Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)

1938-04-05 / 7-8. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1938. április 5, eleinte 200.000 pengős követeléssel léptek fel. A sertésértékesítési bizottság (SÉB) számos ülésen viharos jelenetek között foglalkozott a szalámi­gyárak kérésével, de sokáig csak annyit sikerült elérniök, hogy külön albizottságot küldtek ki a kérdés letárgyalására. A legújabb hírek szerint mégis sikerült az akció, állítólag a szalámigyárak­nak az idén 130.000 pengő jut a SÉB-alapból. M. kir. szőlészeti és borászati szakiskola igaz­gatósága, Balatonaráes. A balatonarácsi m. kir. szőlészeti és borászati szakiskolánál létesített szőlő- és borgazdasági vegyvizsgáló és kísérleti laboratórium második éve áll már a dunántúli szőlőbirtokosok és kereskedők rendelkezésére. A kis intézet elvégez minden a borral összefüggő vegyvizsgálatot, kezdve a legegyszerűbb malli- gandozástól a teljes borvegyelemzésig. Bőrbeteg­ségek és borhibák gyógyítására és általános bor- kezelésekre vonatkozó szaktanácsok adása és célja ez intézetnek. Azonkívül szőlőoltvánnyal kapcso­latban botanikai vizsgálatok is végeztetnek itt, pl. szőlőbetegségek megállapítása zöld és fás részekben és az ezekre vonatkozó szaktanácsok megadásával együtt. Szőlőtalajokat vizsgál mész- tartalomra nézve, minek alapján az alkalmazandó amerikai alanyfajta megválasztása válik lehetővé. E vizsgálatok úgy magánfelek óhajára, mint ható­ságok megkeresésére is végezhetők. Különösen érdeke e laboratórium igénybevétele azoknak, kikhez az közelebb esik, mint Budapest. Ugyanis a budapesti szőlő- és borgazdasági központi kísér­leti állomás (Ampelológiai Intézet) után ez az első vidéki ilynemű intézet Magyarországon. Egy legegyszerűbb bor maíligandozás ára 50 fillér, melynek eredménye szóbelileg lesz közölve. Ha írásbeli hivatalos bizonyítványt óhajt a beküldő, úgy 4, Szőlőtalajok mészmeghatározási díja 1 P. A többi, aránylag ritkábban előforduló borelem­zések vizsgálati díjait az intézet igazgatósága esetről-esetre közli. A világ bortermelői államainak múlt évi ter­mésmennyiségére vonatkozólag a Nemzetközi Borhivatalhoz beérkezett jelentései alapján most már megállapítható, hogy az északi féltekén (Oroszországot nem számítva) a bortermés 150— 160 millió hektoliterre tehető. Ez az eredmény 20 millió hektoliterrel több az 1936. évi termésnél és habár az 1931—35. évek átlagos 180 millió hektoliteres eredményét nem is éri el, mégis meg­közelíti az 1926—1930. évek 155 millió hekto­literes átlagát. A déli földgömbön az argentínai fagykárok következtében a bortermés 14—15 millió hektoliterrel alatta marad az 1936. évi mennyiségnek. Mindezt összevéve, a világ bor­termését, Oroszországot nem számítva, 160—170 millió hektoliterre lehet becsülni, szemben az 1936/37. évi 152 millióval, az 1931/32—1935/36. évek 191-1 millió hl-res és az 1926/27—1930/31. évek 167 millió hektoliteres átlagával. A beérke­zett jelentések szerint a francia bortermés meny- nyisége körülbelül 50 millió hektoliter. Ez az eredmény az 1936. évi mennyiséggnél ugyan 20—25%-kal nagyobb, azonban az utolsó 5 év átlagos 63 millió hektoliteres bortermésének még mindig alatta marad 20%-kal. Az olasz borter­mést 33-65 millió hektoliterre becsülik, ami 5 millió hektoliterrel kevesebb a megelőző 5 év átlagánál. Portugáliára vonatkozólag nem hiva­talos adatok a bortermést az 1936. évi 37 millió hektoliternél magasabbra becsülik, de az ered­mény még így is jelentékenyen kisebb a 7-9 millió hektoliteres megelőző átlageredménynél. Görög­országban 3-2 millió hektoliter bor termett, szem­ben az 1936. évi 1-91 millióval és a megelőző 5 év 3-6 millió hektoliteres átlagával. Székházat létesít a Magyar Városok Országos Szövetsége. Az elmúlt héten tartotta választmány ülését a Magyar Városok Országos Szövetségi Szcndy Károly polgármester elnöklete alatt. Az ülésen igen sok vidéki polgármester vett részt és általános örömet keltett Szendy Károly polgár- mester azon bejelentése, hogy a Szövetség részére székház létesítését határozta el s kilátásba helyezte a terv keresztülvitelének biztosítására a főváros támogatását is. Sopron város polgár- mestere a Budapesten 1930-ben megtartandó "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R..T. »—« nemzetközi városkongresszussal kapcsolatban azt a tervet vetette fel, hogy erre az alkalomra az összes magyar városok nevezetességeit