Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-05-05 / 9-10. szám
51. ÉVFOLYAM 0—10. SZÁM 1035. MÁJUS 5 (VEKDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍVÉSIPABI ÉS KÖZÉAZDASÍCíI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ CíTORHI Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS OnÁK: DÉLELŐTT ÍO 6 R Á T ÓJL^JDLÉXJL-'T Á 3V 1 Ő U Á I O. Négyéves munkaprogramot állapított meg a kormány. Ezt mi vendéglátó iparosok megnyugvással vesszük tudomásul, mert ebből látjuk, hogy a kormány gondos mérlegeléssel és igazán céltudatos, fáradhatatlan munkájával igyekszik a már tíz éve fennálló gazdasági bajokon segíteni. A megvalósításra váró gazdasági program jobb és szebb jövőt jelent iparunk számára, mert biztosítja a kisiparos, kiskereskedő és kisgazda munka- és kereseti lehetőségeinek a szaporítását ! E program a többi között szóról szóra azt mondja, hogy a gazdasági reformpolitika terén a legnagyobb magyarnak, gr. Széchenyi Istvánnak, bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten megteremtsük azt az egészséges nemzeti birtokpolitikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erőknek minél életképesebbé tétele. A magyar földhöz való szeretettől áthatva kell lenni mindenkinek, aki a magyar rög megnövelésével járul hozzá a nemzeti értékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges nagy- és középbirtok alátámasztása mellett minél több kisbirtokost és önálló egzisztenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb rétegeknek megadjuk a lehetőséget a nemzet erkölcsi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományokkorszerű reformját is. Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a munkaadók és munkások érdekeinek méltányos összeegyeztetése lesz a célja az érdek- képviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok működését is összhangba kívánja hozni. Mi vendéglátó iparosok tudjuk a legjobl hogy milyen sokat jelent gazdasági szempontból a kisgazdák és az önálló kisegzisz- tenciák szaporítása. Ez a gazdasági vérkeringés fellendülését és iparunk forgalmának az emelkedését jelenti. Az érdekképviseleti reform pedig annyit helyez kilátásba hogy ipartestületeink a jövőben nemcsak közigazgatási ügyeket intéznek majd, hanem az ipari szakmán belül irányító gazdasági szervvé alakulnak át. Ennek szükségét a külföldi bevált hasonló szervek igazolják. A szerencsejátékról. A mai nehéz gazdasági viszonyok között is akadnak elég szép számmal olyan egyének, akik szórakozásból vagy játékszenvedélyből, avagy némelyek nyerészkedési vágyból űzik a hazárd játékokat. A vendéglátó ipart közelről érinti e kérdés, mert a fogyasztói köréből mindig kerülnek elő olyanok, akik a vendéglőben, a kávéházban vagy a korcsmában próbálkoznak a szerencsejátékkal. Ez okból közérdeket képez, ha a szerencsejátékra vonatkozó hatósági rendelkezéseket és a vonatkozó gyakorlatot megismerjük: Különbséget szoktak tenni a szórakoztató és a hazárdjátékok között. A különbség pedig a két játék között az, hogy míg a szórakoztató játéknál a véletlen mellett túlnyomóan a játékos ügyessége, számítása dönti el a sikert, addig a hazárd játéknál a siker főleg a véletlenre van bízva. Némely hazárdjátéknál a véletlen mellett nagy szerepe van a játékos ügyességének is, mint például a ferbli- játéknál, amelyet a tapasztalt játékos eredményesebben játszik, mint a kezdő. A kihágásokról szóló törvény 91. §-a szerint tiltott szerencsejáték, vagyis úgynevezett hazárdjáték az, amelynél a nyereség vagy veszteség a véletlentől függ. A nyilvános helyiségek tulajdonosait pedig főleg az érdekli, hogy az említett törvény 89. §-a büntetését rendeli el annak a vendéglősnek, szállo• A''lYrogrnm szerint a kormány gazdaságilag talpraállítja és megerősíti az iparosságot és egyben ipari szervezeteiket, az ipartestületeket akarja újjáalakítani azoknak nagyobb súlyt és tekintélyt akar adni. A vendéglátó iparosság érthető kíváncsisággal tekint az ipari reformok elé és reméli, hogy azok végre valami jót, bizonyára gazdasági fellendülést hoznak számára. Hiszen a már tíz év óta tartó jelenlegi gazdasági válság soraikat nagyon megritkította és éppen itt volna az ideje, hogy ezen az agyon sanyargatott iparon segítsenek. dásnak, kávésnak vagy korcsmárosnak, aki bármely helyiségeit tiltott szerencsejáték üzésére kiadja, vagy ilyen használatra átengedi. A bármely helyiség kitétel alatt csakis az üzlethez tartozó valamely helyiség értendő, mert az üzlet tulajdonosa csak mint az illető nyilvános hely tulajdonosa jön tekintetbe. Természetes azonban, hogy az üzlet bérlője jogilag egynek veendő a tulajdonossal es így szintén felelős a helyiségben történtekért. A szerencsejáték űzéséért első sorban az felelős, aki ilyen vállalatot tart és aki a tiltott szerencse- játékban résztvesz. A szerencsejátéknál a játékasztalon talált pénznek és a játékhoz használt eszközöknek pedig lefoglalását rendeli el a törvény. A szerencsevállalat tartása pedig abban áll, hogy az illető berendezi és fenntartja a helyiséget, az úgynevezett játékbarlangot. A büntethetőséghez azonban szükséges, hogy ez a vállalat nyilvános, vagyis a közönségnek nyitva álló hely legyen. Nyilvános helyek a vendéglő, kávéház, korcsma. De annak tekintendő az a társaskör vagy magánlakás is, ahová bizonyos feltételek mellett bárki beléphet és a játékban részt- vehet, vagyis az ilyen hely is a közönségnek nyitva álló nyilvános helynek tekintendő. Továbbá tilos cselekmény az is, ha valaki a vállalkozót a szerencsejáték űzésében segíti. ^————i——————— Popper Már ás Lipát r.-t., bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Aiapíttatott i869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
