Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-07-05 / 7. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1939. július 5. A magyar borért. Víz alattunk, hold felettünk, S tűz, melyhez nincs fogható, Áll előttünk száz palackban! Nos, mi ez! A borhajó ! ... Úgy van! Ez volt a Borhajó, melyet június 23-án este indított az Orsz. Szőlő- és Bor­propaganda Bizottság mintegy ezer főnyi jó­kedvű és lelkes borpártoló gyönyörűségére, a tavaly megkezdett borpropagandát folytatva. E propaganda célja, hogy —ne csak a külföldiek, de az itthoniak, a középosztály széles rétegei is ismerkedjenek meg a nemes, zamatos borfajtákkal. Talán mondanunk sem kell, hogy e propaganda- eszköznek átütő sikere volt. A kivilágított, fény­árban úszó hatalmas hajó (melyre, hogy előbb feljussanak, valóságos közelharcot vívtak az Eskü-téren a várakozók százai), a kedves ajándék- csomagok (egy-egy kis üveg finom bor, miegymás), a tánczenekar, no meg a hangulatos júniusi éj megtették hatásukat. A mintapalackok pillanatok latt kiürültek és volt dolguk a rendezőknek, meg a hajó személyzetének, hogy az utasok további „tudás-szomját“ kielégíthessék a bősége­sen felszerelt ,,municiós-raktár“-ból. A hajó úszott méltóságteljesen a sötétlő hullámon a csillagos ég alatt, a fiatalok táncoltak, közben szorgalmasan csengett a pohár s mikor a hajó újból kikötött, ezernyi csillogó szempár tanúsko­dott az eltöltött boldog órákról s a kitűnően meg­választott propagandaeszközről. S hogy tudósí­tásunk teljes legyen : a kitűnő hangulatban a hajó fehér asztalainál számos vidám köszöntő hangott el, melyek közül az egyiket ideiktatjuk : Borhajón a kedv nem csorba, Mert igazság van a borba, S minden jó, a bor ha jó... . . .Vivát néked Borhajó ! Mint értesülünk, a propagandabizottság a ,,Borhajó“-kirándulást, a nagy sikerre való tekin­tettel, az idén még több ízben meg fogja ismételni. Itt emlékezünk meg arról, hogy a propaganda­bizottság f. hó 12-én a Margitszigeten fényes keretek közt megrendezi a „Magyar Bor ünnepi est“-jét. A szép programmért és az egész céltudatos és kétségkívül eredményes munkáért a bizott­ságot, különösképen annak vezetőjét, Dicenty Dezső főigazgatót, teljes elismerés illeti meg. S. L. Két gyermeküdülőtelepet létesít a főváros a Felvidéken. A főváros elhatározta, hogy a vissza­csatolt Felvidéken gyermeküdülőtelepeket létesít, építsen. Az elmúlt hetekben a főváros vezetői tárgyalásokat folytattak, amelynek eredménye­ként Rozsnyó város képviselőtestülete tíz holnyi erdős területet ajánlott fel ajándékba a főváros­nak, hogy ott gyermeküdülőtelepet létesítsen. Ugyanekkor a Felvidék egy másik helyén, a visszacsatolt Helemba községben is nagyobb- szabású gyermeküdülőtelepet rendez be a fő­város. Erre a célra a pénzügyminiszter átengedte a fővárosnak tíz év használatra a helembai volt cseh pénzügyőri épületet. Ezen az épületen arány­lag csekély átalakítást kell végezni, úgyhogy mindössze 40.000 pengő befektetés szükséges. A kihágások és felsőbírósági határozatok. Földmíoelésügy. Összeállította és magyarázatok­kal ellátta: Tusnádi Élthes Gyula dr. egyetemi m.-tanár, a Kihágási Tanács büntetőbírája, m. kir. kormányfőtanácsos. Az előszót írta vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter, a Kihágási Tanács elnöke. A szerző ezúttal az anyagi kihágási jog szabályainak gyűjteményes kiadását kezdette meg. Ez a gyakorlati kézi­könyv a földmívelésügyi igazgatás rendkívül megnövekedett, teljes joganyagát tárgyalja. A műnek egyik legnagyobb és legszükségesebb fejezete az élelmiszerek előállítására és árusítá­sára vonatkozó jogszabályokat közli, élén a mezőgazdasági terményhamisítás tárgyában ki­adott 1895 : XLVII. t.