Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-06-05 / 11-12. szám
SO. ÉVFOUTAM 11—13. SZÁM ■»HBHgaan 1031. JIMIS S. 9 ww mm (VEIÍDÉGLŐ-, SZÁLLÓ*, KÍVÉSIPABI ÉS KÖZCÍAZDASÍGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre AO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábniilliméterenkint ALAJTÍTOITA: IHÁSZ OTftBtlT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 1« ÓDÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI« A Balaton Nyitva tartott szellőztető nyílás mellett zenéltetés nem büntethető. egyik legjelentékenyebb természeti kincsünk. Nemcsak fekvésénél és nagyságánál fogva fontos, hanem vizének gyógyerejénél fogva. Ugyanis vize a tudományos megállapítások szerint tulajdonképpen hígított ásványvíz. Mint ilyen fürdőzésre igen előnyös és feltétlenül egészséges. Különösen a benne fürdő gyermekek fejlődését és erősödését segíti elő. A Balaton partjának egyes pontjain világhírű, rendkívüli gyógyító hatású gyógyforrások vannak, mint Balatonfüred és Hévíz. Továbbá a partokon és azok közelében úgy az északi hegyes vidéken, mint a déli síkságon kitűnő bor és gyümölcs terem. Mindezen vonzó okok dacára eddig nem kultivál- tuk kellőképpen a Balatont és környékét, hanem külföldre vittük évente a nyaralásra szánt több millió pengő pénzünket. Szerencsére az utóbbi években a kormány vette kezébe e fontos kérdés rendezését. Sőt örvendetesen állapíthatjuk meg, hogy a mostani kereskedelmi miniszter úr célul tűzte ki a balatoni fürdők fejlesztését. Intézkedésére állami támogatással megkezdték a fontosabb fürdőhelyeknek egészséges vizű vízvezetékkel való ellátását, valamint e helyek csatornázását. A kereskedelmi miniszter úr rádióelőadásból értesültünk a Balaton belső forgalmának, idegenforgalmának, nagy gazdasági, egészség- ügyi, kultúrális és nemzeti jelentőségéről. Ismertette még ez előadás a Balaton értékének feltárására hivatott beruházások szükségességét és az ottani építkezések helyes irányba való terelését. Továbbá tudomást szereztünk arról is, hogy gondoskodtak megfelelő hitelről, amellyel a balatoni szállodáknak átalakítását és új szállodáknak építését teszik lehetővé. Gondoskodnak végül a Balatonhoz vezető utak jó karban tartásáról, olcsó vasúti és autóbusz-közlekedésről. Nyilvánvaló, hogy úgy a belföldről, mint külföldről jövő forgalomnak a Balatonhoz való irányítása és e forgalomnak céltudatos fenntartása igen fontos gazdasági kérdés. A balatoni fürdőélet fellendülése pedig bennünket vendéglátó iparosokat igen közelről érint, mert minél nagyobb lesz a fürdőélet és az idegenforgalom, annál nagyobb lesz a mi keresetünk. A balatoni élet fejlesztését tehát mi vendéglősök és szállodások örömmel és köszönettel vesszük ! Az egyik kér. kapitányság, mint rendőri büntető- bíróság 50 pengő pénzbüntetésre ítélte az egyik vendéglőst, mert megengedte vendégeinek, hogy üzletében nyitott ablak mellett énekeljenek és mert az ének messze kihallatszott az uccára s ezáltal éjjeli csendháborítást követett el. A vendéglős védekezéseben előadta, hogy feljelentő rendőri közeg tényleg figyelmeztette őt a kihágás tárgyává tett éjjeli csendzavarás miatt, azonban ő a kihágás elkövetését a helyszínen nyomban tagadásba vette s felhívta a rendőr figyelmét arra, hogy üzletének egyetlen ablakja sincs nyitva, hanem csupán a bejárat fölötti szellőztető nyílás, amit a füst elvezetése céljából feltétlenül szükséges volt nyitva tartani. A tanúként kihallgatott rendőri közeg e védekezést tényleg megerősítette és vallomásában előAz elmúlt év kedvezőtlen időjárása nagy általánosságban alacsony szesztartalmú, savanyú borokat eredményezett. Tág lelkiismerettel és kevés szakértelemmel rendelkező egyének ahelyett, hogy a bortörvény által megengedett must-, illetve bor- feljavítási módokat — mint amilyen a must feljavítása sűrített musttal, a borok feljavítása 92%-on felüli borpárlattal, esetleg a savtalanítás — használnának, olyan módszereket alkalmaznak, amelyek ezen összetételbeli hibákat nem szüntetik meg, csupán azok felfedésére alkalmasak. Ezen módok közül különösen kettőre kell felhívni az italmérők figyelmét, ú. m. a konzerválószerekkel és a sacharin vagy egyéb édesítő szerekkel való hamisításra. A bortörvény ugyanis nemcsak a hamisítást és a hamisított bornak tudatosan való forgalombahozatalát bünteti a 7. és 8. paragrafus alapján, hanem a 8. paragrafusba ütköző és a 43. paragrafus 2. pontja szerint minősülő kihágásért bünteti azt is, aki bort a bortörvényben megállapított kellékeknek meg nem felelő állapotban hoz forgalomba. A pénzbeli büntetéssel járó anyagi károsodáson kívül a kötelező hírlapi közzététel adta, hogy tényleg a kijárat fölötti, kb. 40 cm. hosszú és 20 cm. széles szellőztető ablak volt nyitva s ezen át hallatszott ki a zene az uccára. A többi ablak és ajtó zárva voltak. Terhelt fellebbezése alapján a másodfokú rendőri büntetőbiróság az ítéletet megváltoztatta és terheltet a terhére megállapított kihágás vádja és következményei alól felmentette, mert a tárgyalás adataiból megállapítható, hogy a vádbeli alkalommal nem a vendéglő ablaka, hanem annak szellőztető nyílása volt nyitva. A közegészségügyi követelmények miatt nyitva tartott szellőztető nyílás melletti zenéltetés azonban büntetendő cselekménynek nem tekinthető. Dr. U.-H. L. erkölcsileg is súlyosan érinti azt, aki borbevásárlásainál nem jár el kellő gondossággal és szakértelemmel. Mielőtt az előbb említett hamisítások felismerésének gyakorlati módjaira rátérnénk, ismerkedjünk meg kissé az erjedés fontosabb tényezőivel. Azért tartom szükségesnek ennek rövid tárgyalását, mert a kellő hozzáértés hiánya folytán sokkal többen tartják gyanúsnak az olyan borokat, melyek a tavaszi meleg folytán felmelegedő pincében vagy télen a meleg szobában forrásnak indulnak, mint az olyan alacsony szesztartalmú édeskés vagy édes bort, amelyek hasonló körülmények között semminő változást nem szenvednek. ,,A bor az a szeszesital, amely szőlő levéből (szőlőmustból, vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származik“, így határozza meg a bortörvény 1. paragrafusa a bor fogalmát. A szeszes erjedést a borélesztő idézi elő, mely a szüret idején nagy mennyiségben él a szőlőbogyón s onnan a mustba kerülve, kedvező körülmények között annak cukrát szesz keletkezése közben megbontja. Mire ügyeljünk az édes boroknál. írta : Szabó István m. kir. fővegyész. r is Lipüt r.-t„ Popper . Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. Alapfttatott 1869. évben. B21
