúlt eseményei. A Községi Élelmiszerüzem nagyszerű működése dr. Rosta János közélelmezési tanácsnok kitűnő irányítása mellett beodrai Baitz József vezérigazgató körültekintő szak- avatottságának köszönhető. Gyógyszálló épül a Széchenyi-fürdő melleik A Széchenyi-fürdő környékén fúrt kutak vize nincsen kellőképpen kihasználva, a foruó tbermál- víz nagyrésze elfolyik. A Széchenyi-fürdő és a ' mellette nagy költségekkel létesített thermál- vizes kutak kérdését a főváros állandóan napirenden tartja. Legutóbb a Gyógyhelyi Bizottság közölte a fővárossal, hogy hajlandó 200.000 pengővel hozzájárulni a Széchenyi-fürdő mellett létesítendő gyógyszálló költségeihez. A főváros magáévá tette a Gyógyhelyi Bizottság javaslatát és szintén 200.000 pengővel járul hozzá a szálló költségeihez. Az építkezésre rendelkezésre álló 400.000 pengőből 30 szobás kisebb gyógyszálló épül a fürdő mellett. Esetleg egy emeletet húznak a fürdőre és itt helyezik el a szállodai szobákat.. A polgármesteri előterjesztés a legközelebbi köz- ■ gyűlés elé kerül.
