Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-05 / 1-2. szám

»937. január 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Idegenforgalmunk tízéves statisztikája, melyet a főváros statisztikai hivatalának igazgatója IIlyefalvy Lajos állított össze, legutóbb megjelent kimutatásában, igen tanulsá­gosan mutatja ki idegenforgalmunk fontosságát. Úgy a székesfőváros, mint az érdekelt más szer­vek igen nagy áldozatot hoznak az idegenforgalom felvirágoztatása érdekében. A statisztika adatai mutatják meg ennek a nagy munkának az ered­ményeit. A tárgyalt tízéves időszak kezdő évében 248 ezer idegen szállott meg Budapest szállodáiban és penzióiban. Ennek a forgalomnak kétharmadrésze belföldi eredetű volt, míg az ország határain túlról 77 ezer idegen érkezett. A következő évek folyamán a vidék vásárlóerejének romlása folytán a bel­földről érkező idegenek száma fokozatosan meg­csappant s hogy a székesfőváros idegenforgalma ennek ellenére mégis fellendült, azt kifejezetten a külföldiek mind nagyobb méretű ideözönlése idézte elő. Ezt a körülményt a statisztika adatai is igazol­ják. Időszakunk első éveinek örvendetes nekilendü­lése után a válság évei is csak csekély mértékű ellanyhulást hoztak, a legutóbbi években pedig állandóan százezernél több külföldi látogatta meg a magyar fővárost. Az 1935. évben Budapesten Miniszteri rendelet a szálloda elnevezés haszná­latáról. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletet adott ki a szálloda elnevezés használatá­ról. A rendelet szerint a szálloda (szálló, hotel, pen­zió) elnevezést a fogadó-ipar gyakorlására szolgáló helyiségnek megjelölésére csak akkor szabad hasz­nálni, ha a helyiség az épület jellegének, fekvésének, berendezésének, valamint a helyi viszonyoknak figyelembevétele mellett az idegenforgalom követel­ményeit kielégíti. Ha ezeknek a követelményeknek nem felel meg, csak a „fogadó“ elnevezést szabad használni. A borpiacon az árak megjavultak az elmúlt két hétben. Általában a bő .termés miatt az izgalmak a termelők és a kereskedők körében lecsillapodtak és mindkét részről kedvezőbben ítélik meg a jövő kilá­tásokat. December első hetében Svájcba 15, Német­országba 11 vagon bort szállítottunk és igen szép tempóban folyik Csehszlovákia és Lengyelország irányába is a kivitel. Igen érdekes, hogy a világ egyik legnagyobb borexport állama, Franciaország szintén érdeklődik a magyar bor iránt. A francia szőlőkben a szüret az idén igen rosszul sikerült és így előreláthatóan külföldről kell bort vásárolniok. A jobb fogyasztás a borkereskedőket, korcsmároso- kat és italmérőket nagyobb bevásárlásokra készteti. Az ár tekintetében nagy karriért futott meg a sürí­tett must. Még néhány héttel ezelőtt a fehér sürí­tett must ára 50 kg-kint 46—48 pengő között moz­gott, ma pedig már 64 pengőnél olcsóbban egyáltalá­ban nem kapható, míg a vörös sürített mustért 75 pengőt és többet is fizetnek. Különösen keresett az otelló, bár ennek a fajtának a színe az idén nem sikerült. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete hosszabb ideje foglalkozik a borfogyasztási adó el­törlésének kérdésével. A tárgyban számos memoran­dumot készítettek, de azok kedvező elintézése el­maradt. Most egy országos akció és azt követő nagy­gyűlés keretében kívánják követeléseiket a nyilvá­megszállott idegenek száma már 133 ezret tett ki’ oly nagy tömeget tehát, mint korábban egyetlenegy esztendőben sem. A tíz évvel korábbi állapothoz képest tehát.— a külföldieket véve számításba — 727%, sőt még az idegenforgalmi szempontból kimagasló 1930. évhez képest is 14*5% a többlet. Érdemes megemlíteni azt a számot is, hogy a kül­földiek által itt eltöltött éjszakák száma a legutóbbi évben 507 ezer volt s egy-egy idegenre ezek szerint átlag 3-8 itt töltött éjszaka esett. Habár ezek szerint az idegenek átlagban rövid időt töltenek Buda­pesten, s e téren idegenforgalmi politikánkra még sok feladat hárul, mégis azt jelzik az adatok, hogy itt is mutatkozik előhaladás. Milyen örvendetes jelenség, hogy éppen fővá­rosunk életében a statisztika eszközeivel is kimutat­ható egy gazdaságilag eléggé nem értékelhető tényező — az idegenforgalom —, mely a külfölddel való kapcsolat erőteljesebbé válását jelzi. Kétségtelen hogy ez a tényező gazdasági előnyei mellett szellemi téren is nagy fontossággal bír: Budapest és ezzel Magyarország kulturális és nemzeti értékeinek be­mutatásával nemzeti jövőnk nagy céljainak elő­készítését szolgálja. nosság előtt letárgyalni. Az egyesület törekvése az, hogy a már a múltban leszállított borfogyasztási adót az egész vonalon eltöröljék. Tudvalevő, hogy a borfogyasztási adó a községek háztartását illeti meg és jelenleg Budapesten literenkint kilenc fillért szá­mítanak ezen a címen. Vidéken a borfogyasztási adó literenkint 6—7 fillér. Tekintve azt, hogy a bor