Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-02-05 / 3-4. szám
51. ÉVFOLYAM 3-4. SXAJH 1035. FEBRUAR 5. (VEKDÉ6L0-, SiKÁLLÓ-, KÍTÉSIPARI ÉS KOKCiAKDAlÁ«! 1KAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 [ Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj I félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő I H i r d e t é s i díj szövesd dal un 50 filler, | hirdetési oldalon 40 filler hasábmilliméterenkint ALAPtTOm : IHÁSZ OTÖRCÍT Szerkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonsz am: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ŐRÁTŐL DÉLIITÁM X ÓRÁIR. A telepítés mint fontos nemzetgazdasági kérdés az egész ipart — közte bennünket, vendéglős iparosokat is — közelről érint. Ugyanis az ország j népsűrűségének arányos elosztása nemcsak a népesség szaporodását mozdítja elő, hanem szabályozza a fogyasztás helyes megosztását is. Ezáltal pedig iparunk üzemei : a vendéglők és italmérések jobban biztosíthatják űzőiknek a mindennapi kenyeret és azt a jövedelmet, amit a közterhek viselésére kell fordítanunk ! Egy újonnan létesített községben a lakos- i ság szükségletei azonnal megindítják a fogyasztást és termelést, a gazdasági vérkeringést. Az egyke veszélye ellen szintén a legsürgősebb és leghatásosabb óvszer a helyesen végrehajtott telepítés ! Ugyanis minél több a biztos megélhetést nyújtó kis gazdaság, ezáltal annál nagyobb lesz nemcsak az adóalanyok száma, hanem nagyobb arányú lesz a lakosság szaporodása is. A céltudatos telepítéssel elsősorban a nép szaporodását mozdítják elő, de másodsorban a fogyasztás emelkedését. Új falvak felépítéséhez és azok, valamint a létesült új gazdaságok berendezéséhez jelentékeny tőke kell ! Ezt a földhitel útján a bankok teremtik majd elő. Kívánatos, hogy a bankokban felhalmozott tőke egy része a telepítés útján mielőbb bejusson a közgazdasági életbe ! Ennek a tőkének a forgalomba hozása termékenyítő hatást eredményez majd a nemzet gazdaságában. Mi, iparosok, tehát figyelemmel kísérjük a telepítési mozgalmat nemcsak nemzeti fontosságánál fogva, hanem azért is, mert ettől gazdasági javulást és iparunk, a vendéglős-, szállodás-, kávés- és korcsmárosipar megújhodását várjuk ! Helyes és céltudatos népesedési és szociálpolitika sokat javíthat a csonka haza gazdasági válságával küzdő és szenvedő iparán. Minél több a produktív munkát végzők száma és minél biztosabb azok egészséges és biztos megélhetésének feltétele, annál nagyobb a népesség szaporodása és annál nagyobb a gazdasági fellendülés ! Boreilenőfzési szemléimen közelebbi érintkezésbe kerülve italmérőinkkel,azt tapasztaltam, hogy borbevásárlásaiknál még mindig sokan használnak olyan mérőeszközöket, melyek teljesen megbízhatatlanok s egyáltalán nem nyújtanak fontos adatokat a bor értékére vonatkozólag. Ma már mind általánosabbá válik a bor árának a szesztartalom alapján való megállapítása, olyan eszközöket kell tehát használnunk, amik erre vonatkozólag lehető pontos adatokat szolgáltatnak. A gyakorlatban nálunk tudtommal különösen a következő három készüléket használják : 1. Wag- ner-féle bormérő, 2. vinometer és Vinalkometer, 3. Malligand-féle készülék. Mielőtt ezen három készülék ismertetésére áttérnék, röviden meg kell említenem a vegyészek által használt pyknometeres szeszmeghatározást. A vegyész a bort átpárolja egy másik edénybe, az ilyen módon nyert szesz és vízkeveréket eredeti hőfokon, eredeti mennyiségére feltölti s pyknometerrel meghatározza annak fajsúlyát, aminek alapján táblázatból kikeresi a megfelelő szesztartalmat. A gyakorlati módszerek közül 1. a Wagner- féle borfokoló hasonlóságot mutat az előbbivel, amennyiben szintén a fajsúly alapján határozza meg a bor szesztartalmát, ha nem is pyknometerrel, hanem egyszerű higanyos fajsúlymérővel, azzal a különbséggel, hogy ezzel közvetlenül a bort mérjük, nem pedig a párlatot, ami pedig lényeges különbség s ebből a lényeges különbségből adódik ki aWagner- féle bormérő használhatalansága. Víz és szesz keverékénél ugyanis annál kisebb a keverék fajsúlya az egynél, minél több szeszt tartalmaz s annál közelebb Nekünk tehát, vendéglősöknek és italmérőknek, vagyis a közfogyasztást szolgáló iparosoknak, fontos gazdasági érdekünk fűződik ahhoz, hogy a kormány által tervbe, vett telepítés mielőbb valóra váljék 1 fekszik az egyhez, minél kevesebb szeszt tartalmaz. A borban azonban szeszen és vízen kívül egyéb, ú. n. extraktanyagok (különböző savak, glicerin, fehérjék, invertcukor) is vannak, melyek annak fajsúlyát lényegesen befolyásolják. Minthogy a borok extrakttartalma különböző, így a fajsúlyt is különböző mértékben befolyásolják. Magasabb szesztartalmú borok esetén az extrakttartalom is rendesen magasabb s így bár a szesztartalom alapján alacsonyabb fajsúlyúnak kellene lennie, a magasabb extrakttartalom ezt ellensúlyozza s így a Wagner- féle bormérőnél, különösen a jobb minőségű boroknál, a valóságosnál lényegesen alacsonyabb értéket kapunk. Az eltérések több fokot is kitehetnek. Édesboroknál pedig teljesen használhatatlan, mert 0 fokot és 0 alatti értéket mutat annyira, hogy a napokban ez 13%-on felüli csak egy százalék cukrot tartalmazó boron kipróbálva 0 alatti értéket adott. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a készülék teljesen használhatatlan s önmagát csapja be az, aki használatához makacsul ragaszkodik. 2. Vinometer és nivalkometer. Ugyanazon elven alapulnak, csak a foksoruk más. Az eljárás azon alapszik, hogy különböző szesztartalmu folyadékok hajszálcsöves tapadása más. A tiszta víz sokkal magasabban áll meg a hajszálcsőben, mint a tiszta szesz, a kettő keveréke pedig a két szélső helyzet között a szesz mennyiségének megfelelőleg. A készülék maga egy kb. 14 cm hosszú hajszál- nyílású üvegcső, melynek egyik vége tölcsérszerűen végződik, másik vége pedig kihegyesedik s a csövön középen beosztás van. A tölcsérével felfelé fordított készülékbe öntjük a bort s a tölcséren oldalt lévő ........... W/hSfé.A I ■ *« h ■ I ff* AT'.S?Z 7' X/*i HíVAf £4 f 'Ö N V VT Á3 AJ .J’jn&wwwiiáii||i>r~ ~i----1 ------r*“-^TT A s zesztartalom, meghatározására szolgáló készülékekről. A Vendéglősök Lapja részére írta: Szabó István kir. föueggész. I. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