-cikkel. E fejezet tár­gyalja a tej és a tejtermékek, az állati és a nö­vényi zs:rok, a margarin, a rézgálic, az olaj- neműek, a gabona- és lisztneműek, a méz, a paprika, a vető- és a fűmagvak, az abraktakar­mányok, a trágyaneműek, a péksütemények, a gyümölcslevek és a szörpök, a gyümölcsízek és kocsonyák, az ecetfélék, a kávéfélék, a leves­készítmények, a fűszerek, a növényvédelmi szerek, a fagylalt, a kakaó- és a csokoládéfélék, stb. elő­állításának és forgalombahozatalának rendésze­tét, a kihágásokat és az eljárni hivatott hatóságo­kat. A mű különösen fontos részei és önálló fejezetei még a következők : A gazda, a ház­tartási és a gazdasági cselédek közötti jogviszony. A birtokos és a gazdatiszt, a munkaadók és a mezőgazdasági munkások (az erdőmunkások, a dohánykertészek, a vízi- és útmunkások, kubiku­sok, stb.) közötti jogviszony, a gazdasági munkás- toborzás, a munkaközvetítés, a mezőgazdasági öregségi biztosítás, a mező- és az erdőgazdaság, a földbirtokrendezés, a szőlőgazdálkodás, a hegy­községek, a borhamisítás, a vízjog, a halászat, a vadászat és végül az állategészségügy. A szerző hosszú rendőri büntetőbírói tapasztalatból ki­indulva, a műbe felvett összes törvények és miniszteri rendeletek eredeti, teljes szövegét közli, ami nemcsak a komoly bírói munkának szolgál alapul, hanem a jogkereső közönséget és a jogvédőket is teljesen függetleníti az Országos Törvénytár és a Rendeletek Tárának használatá­ból. Felbecsülhetelten előnye a műnek, hogy a szerző a hatalams joganyagot mindenütt a meg­felelő helyen kiegészítette a m. kir. Hatásköri Bíróság, a m. kir. Kúria, a m. kir. Közigazgatási Bíróság és a Kihágási Tanács ezideig sehol meg nem jelent, sokszáz elvi jelentőségű határozatával és számos felvilágosító jegyzettel, úgyhogy az olvasó az egyes tárgyköröknél csoportosítva, könnyen és gyorsan áttekinthető módon találja meg a legfrissebb, hatályban levő joganyagot. A műbe felvett sokszáz elvi határozat valóságos döntvénytárt alkot. A szerző, hogy művének használhatóságát emelje, az általános gyakorlattól eltérőleg, az anyagi jogszabályokon kívül ezúttal a különleges alaki jogszabályokat is közli. E kötetbe számos új törvény (bor, erdő, állategész­ségügy, hegyközség, öregségi biztosítás, halászat, stb.) és más jogszabály van felvéve, ami azt jelenti, hogy a mű előreláthatólag sok évtizedig használható és megbízható vezérfonala lesz a magyar kihágási jognak. A művet a földmívelés­ügyi minisztérium illetékes osztályvezetői és szakelőadói előzetesen felülvizsgálták és annak összeállításában tevékenyen részt vettek. Az 1040 oldal terjedelmű mű megrendelhető a szer­zőnél (Budapest, XI., Fadrusz-u. 4., IV. 2.). Kiállítása elsőrendű famentes papír; vászon­kötése és alakja hasonló „A Rendőri Büntetőjog Tára“ I. és II. köteteihez. Ára kemény vászon­kötésben 26 pengő. Postaköltség 62 fillér. A kapuvári járás főszolgabírájától. 1937. kih. 721. szám. Kivonat jogerős rendőri büntető Ítéletből: A kapuvári járás főszolgabírója 1937. kih. 721. sz. alatt kelt jogerős ítéletével Mihalicz Gyula 61 éves, rk., nős, pinnyei születésű, vendéglős, sarródi lakost azért, mert 1937. évi június hó 3-án sarródi ven­déglőjében 5 literes űrtartalom cinkkorsó­ban 1 liter 15%-os vízzel hamisított bort tartott kiszolgálásra készen, az 1936. évi V. t.-c. 9. §-ába ütköző borhamisítás ki­hágásában bűnösnek mondotta ki és ezért 5 napi elzárásra, átváltoztatható 20 pengő pénzbüntetésre, 32 pengő eljárási díj és 20 pengő állami ellenőrzési díj megfizetésére ítélte, valamint az ítéletnek a Soproni Hírlapban és a Vendéglősök Lapjában való egyszeri közzétételét terhelt költségére el­rendelte. Kapuvár, 1939. évi június hó 13-án. Olvashatatlan aláírás tb. szolgabíró. Felkérjük igen t. Előfizetőinket, hogy az előfizetési díjakat lapunk kiadóhiva­talába beküldeni szíveskedjenek. Főszerkesztő : DR. KISS ISTVÁN. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ biztos siker! Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége "Pátria" Irodalmi Villalat és Nyomdai R.»T. Budapest, IX., Üllői«útJí25. szám ÍKöztcl'lú — 392Q62 Felelős vezető: Magyaryl.

Next

/
Thumbnails
Contents