Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1940-05-05 / 5. szám

1040. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Felhívfnk * 4 ff .y «s 1 na t. az újonnan forgalomba került kitűnő és olcsó hurkatöltelék anyagra, a A ,,BUBIS a hentesiparban töltelék készítéséhez nagyszerűen bevált. Nemcsak pótolja a rizst, hanem jobb ízű. Jól dagad tetszés szerint fűszerezhető, mivel nem fő széjjel, sima és egyen­letes vágást biötosít. Töltött paprikába és töltött káposztába nyugodtan ajánlható ! a .,BURIS^ igen gazdaságos, jóízű, egészséges és olcsó, elsőrendű havi termék. Külföldi rizs helyett használjunk mindenhez magyar ,,B II KIS“-t. Gyárt:a : István-malom, Debrecen. Kapható: fűszer- és terményKeresKedőknél Budapesti képviselet: Molnár és Kozma IX., Ráday-utca 3. sz. Telefon: 384 — 318. A Balatoni Szálloda- és Penziótulajdonosok Egyesülete beadvánnyal fordult a kereskedelmi miniszterhez és a Balaton idegenforgalmának érdekében ezekre az üdülőhelyekre külön munka­idő- és munkabérrendező szabályzat kiadását kérik. Panaszolják, hogy a korábbi rendeletek kiadása óta általánosságban megromlott a munka­adó és a munkavállaló között a viszony, pedig a szabad foglalkozások prosperitása csak úgy képzelhető el, ha munkaadó és munkavállaló egy­mást támogatva együtt dolgozik. Mindenekelőtt olyan értelmű intézkedést kérnek, amelyek meg­szüntetik a túlmunka díjazása és a borravaló megváltására szolgáló százalék körül jelentkező visszásságokat. A szállodai és penzióalkalmazot­tak igen gyakran felesleges munkát végeznek és utólag állnak elő azok díjazása iránti igényeikkel. Azt kérik a szállósok és penziósok, hogy túlmunká­nak csakis az olyan munkát minősítsék, amelyre a munkaadó írásos megbízást adott. A százalék­elosztás körül is sok nézeteltérés keletkezik. Több­nyire utólag támadják meg perrel a munkaadókat. Ennek megakadályozása végett a szállósok és penziósok írásbeli megállapodásokat akarnak kötni alkalmazottaikkal és e megállapodásban írásban állapítanák meg az őket megillető százalékos részesedést. A Mag yarországi Kereskedelmi Utazók Egye­sülete díszközgyűlésen ünnepelte fennállásának félszázados évfordulóját. Alsóterényi Auer Róbert örökös tiszteletbeli elnök üdvözölte a nagyszám­ban megjelent előkelőségeket, akiknek soraiban ott voltak a kereskedelmi kormány, a főváros, a MÁV, a VI. kér. elöljáróság, a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek kiküldöttei. A Kereske­delmi és Iparkamara képviseletében dr. Éber Antal elnök és dr. vitéz Gyulay Tibor jelent meg. Vass Imre elnök visszapillantást vetett az egye­sület múltjára, majd a közgyűlés egyhangúan tisz­teletbeli taggá választotta Gratz Gusztáv ny. minisztert. A magyar címer használata. A m. kir. keres­kedelem- és közlekedésügyi miniszter leiratot inté­zett a kamarákhoz a magyar címer használatáról, A magyar címert a miniszteri leirat szerint csupán a rendeletileg megállapított alakban szabad hasz­nálni. A zsidó a fővárosban milyen foglalkozásokat nem űzhet. A székesfőváros elöljárói együttes értekezletet tartottak, hogy tisztázzák, melyek azok az engedélyek, amelyekre a zsidó törvény rendelkezései vonatkoznak. Kimondották, hogy a jövőben zsidó nem kap színháznyitási engedélyt, nem foglalhat közterületi üzletet üzleti célokra, nem lehet utcai árus, sem vásárcsarnoki, sem zsibvásártéri kereskedő. Nem árusíthat piacokon ■élelmiszereket, még termelői igazolvánnyal sem. Nem lehet hordár, bérkocsis, benzinkútkezelő, élőállat-és húsbizományos, nem gyűjthet beleket, nyersbőrt és