Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1936-06-05 / 11-12. szám

53. ÉVFOLYAM

11—13. SZÁM

1930. JÚNIUS 5

(VESTDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KATÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁG! SZAKLAP)

M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Ellőfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre ÍZ pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint

ALAPÍTOTTA :

ihász (akiiül

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81

HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLI1TÁA 1 ÓRÁIG.

A borravalósrendszer megszüntetése

Mesterleveleket

adott át a minap Bornemissza iparügyi miniszter Győrött a mestervizsga-tanfolyamot sikerrel elvégzett 237 iparosnak. Ez ünnepélyes aktus összeesett a győri ipartestület 50 éves jubileumával. A fényes ünneplésen a miniszteren kívül részt vett a minisztérium illetékes osztályainak Vezetősége, a város polgármestere, a vármegye alispánja és az Ipartestületek Országos Központjának a küldöttsége.

A díszközgyűlést az Iparos Dalkör a magyar Hiszekeggyel vezette be, majd Marschall Béla elnök üdvözölte a megjelenteket és ismertette a mesterképző tanfolyam megszervezésének előzményeit, elismeréssel adózván az előadók fáradhatatlanságának.

Marschall Béla elnöki megnyitója után Bornemissza miniszter emelkedett szólásra, aki általános helyeslés közepette a kézművesiparos jelentőségét, ideáljait és jövő célkitűzéseit fejtegette.

A miniszter úr igen érdekes és tanulságos beszédben mutatott rá az iparosság jövő feladatára.

A jövő magyar iparosának szélesebb látókörűnek, nagyobb képzettségűnek kell lennie, mint volt a múltban, több kereskedelmi érzékkel kell bírnia s keresztény erkölcsi alapzaton állva a kereskedői érzéket össze kell egyeztetnie mindenkor a szigorú pontossággal, becsületességgel, lelkiismeretességgel. A jövő magyar iparos ideálnak több szociális érzékkel kell bírnia és testvéri szeretettel kell a keblére ölelnie a rábízott fiatalságot. A jövő magyar iparosideálnak tisztességes honpolgárnak, a nemzettel, családdal, a társadalommal szemben fennálló kötelezettségeit illetőleg érzékeny lelkű honfiúnak kell lennie. Az iparosságnak magának kell megoldania a tanoncoktatás reformját, az ipari szakkönyvtárak létesítését, a tanoncoknak és segédeknek az ipartestület védelme alá helyezését, a munkás és munkaadó közötti viszonynak egységes alapokra fektetését és az önálló iparosok továbbképzésének kérdését.

A kormány feladatának jelölté meg az iparosság közterheinek csökkentését, a munkaalkalmak biztosítását és szaporítását, valamint a hitelkérdés megoldását.

A vendéglátó ipar a miniszter úr kijelentéseit hálás köszönettel veszi, mert ebből azt látja, hogy a kormány most már az iparosság helyzetének javítását napirendre tűzte ! Ezekután a vendéglátó ipar súlyos közterheinek enyhítését és az ipari hitel kérdésének rendezését bizakodva várja !

érdekében a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 2787/1936. sz. a. a következő rendeletet adta ki : A fogadókban (szállodákban, penziókban), vendéglőkben és kávéházakban a borravalórendszer megszüntetése és a százalékos rendszer bevezetése.

Az 1922 : XII. törvénycikk 57. §-ában kapott felhatalmazás alapján a fogadókban (szállodákban, penziókban), vendéglőkben és kávéházakban a borravalórendszer megszüntetése és a százalékos rendszer bevezetése tárgyában a következőket rendelem :

1. §. A fogadókban (szállodákban, penziókban), vendéglőkben és kávéházakban az alkalmazottak szolgálatainak a vendég (fogyasztó) által megállapított összeggel való díjazását, az úgynevezett borravalórendszert meg kell szüntetni és a százalékos rendszert bevezetni, amely abban áll, hogy az említett vállalatok tulajdonosai a vendégek (fogyasztók) kiszolgálásáért a számla végösszegének meghatározott százalékában kifejezett díjat számítanak fel.