és érdekes­ségeit felölelő filmet készítsenek, mely amellett, hogy tiszta képet nyújt a magyar városok fejlő­déséről, idegenforgalmi propagandánknak is nagy szolgálatokat tehet. Kisiparosok és kiskereskedők öregségi nyug­díja ügyében Müller Antal országgyűlési kép­viselő indítványt tett a képviselőházban. Az in­dítvány így szól : Indítványozom, hogy a magyar kir. kormány a törvényhozás elé sürgős törvény- javaslatot terjesszen a kisiparosság és kiskeres­kedők kötelező öregségi biztosításáról. Indítvá­nyom indokolására felhozom, hogy a magyarság­nak ezt a rétegét a hosszú évek óta tartó gazda­sági válság a legsúlyosabb anyagi helyzetbe so­dorta és jelenje is oly mostoha, hogy alig tudja a ránehezedő súlyos köz- és szociális terhek mel­lett mindennapi kenyerét megkeresni és bizony­talan jövője szükségessé teszi a kötelező öregségi biztosításban való részesítését, nehogy öreg nap­jaikra a társadalom könyörületes terhére legyen. Néhai Vass József népjóléti miniszter országos adatgyűjtés alapján már 10 évvel ezelőtt elkészí­tette a kisiparosok kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslatot, ami, sajnos, eddig nem lett a tisztelt Ház elé terjesztve. Darányi Kálmán miniszterelnök több ízben, legutóbb Győrben is kijelentette a kisegyedekről való törvényes gon­doskodást, amit részben már igazolt is úgy a gazdatisztek, mint a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról szóló törvényekkel. A kis­iparosok és kiskereskedők öregségi biztosításának alapját egy méltányosan megállapított járulékon és állami hozzájáruláson felül az Országos Társada­lombiztosító Intézet kb. 120 milliós öregségi tar­talékalapnak egy része képezné. Ennek az összeg­nek erre a célra való részbeni felhasználását indo­kolja, hogy 50%-át az érdekelt kisiparosok fizet­ték be azon segédeik után, akik legtöbbje rövidebb vagy hosszabb seg'édi szolgálata után maguk is önálló kisiparosokká, kiskereskedőkké válnak és így a maguk, valamint munkaadójuk által befi­zetett öregségi biztosítási díj részükre elvész. Jogos az a kérdés, hogy ez, a mindkét részről ér­dekeltek által befizetett és felgyülemlett tartalék egy része ezen öregségi biztosítás révén annak adjon némileg gondtalan öregséget, aki azt befi­zette. Kérem indítványom elfogadását és annak sürgős napirendre tűzését. ,,Nőtartás“ cím alatt dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd tollából érdekfeszítően hasznos, gyakorlati könyv jelent meg. A szerző nem jéghideg parag­rafusok szerint, hanem a való élethez hűen világítja meg a nőtartás anyagának ezernyi kritikus jogi, lélektani, szexuális és gazdasági kérdéseit éspedig oly filmszerű elevenséggel, hogy a könyvet úgy a jogászvilág, mint a nagy- közönség nem csupán tudományos-gyakorlati, hanem a szó-szoros értelemben érdekfeszítő élvezetes olvasmányul is használhatja. Csupa izgalmas kérdések : a nőtartás felemelése, leszál­lítása és megszüntetése ; a visszahívás és vissza nem térés; a nőnek munkakötelezettsége; a női erkölcs ellenértéke ; a létküzdelem : lelki és szexuális zavar ; a benső házaséletnek átvitt jogi értelemben „veszélyes üzem“-ként való kezelése és ekként a házasfelek kiegyenlítő osztott felelős­ségének alkalmazása stb. Eredeti a szerző által felállított nőtartási táblázat is, mely szerint a nőtartás mértékét a házassági együttélés időtarta­mához és a házasfelek munkaképességének, illetve munkaképtelenségéhez emelkedő, illetve csökkenő kulcs szerint állapítja meg. Feltűnő azon indokolt javaslata is, mely szerint kivétel nélkül minden érdemi válóperben és nőtartásperben orvosszak­értők alkalmazását sürgeti. A könyv közel 350 kúriai jogesetet is tartalmaz, melyeket a szerző minden egyes fejezet után ennek tartalma szerint alaposan megszerkesztve, csoportosítottan dol­gozott fel. A „Nőtartás“ . könyv ára 4 (négy) pengő. Kapható az összes beküldése ellenében a szerzőnél : dr. Gerő Ernő, Budapest, VII., Rottcnbiller-utca 27. • é Felkérjük igen t. Előfizetőinket, hogy lapunk hirdetőinél tett vásárlásaik alkat« mával minden esetben hivatkozzanak lapunkra. Főszerkesztő: DR. KISS ISTVÁN. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. NDIO •SSZA.EGÉSZséeÉTS PÉHZE jytALQMKÉNT KARJA VISSZA. VÁROSI SÖRFÖZÖ RT KÓBAmÁjT Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége i\ Budapest, IX., Üllői.út 25. szám (Köztelek) — 381224 Felelős vezető: Magyary Istvá

Next

/
Thumbnails
Contents