Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-04-05 / 7-8. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1035. április 5. A szegedi ipartestület szeretetotthont létesít elaggott és rászoruló iparosok részére. Az előmunkálatok folynak és a menházat még ez évben megnyitják. Szeged városa megfelelő helyet ad e célra. Az ellátásról azonban az ipartestület gondoskodik. Áldásos munkát végez e fontos terv megvalósítása érdekében az ipartestület kebelében tevékenykedő kitűnő hölgybizottság, amelynek tagjai már eddig is jelentékeny összegeket gyűjtöttek össze az otthon céljára. Az ottani ipartestület közgyűlése elhatározta, hogy a tagoktól a tagsági díjakon felül 10%-ot szed és ezt az intézmény fenntartására fordítja. E valóban szép és követésre méltó intézkedésért elismerés illeti az ipartestületet. Itt kell ismertetnünk a kereskedelmi minisztérium 26.366/1934. számú és az ipartestületi segélyalapokról szóló döntését : „Az 1932: Vili. törvénycikk 7. §-a szeiint az ipartestület feladatai közé tartozik egyebek között ínségbe jutott tagjainak, valamint meghalt tagjai özvegyeinek és árváinak segélyezése és ebből a célból segélyalap teremtése. Arranézve, hogy ez a segélyezés minő keretekben történjék, a törvény csak egy, de lényeges korlátozást állapít meg a 8. § második bekezdésében, ameiy szerint az ipartestület tagjait, valamint meghalt tagjainak özvegyeit és árváit az ipartestülettel szemben követelési jog a segélyezésre nem illeti meg; az ipartestület segélyező tevékenysége tisztán az ipartestület elhatározásától függő emberbaráti (karitatív) tevékenység. A törvény segélyalap létesítésére helyezi a súlyt, mert ez a legmegfelelőbb módja annak, hogy a segélyezési tevékenység állandó és íendszeres legyen. Viszont nem írja elő, hogy a segélyalap megteremtéséről az alapszabályokba felvett rendelkezéssel kell gondoskodni. Ezért a 163.400/1932. K. M. számú rendelet 8. §-a sem tette ezt kötelezővé, csak azt juttatta kifejezésre, hogy a segélyalap megteremtésének és gyarapításának legmegfelelőbb módja, ha eziránt az alapszabályok rendelkeznek. Annak tudatában, hogy a segélyezésnek természetesen sokféle módja lehetséges, a törvény ebben a tekintetben nem is tartalmaz közelebbi rendelkezéseket, stb. ‘ A szegedi ípartestület tehát máris eleget tesz a törvény szociális követelményeinek az otthon felállításával és fenntartásával. Ki kell emelnünk, hogy a budapesti vendéglősipartestület már évekkel ezelőtt létesített hasonló otthont Pécelen elaggott és szegénysorsú tagjai részére. iflinmiimiiiumiiimiDíDmiiimiuiiiiimir Meneküljünk az avashegyi, meg a budafoki pincékbe! Mint a Magyarság mánfius 23-i száma írja, a vitézek társadalmi bizottsága Miskolcon népes és nagysikerű előadást rendezett a gázháborúról. Temessy Dezső százados meggyőző előadásban ismertette a repülőkről szórt gázbombát, ezt a borzalmas fegyvernemet s ajánlotta, hogy a lakosság lelkileg és gyakorlatilag jól készüljön föl a gázvédelemre. Kitűnő megoldásul rámutatott, hogy a miskolciak számára az avashegyi pincék igen alkalmas menhelyet nyújtanának a gáztámadások ellen, maguk a pincékben felhalmozott alkoholtömegek is kitűnően felhasználhatók a gázmérgezések esetére. Célszerű volna — úgymond a tudós előadó — már most kijelölni azokat a pincéket, amelyek gáztámadás elől való menhelyül kinek-kinek legalkalmasabbak. Ezt a kitűnő gondolatot a miskolciaknak, de nemkülönben a többi vidékek magyarjainak, sőt a budapestieknek is mielőbb meg kel! szívlelniük. Úgy nézzük, a budapestiek számára például a nagytétényi óriási pincék volnának igen alkalmatos menhelyek, úgyszintén akadnak más tájak lakossága számára is elég alkalmas ilyen boros- meg söröspincerejtekek. Az is mielőbb megoldandó, hogy kinek-kinek osszuk be, melyik pince legyen az ö legalkalmasabb rej- tcke. Mert van, aki a kadarkát szereti, másik a - furmintot, sőt akadhat olyan is, aki csakis az aszúborban lel gáztámadás ellen kellő erkölcsi megerősítést. Jó lesz hát a pincéket mielőbb beosztani, aztán megkezdeni a gázvédelmi gyakorlatokat, mint öntudatos polgárokhoz illik. Tengeri kikötőnk lesz. A magyar-olasz megállapodások sorában a fiumei kikötő kérdése is helyet foglal. Az erre vonatkozó egyezményt az olasz kormány most tette közzé. Az egyezmény értelmében Olaszország Fiúméban a Magyarországból