Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-05 / 7. szám
50. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1040. JÉLILS 5 Vendéglátó ipari szaklap M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 15.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egrész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ UYŐKG1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefon szám: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL 12 ŐRÁI6I Budapest fürdőváros jelentősége évről-évre emelkedik. Különösen az utóbbi évek adatai mutatnak örvendetes fejlődést. A főváros gyógyfürdőit és forrásait ma már az egész világon ismerik. A világ minden tájáról érkeznek gyógyulást és üdülést kereső idegenek Budapestre. Mindezt a székesfőváros idegenforgalmi intézményei és a Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság kitűnő propagandája eredményezte. Tízéves szorgalmas munka eredménye a Gellért-fürdőnek hullámfürdővel, pezsgőfürdővel és gyóg'yberendezé- sekkel való kibővítése, a Gellérthegy parkírozása, a Rudas-fürdő átépítése, valamint a Széchenyi-fürdő új, 80 fokos forrásának feltárása. Ezenkívül korszerűen átépült a Lukács- és Császár-fürdő. Igen sokat fejlődött a Margit-sziget fedett-uszodájával, új hőforrásával és szállodáinak újjáépítésével. A Budapesti Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság balneotherapiai és rheumatoló- giai hazai és nemzetközi tanfolyamokat rendezett és több ezer külföldi orvossal lépett összeköttetésbe. Több mint százezer prospektust küldött szét a külföldre. Fölállította a Bizottság Budapesten a tudományos rheuma- és fürdő- kutató intézetet. Sok külföldi orvost látott vendégül, akiket megismertetett az itteni kúralehetőségekkel. Tanulmányi ösztöndíjakat létesített az itteni gyógyfürdőknek orvosi szakkörökben való megismertetése céljából. Budapest Fürdővárosnak ezt a fejlődését ismerteti a Gyógyhelyi Bizottság most kiadott évi jelentése, amelyben beszámol a legutóbbi öt esztendő eredményeiről. A jelentésben közölt kimutatás szerint az elmúlt évben kiszolgáltatott gyógyfürdők száma 495.984 volt. Ha átlag egy kúrára 12 gyógyfürdőt számítunk, akkor 41.332 személy tartott gyógy- kúrát Budapest fürdőiben. Felsorolja még a kimutatás a gyógyforrásoknál, valamint a főváros területén elfogyasztott gyógy- és ásványvizek forgalmát, ami sok százezer litert tesz ki. A 155.000/1940. F. M. r. szerint : 1. §. (1) A 153.800/1940. F. M. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó városokban és községekben a vendéglők, a kávéházak, a kávémérések, a penziók, a kifőzések, a korcsmák, a cukrászdák, a fagylaltozók és egyéb vendéglátó ipari üzemek, továbbá a nevelőintézetek, a tiszti- és altiszti étkezők, valamint az egyes vállalatok, üzemek, gyárak, intézetek és intézmények által fenntartott étkezők (a továbbiakban vendéglátó üzemek) az ott akár esetenként, akár rendszeres ellátást élvező személyek (a továbbiakban : fogyasztók) részére cukorral készült, vagy cukorral édesített ételeket és italokat csak cukorjegy ellenében szolgáltathatnak ki. (2) A cukrászdákban és a fagylaltozókban cukorral készült, avagy cukorral édesített tésztafélét, fagylaltot és más olyan készítményeket, amelyeket nem hideg és meleg kávéházi italként (kávé, csokoládé, édesített italok, stb.) szoktak fogyasztani, jegy nélkül is ki lehet szolgáltatni. Nem vonatkozik ez a rendelekzés azokra a vendéglátó üzemekre, amelyeknek külön cukrászvagy fagylaltkészítő ipari jogosítványuk is van, de utcán át való árusításra feljogosítva nincsenek. (3) Jegy nélkül lehet kiszolgáltatni azokat az ételeket, amelyek elkészítéséhez elenyészően csekély cukrot szokás felhasználni (pl. zöldborsó, saláta, stb.). Jegy nélkül kell kiszolgáltatni A számadatok igazolják, hogy Budapest fürdőváros örvendetes fejlődésnek indult. A vendéglátóipart ezek az adatok közelről érdeklik, mert a gyógyulást és üdülést kereső idegenek nagyban hozzájárultak a fővárosi szállodák és vendéglők forgalmának emeléséhez. Reméljük, hogy a háború rövidesen befejeződik és a külföldiek a nyugati államokból ismét nagy számban keresik fel Budapest gyógyfürdőit. azokat az ételeket és italokat, amelyeket a vendéglátó üzemek édesített állapotban készgyártmányként szereznek be és további édesítés nélkül szolgáltatnak ki. Jegy nélkül kell kiszolgáltatni azokat a rendszerint édesített állapotban kiszolgáltatásra kerülő italokat is, amelyeket a fogyasztó cukor nélkül rendel meg, végül a darab- vagy csemegeáru (desszertáru) név alatt forgalomba- hozott cukrászipari termékeket. 2. §. (1) A vendéglátó üzem tulajdonosa (vezetője) köteles az étlapon a csak cukorjegy ellenében kiszolgáltatható ételeknél és italoknál'feltüntetni azt, hogy ezeknek az ételeknek és italoknak kiszolgáltatása ellenében a fogyasztó mennyi váltó- jegyszelvényt köteles átadni. (2) A fogyasztó az étel vagy ital külön édesí- tése céljából az étlapon feltüntetett váltójegyszelvénynél többet is átadhat, amely esetben a vendéglátó üzem az ennek megfelelő cukormennyiséget kiszolgáltatni köteles. 5. §. (1) A vendéglátó üzemek kötelesek havonként legalább egyszer a beváltott váltó jegyeket a i községi elöljáróságnak (polgármesternek), vagy az általa kijelölt ipartestületnek (ipartársulatnak, egyesületnek, szövetségnek) beszolgáltatni. Az elszámolt váltójegyekről a községi elöljáróság (polgármester), illetőleg az ipartestület (ipartársulat, egyesület, szövetség) nyilvántartást vezet. Cukorjegy a vendéglátó üzemekben. POPPER BORPINCESZET RESZVENYTARSASAG Telefon: 1-484-62 Alapíttatott 1869. évben. Budapest-Kőbánya^ Előd ucca 8. szám. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