pacalt, szóval semmi olyan jogosít­ványt, amelynek kiadása a főváros hatáskörébe tartozik, zsidó nem kaphat. Akiknek van, azoktól öt éven belül fokozatosan megvonják. Adatok Budapest cukorfogyasztásáról. A Sta­tisztikai Értesítőben Marczell Gyula időszerű tanulmányt írt Budapest cukorforgalmáról és fogyasztásáról. A tanulmány szerint az országban Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám TelefonazAm: József 1—425—44 termelt cukormennyiség tekintélyes hányada Budapestre irányul. Az elmúlt három évben átlag évi egymillió métermázsa cukor került belföldön forgalomba és ennek 39—53 százaléka került Budapestre. A múlt termelési évben a fővárosban és a környező övezetben forgalomba került cukor összesen 5419 vagont tett ki. A cukrot feldolgozó budapesti iparágak évi szükséglete a legújabb adatok szerint 695 vagon volt. Ugyanezen adatok szerint háztartási célra 3291 vagon cukrot hasz­nált fel Budapest és környéke lakossága. A Sta­tisztikai Hivatal számításai szerint a budapesti polgári családoknál 1<3'40, a munkáscsaládoknál 16’30 kilogramm volt az évi cukorfogyasztás. Huszonhétnapos halászati tilalom. A föld- mívelésügyi miniszter az 1940. évi általános halá­szati tilalmat az ország összes nyílt vizeire május 10-től június 5-ig bezárólag 27 napban állapította meg. E tilalom alól kivételek a vízfolyásoknak országhatárt jelentő olyan szakaszai, ahol a két ország közti határvonal a vízfolyás közepe s ahol tilalom egyáltalában nincs. A Balatonra, a Velencei-tóra és a Ferenc-csatornára vonatkozólag az eddigi rendelkezések érvényesek továbbra is, úgyszintén a sebes és a szivárványos pisztráng halászatára vonatkozólag is. Mosonszentpéter község elöljáróságától. 917/1940. szám. Hirdetmény. Mosonszentpéter község két korcsmáját folyó évi május hó 11-én délután 2 órakor tartandó nyilvános árverésen 1941. évi április hó 1-től kezdődő 6 (hat) évre bérbeadja. Fel­tételek a jegyzői irodában megtekinthetők. A községi elöljáróság. Vendéglátóipari előadás az egyetemen. A köz- gazdasági egyetemen tartott idegenforgalmi szak- tanfolyam keretében Németh Aladár, a szállodás szakosztály alelnöke két előadáson igen magas színvonalú, történeti és statisztikai adatokkal alá­támasztott előadásban ismertette a vendéglátó ipart. Összehasonlította a hazai viszonyokat a svájci szállodai viszonyokkal. Míg nálunk csak alsófokú az oktatás, addig Európa némely álla­mában középfokú, Amerikában pedig már főisko­lája van a vendéglátó iparnak. Kiemelte a szállodai ipar pénzügyi betegségeit: A nagy tőkeszükséglet mellett lassú a javak forgása. Az invesztált javak elhasználódása gyors, az értékcsökkenés nagy. A keresletet nem lehet egyenletesen elosztani. Csúcsnapokon hiába jelentkezik kereslet, a ki­elégítést nem lehet elhalasztani a csendes időre. Á költséges szervezetet fenn kell tartani gyenge foglaltság mellett is. Míg a gyáripari épületek házadómentesek, addig a szállóépületek házadó­kötelesek. Vannak közterhek, amelyek csak ezt az ipart sújtják. Az idegenforgalmi szaktanfolyam hallgatói közül tehetségük jutalmául aránylag szépszámú növendéket kitüntettek. A vendéglátóipar köz­vetlen gyakorlatot folytató alkalmazottai között jutalmat kapott Németh József, a Britannia-szálló 3 Szakmabeli vállalat, amely svájci szakerőt alkalmazna, írjon „Csere“ jeligére a kiadóhivatalba. Célja Svájcban alkalmazott magyar munka* engedélye esere címén. A magyar munka* engedély megszerzésénél közbenjárok. kávéházi fizetőpincére, továbbá vitéz Andrássy Gyula, a Rudasfürdő helyi