származó, vagy Magyarországba irányított áruk számára mindazokat a kedvezményeket és könnyítéseket biztosítja, mint amilyeneket az olasz árúk élveznek. Olaszország hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország Fiúmét a magyar nemzetiségű hajók felszerelési kikötője- ként használhassa. Magyarország a kikötőben vámhivatali kirendeltséget állít fel. Állandó bizottság fogja tanulmányozni a fiumei magyar forgalom fejlesztése érdekében megteendő rendszabályokat. Az egyezményben biztosított kedvezmények a fiumei kikötő felé irányuló forgalomnak nagyobb lökést fognak adni. Tehát újból lesz tengeri kikötőnk, ami nemcsak kereskedelmi szempontból bír óriási jelentőséggel, hanem a kereskedelmi tengerészetünk fejlesztésének az érdekében is igen nagy jelentőségű. Az iszákosok szigete. Mint a Pesti Hírlap január 25-i száma írta, az ausztráliai Ujdélwales kormánya új formáját találta ki az alkohollal és kábítószerekkel visszaélők ellen való harcnak. Ujzéland partjától néhány órányira van a Pakatoa és Rotaroa sziget. Erre a két szigetre szállítják mindazokat a férfiakat és nőket, akik az alkohol és kábítószerek rabjai. Rotaroába kizárólag férfiakat, Pakatoába pedig 4341/1933. kih. ítéletkivonat a m. kir. rendőrség budapesti főkapitánya, mint II. fokú rendőri büntetőbíróság 4140 -1933. fk. kih. sz. jogerős II. fokú ítéletéből. Bruckner István budapesti szül., 32 éves, izr., korcsmáros, budapesti (Baross ucca 120.) lakos ellen sűrített mustnak engedély nélküli leihasználása borjavításhoz kihágás miatt az 1924 : IX. t.-e. 5., illetve az 1929 : X. t.-c. 5. § s az 1924 : IX. t.-c. 42. § alapján folyamatba tett rendőri büntetőügyben a m. kir. rendőrség budapetsi VIII. kér. kapitányságának, mint I. fokú rendőri büntetőbíróságnak 1933. évi május hó 22-én 4341. kih. 1933. sz. ítéletét terhelt és szakképviselő fellebbezése folytán felülbírálván, meghozta a következő ítéletet : A megfellebezett I. fokú ítéletet, helyt adva szakképviselő által terhelt terhére előterjesztett fellebbezésnek, a bűnösséget megállapító, továbbá terhelteknek dr. Török Tibor részére 6 P, dr. Terray Lajos részére 6 P megfizetésére kötelez^, végül az ítélet kivonatának a „Vendéglősök,, című szaklapban és a „Magyarság,, című napilapban közzétételét elrendelő részében megokolásánál fogva helybenhagyom, a büntetést kiszabó részében ellenben akként változtatom meg, hogy terhelt büntetését 40 P pénzbüntetésre emelem fel, melynek helyébe behajthatatlansága esetén 4 napi elzárás lép. Budapest, 1933 október 21. Dr. Varga kér. főkapitány. 393/1935. kih. ítéletkivonat. A IV. kér. kapitányság, illetve a Belügyminisztériumban szervezett Ivihágási Tanács Ililmayer Mórnc szül. Székely Berta nagykanizsai szül., 42 éves, özvegy, magyar állampolgár, korcsmáros, budapesti (IV., Molnár ucca 53.) lakost romlott (dohos) bornak forgalomba hozatala miatt a Bortörvény 43. § alapján a B. N. 4. § alkalmazásával 40 P pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 4 napi elzárásra ítélte. Ezenkívül 12 P eljárási költség megfizetésére, valamint a jogerős ítélet másolatának a „Függetlenség“ c. napilapban és a * „Vendéglősök Lapja“ c. szaklapban terhelt költségén való közzétételére kötelezte azzal, hogy az ítélet másolata a IV. leér. elöljáróság és a vendéglősök ipartestületének hirdető tábláján is közzé- létessék. Az ítélet jogerős. Budapest, 1935 február 25. Dr. Pintér r,-tanácsos, rendőri bűntétőbíró. nőket internálnak. A férfiak könnyebbfajta mező- gazdasági munkát végeznek, a nőknek pedig főzniök, varrniok és foltozniok kell. Az Üdv hadseregének szervei látják el a felügyeletet. Az internáltaknak, ha jól viselik magukat, legfeljebb egy évig kell a szigeten maradniok. Minthogy italokat és kábítószereket a szigetre eljuttatni kizárt dolog, az internáltakat rendszerint kigyógyítják bajukból. Öt évig azonban odahaza is felügyelet alatt maradnak. A visszaesőket újra a szigetre viszik. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége ! a.MALATA PEZSGO SORi S SÍSXKIUÍ!010 'SSZA.EOÍSZSÉOÉTS PÚ1!E I EG/PéSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. * GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KOBÁWYAfl “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.«T. Budapest, IX., Üllói.út 25. szám (köztelek) — 351228 Felelős vezető: Magyary István