2. §. Az 1. §-ban említett vállalatok alkalmazottainak a vendégek (fogyasztók) kiszolgálásával kapcsolatos ténykedésükért a vendégektől (fogyasztóktól) külön díjazást (borravalót) kérni és a vállalatok tulajdonosainak a különdíjazás (borravaló) kérését tűrni nem szabad.

3. §. Az 1. §-ban említett vállalatok tulajdonosai által a vendégek (fogyasztók) kiszolgálásáért szedett díj a vendég (fogyasztó) által fizetett számla végösszegének 15%-ánál, ha ez a végösszeg egy pengőt meg nem halad, tíz fillérnél több nem lehet. A kiszolgálásért szedett díjat a számlán (jegyzéken, elismervényen, nyugtán, stb.) külön fel kell tüntetni.

4. §. (1) Az 1. §-ban említett vállalatok tulajdonosai a kiszolgálásért felszámítandó százalékot megállapítani és arra, valamint a borravaló kérése tekintetében fennálló tilalomra a vendégeket (fogyasztókat) az általuk látogatott összes helyiségekben szembetűnő módon elhelyezett hirdetménnyel, valamint az étlapra és az itallapra vezetett közleménnyel figyelmeztetni kötelesek. A magyar, német, francia, angol és olasz nyelven közzéteendő hirdetménynek szövege a következő:

„Kiszolgálási díj fejében a számla összegének •

..........százalékát számítom fel. Ha a számla összege

egy pengőt meg nem halad ..........fillért számítok |

fe

l. Az alkalmazottaknak a vendégtől (fogyasztótól) külön díjazást (borravalót) kérni nem szabad.“

(2) A fogadók (szállodák, penziók) tulajdonosai az (1) bekezdésben említett hirdetmény második mondatát elhagyhatják.

5. §. Az 1. §-ban említett vállalatokban kiszolgálási díj címen beszedett összeg egészében a vállalatnak a vendégek kiszolgálásával foglalkozó alkalmazottait illeti, azt közöttük kell a szokásos bérfizetési napokon megfelelő arányban felosztani, abból az irodai személyzetnek, a felírónak, a ruhatárosnak, a konyhaszemélyzetnek, stb. juttatni semmit sem szabad.

6. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1928: X. törvénycikk értelmében pénzbüntetéssel büntetendő :

1. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az az alkalmazottja, aki a 2. §-ban foglalt tilalom ellenére a vendégtől (fogyasztótól) külön díjazást (borravalót) kér ;

2. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, aki a 2. §-ban foglalt tilalom ellenére megtűri, hogy az alkalmazott a vendégtől (fogyasztótól) külön díjazást (borravalót) kérjen ;

3. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, aki a kiszolgálási díj címén felszámítandó százalékot a 3. §-ban megszabottnál magasabban állapítja meg, vagy a 4. §-ban foglalt rendelkezés ellenére meg nem állapítja ;

4. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, aki a 4. §-ban előírt hirdetményt, illetőleg közleményt nem teszi közzé, vagy nem az említett szakasz rendelkezéseinek megfelelően teszi közzé ;

5. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, illetőleg az az alkalmazottja, aki a kiszolgálási díjat a 3. §-ban foglalt rendelkezés ellenére a számlán (jegyzéken, elismervényen, nyugtán, stb.) külön fel nem tünteti ;

6. az 1. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, illetőleg az az alkalmazottja, aki a 4. § szerint fizetendő összegnél magasabb kiszolgálási díjat számít fel ;

7. az I. §-ban említett vállalatok bármelyikének az a tulajdonosa, aki a kiszolgálási díj címén beszedett összeget az 5. §-ban foglalt rendelkezés

Popper Mór és Lipót r.-i., bornagykereskedés

Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Atapíttatoti 1869. évben.

Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve.

Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

M"WR. KC2P7;NT« 1 STATISZTIKAI * A. A Á O 3*8 -* * .SÍ. -Ajae«—^