vezetője, Schindele Ödön, a Hungária Nagyszálló tisztviselője és Breuer Jenő, a Szent Gellert gyógyfürdő titkára. Majdnem hetvenen írtak kielégítő dolgozatot. A jégszállításnál előforduló visszásságok meg­szüntetése érdekében a kereskedelemügyi minisz­térium leiratot intézett a törvényhatóságok veze­tőihez, amely a többi között ismerteti a felmerült panaszokat: A mű jéggyárakból, valamint a viszonteladó jégkereskedők üzletéből történő jég- szállílások módja ellen közegészségügyi szempont­ból alapos kifogás emelhető. A kezelőszemélyzet a jégnek a kocsiról a házhoz szállításához szük­séges kosarakat, ládákat gyakran a földön von­szolja, majd a beszennyeződött kosarat a kocsi­ban még eladásra váró jégre helyezik. A kezelő- személyzet igen gyakran a súlycsonkításnak leg­alábbis a látszatával bíró módon kezeli a kiszállí­tott jeget, amikor külön kosárban gyűjtött dara­bokat vág le. Sokszor a megrendelőhöz szállított jeget a tisztátalan járdára helyezik. A jégkeres­kedők gyakran rozoga, fedetlen, tisztán nem tart­ható kocsikban szállítják a jeget. Tekintettel arra, hogy a közönség és az érdekelt ipar által felhasz­nált jég kifogástalan szállításához fontos köz­egészségügyi érdekek fűződnek, felhívom a tör­vényhatóságok vezetőit, haladéktalanul intéz­kedjenek az ilyen eljárás megtorlása iránt. Szük­ség esetén a rendeletet ismételten megszegő, a jég üzletszerű árusításával foglalkozó egyének jogosít­ványának megvonása iránt tegyenek előterjesz­tést. Az áruforgalom élénkülése igen kedvezően hatott a Nemzeti és Szabadkikötő forgalmára. A Magyar Statisztikai Szemlében közölt adatok szerint az elmúlt esztendőben 14 3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az előző évben. A forgalom növekedése a kereskedelmi medencénél 11 -5 százalékot, a petróleummedencé­nél pedig 23‘3 százalékot tett. Az egész kikötőbe betárolt áruk mennyisége 15*4 százalékkal, a ki­tároltaké pedig 18*9 százalékkal múlta felül az előző évi forgalmat. A fenti adatokból megálla­pítható, hogy a Nemzeti és Szabadkikötő minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozáshoz. Jelenlegi berendezésével teljesítőképességének ha­tárán van. A kikötőforgalom emelkedése újabb raktárépületek emelését teszi szükségessé. Vendéglőipar és mezőgazdasági terményekkel, állattal vagy állati termékekkel kereskedés gya­korlása. A szeszes italok mezőgazdasági termé­nyekért, állatokért, állati termékekért árusításá­nak, továbbá a korcsmaipar és a mezőgazdasági terménnyel, állattal, vagy állati termékekkel ke­reskedés együttes gyakorlásának eltiltásáról szóló 47.088/1939. K. K. M. számú rendelet a vendéglő­ipart csak annyiban érinti, hogy a vendéglősökre is vonatkozik a rendelet 1 §-ában foglalt az az álta­lános tilalom, hogy a szeszes italt sem a korlátlan, sem a korlátolt kimérésben, sem a kismértékben árusítás körében nem szabad mezőgazdasági ter­ményért, állatért, állati termékért, vagy úgy áru­sítani, hogy a szeszesital árát mezőgazdasági ter­mény, állat, vagy állati termény vételára fejében járó követelés beszámításával, engedményezésé­vel egyenlítik ki, vagy bármiféle más úton a ter­ményért, állatért, vagy állati termékért járó Az élelmiszerárusítás rendészete és a hamisítások. összeállította és magyarázatokkal ellátta: Tusnádi Élthes Gyula dr. egyetemi m. tanár, a Kihágási Tanács büntetőbírája. Ara famentes papíron, vászonkötésben 12 pengő és a postaköltség. Meg* rendelhető a szerzőnél: Budapest, XI. kerület, Fadruszíutca 4., IV. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents