Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)

1938-05-05 / 9-10. szám

54. ÉVFOLYAM »—40. SZÁM I»»8. MÁJUS 5. (VESDÉ6LŐ-, SZÁLLé-, KATÉilPABI Éi KÖKBAZDASÁCil SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ L1ŐRU1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 13—22—81 HIVATALOS OkAK: DÉLELŐTT ÍO ŐRÁTŐL 13 ŐRÁIG Budapest gyomra címmel rendkívül érdekes és tanulságos elő­adást tartott a Piarista Diákszövetségben dr. Rosta János székesfővárosi élelmezési tanácsnok. A vendéglátó ipart, mint a főváros élelmezésének egyik szervét közelről érdekli a kérdés. Rosta tanácsnok előadása beveze­tésében számokban szemléltette a főváros élelmezésének arányait. így kimutatta, hogy Rudapest lakossága évenkint több mint 150 millió liter tejet, 65 ezer vagon burgonyát, 8Ö millió kg kenyeret, 42 ezer vágómarhát, 350 ezer darab hízott sertést, stb. fogyaszt el. Azután érdekes adatokkal ismertette Ruda­pest főváros szerepét az élelmezés kérdésé­nek megoldásában, nevezetesen az eladási helyek rendelkezésre bocsátásával, a köz­ségi üzemek árszabályozó hatásával, a köz­egészségügyi vizsgálatok elvégzésével, a köz­élelmezésre nem alkalmas fogyasztási cikkek értékesítésével és az egész nagy apparátus zajtalan üzembentartásával. Most pedig megjelent a főváros piac­kutató intézetének első jelentése, amit az intézmény kitűnő vezetője, Illyefalvi J. Lajos statisztikai hivatali igazgató adott ki. A beszámoló elsősorban arról szól, hogy a nagyvágóknak száz kiló marhahúst véve alapul, mi volt a bruttó hasznuk. Ez a haszon 1937-ig emelkedő irányú és elérte a 34 pengő 8 fillért. A sertéshúsra vonatkozóan 1937-ben a hentesipar bruttó haszna 38 pengő 76 fillér. Rudapest lakosságának húsfogyasztására vonatkozólag végzett számítások azt mutat­ják, hogy az évi fejadag 1933. évtől kezdő- dőleg állandó csökkenést mutat. Budapest lakosságának fejadaja, beleszámítva minden­nemű húsneműt-, 1933-ban 5646 kg, 1936-ban 54 kg, 1937-ben pedig 5379 kg volt. A tej - fogyasztás erősen emelkedett. Rudapest liszt­fogyasztása 1,200.000 métermázsa alsó és 1,800.000 métermázsa felső határ között ingadozik. A jelentés szerint a pékipar bruttó jövedelme 1933 óta állandóan csökken, egyes kenyérfajtáknál azonban 1937-ben a termelés rentabilitása már javulást mutat. A jelentés megállapítja továbbá, hogy Magyarország egész burgonyatermeléséből Budapest mind­össze öt százalékot fogyaszt. Gyümölcsfo­gyasztás tekintetében csak az 1936. évi ada­tok állnak rendelkezésre. Ezek szerint Buda­pesten 824.662 métermázsa hazai és 212.768 a minap elnökévé választotta vitéz dr. Görgey István országgyűlési képviselőt, Popper Zsigmond és Gráf Ferenc bornagykereskedőket pedig alel- nökökké választotta. Ez egyesület legutóbb dr. Görgey István elnök, országgyűlési képviselő vezetése alatt a Keres­kedelmi Csarnokban megtartott ülésén Schindele József, a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal bor­osztályának vezetője ismertette a külkereskedelmi megállapodásoknak a borexportra vonatkozó rendel­kezéseit. Majd dr. Gipsz Lipót titkár terjesztette elő az egyesület álláspontját az ilalmérési jövedéki törvény reformja tárgyában és utalt arra a teljes összhangra, amely ebben az ügyben a termelői és kereskedői érdekeltség között fennáll. Dr. Görgey István elnök kifejtette, hogy a kormányzat részéről meghozott nagy áldozatok dacára nem lehet a borértékesítési problémát sike­resen megoldani mindaddig, amíg a bor belföldi for­galmát a jelenlegi italmérési jövedéki törvénynek az élet által meghaladott és helytelen rendelkezései gátolják. Felhívta a figyelmet a reform sürgősségére és in ítványára elhatározta az igazgatóság, hogy a termelői érdekeltséggel karöltve fog a legkirívóbb sérelmek orvoslása érdekében a pénzügyminisz­tériumban lépéseket tenni. métermázsa déligyümölcs került a piacra A statisztikai adatok szerint tehát a hús- fogyasztás 1933 óta csökkenést mutat. Ennek oka a köztisztviselői fizetések redukciója. Mindezt a vendéglátó ipar már megállapította és ezért kérelmezte ipartestülete útján a tiszt­viselői fizetések visszaállítását. Sajnos, az utóbbi napokban a vendéglátó ipar helyzetét a hirtelen beállott élelmiszer- és borárak emelkedése nagyon megnehezí­tette. Egyedül az idegenforgalomtól várhat ma biztatást! Gráf Ferenc alelnök a minőségi borok exportjá­nak előmozdítására irányuló akcióról telt jelentést és örömmel állapította meg, hogy az egyesület tagjai a legteljesebb megértéssel fogadták a m. kir. kormány ez ügybeni kezdeményezését és az exportra megjelölt boroknak a kereskedelem részé­ről való haladéktalan felvétele máris biztosítva van. Ezzel kapcsolatban Heuduska Rezső rámuta­tott egyes technikai nehézségekre, amelyek az export lebonyolításánál felmerültek és főleg arra vezetendők vissza, hogy a bortörvény által előírt vizsgálatok és ellenőrzések, az arra illetékes hiva­talos közegek túlterheltsége folytán, csak kése­delmesen foganatosíttatnak. Az egyesület ezen panaszok orvoslása kapcsán a szőlészeti és borá­szati felügyelőségek személyzetének szaporítását fogja kérni. Egymillió pengi) a falu szociális megsegítésére. Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ipar vezetőivel megbeszélést folytatott a falu szociális megsegítésének tárgyában. Az értekez­leten arról volt szó, hogy az ipar a falu szociális helyzetének javításához 1 millió pengő összeggel járuljon hozzá. Az ipar vezetői megértéssel fogad­ták a nagy horderejű elgondolást. A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete POPPER BORPINCESZET RESZWNYTARSASAG TeScfons 5-484*62 Alapiitatott 1869. évben. Btiüap&st-ECőiháiiMa? EiőiÜ uscoea szám. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. KS

Next

/
Thumbnails
Contents