átlagos középára körülbelül 10 fillér a termelőnél, a jelenlegi adókulcs túlmagas és megakadályozza mind a belső fogyasztást, mind a kivitelt. Igaz ugyan, hogy a borfogyasztási adó teljes eltörlése esetén a községi háztartásoknál nyolc-kilenc millió kiesés mutatkoznék. A szőlősgazdák érdekképviselete úgy véli, hogy a hiány pótlásáról, illetve a községek meg­segítéséről az állam gondoskodjék. Az IBUSz idegenforgalmi jelentése. Az IBUSz múlt évi idegenforgalmi jelentése érdekes és örven­detes adatokat tartalmaz idegenforgalmunk emel­kedéséről. Megtudjuk a jelentésből, hogy az idén kilenc külföldi jegykiadóhellyel és három belföldi fiókirodával bővült az IBUSz hálózata. Európában 679, Ázsiában 11, Afrikában 10, Amerikában 20, az óceánjáró hajókon 16, összesen tehát 736 jegy­kiadóhely árusítja a MÁV utazási jegyeit. Különösen Anglia, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugo­szlávia és Németország jegykiadóhelyei értek el kedvező eredményt. Az ellátásos jegyfüzetekből az idén 139 százalékkal többet adtak el, mint tavaly. A külföldi jegykiadóhelyek által eladott, magyar- országi kedvezményes utazásra jogosító igazolvá­nyok forgalma 110, a társasutazási osztály forgalma 38, az autókörjárati osztály forgalma 29 százalékkal emelkedett. Az IBUSz rendezésében Magyarországra érkezett különvonatok, cserevonatok, csoportok 13.691 utast hoztak hozzánk, akik 43.851 éjszakát töltöttek nálunk. A belső forgalom is nagyban emel­kedett, 100 filléres vonat indult Budapestről vidékre 113.693 utassal, 44 vonat ment vidéki városból másik vidéki városba. 26.860 utassal, 35 vonat jött vidékről Pestre 38.975 utassal. Iparostanoncok tehetségversenye. Bornemisza Géza ipar- és kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett az Ipartestületek Országos Központjához, Palack-képes fehér-vörös hegyi, többévi ó- új faj- borok és szőlőoltváuyok beszerezhetők Veszelovszky István gazdasági iskolai tanítónál Abasáron, Heves megye. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pál puszta-sajt, Derby-sajt, Roma- dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- ös Vajtermelő Részvénytársaság Központi árúsító-telep : BiuIupeHt, VIÍ., Kerepesi rtt «2. Telefon : Z. 60—S5 amelyben kifejti, hogy kívánatosnak látja a tanonc­képzés színvonalának emelése és eredményesebbé- tétele érdekében az úgynevezett tehetségversenyek rendszeresítését. A miniszter véleménye szerint ezek a tehetségversenyek alkalmasak arra, hogy a munka­adóknak a tanonckiképzés terén kifejtendő tevékeny­ségét is eredményesen fokozza. A miniszter a tanonc- tehetségversenyeket két fokozatra kívánja megren­dezni. Az első fokozatában a kerületi tehetségver­seny kerülne lebonyolításra, míg a második verseny már országos jellegű lenne és azon csak a kerületi versenyek győztesei indulhatnának. A tehetségver­senyeken csak 18 éven aluli tanoncok vehetnének részt. Ezeket a versenyeket iparágankint rendeznék meg, egyelőre csak két iparágban. Pályázati Mliim. Tapolca Gyógyfürdő R.-T. igazgatósága pályázatot hirdet az Anna szálló és étterem bérletére. A bérlet tartama 1937. április hó 1-től számított öt év. Pályázati feltételek megtudhatók a R.-T. ügyészétől, Dr. Kellner Miklós városi főügyésztől. Pályázatok leg­később 1937. január hó 31-ig, déli 12 óráig nyújtandók be a Miskolci polgármesteri hivatalba. Játékkártyát csakis a bejelentett helyiségben szabad árusítani. Dr. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter 39.282— 1936. P. M. szám alatt újabb rendeletben szabá­lyozza a játékkártyák elárúsítását. Az indokolásban a minisztérium rámutat arra, hogy a játékkártyák elárúsítása tárgyában kiadott régebbi alaprendelet utolsó bekezdése nem volt összhangban a bélyegilletéktörvény idevágó szaka­szával és ezért kellett módosítani a régebbi rende­letet. A módosított rendelet kimondja, hogy aki a játékkártya árúsításával kíván foglalkozni, az erre szóló szabályszerű iparigazolvány megszerzésén felül ezt a szándékát legalább 8 nappal az árúsítás meg­kezdése előtt az üzlethelyiség megjelölésével a pénz­ügyi hatóságnak írásban kell bejelenteni. Ezenfelül az üzlethelyiségnek külső részén szembetűnő szöveg­gel kell feltüntetni, hogy játékkártyák árúsításával foglalkozik ; a játékkártyákat pedig csak a bejelen­tett üzlethelyiségben szabad tartani és árúsítani. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám « Telefonszám : József i—425—04 h tihanyi Sport-szálló bérbeadása A Tihany-Balatoni Fürdő- és Gyógytelep R.-T. a 14 szobás tihanyi Sport-szállót és éttermet 1937. június 1-től 5, esetleg 10 éves szerződéssel bérbe­adja. Az ajánlatok a részvénytársaságnál, Budapest, IV., Deák Ferenc-utca I., !. emelet 2. sz, alatt leg­később 1937. január 31-ig nyújthatók be; ugyanott ; szerezhetők meg a részletes feltételek is.

Next

/
Thumbnails
Contents