Vendéglősök Lapja, 1933 (49. évfolyam, 1-23. szám)

1933-08-05 / 14-15. szám

XXXX1X. ÉVFOLYAM

14—15. SZÁM

1033. AUGUSZTUS 5

r rr ■■

(YGNDÉGLŐ., SZÁLLÓ-, KAVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP)

M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegül dalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint

HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁIt 1 ÓRÁIG

ALAPÍTOTTA:

IHÁSZ GTÖKGT

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81

Ipari sérelmek.

A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testiilete július hó 10-én tartott gyűlésén nagy érdeklődéssel tárgyalta az iparának súlyossérelmeit, Malosik Ferenc elnöklete mellett.

A szállodai ipar és idegenforgalmi hibákat Németh Aladár ismertette a legutóbbi svájci tanulmányútja alapján. Javasolta a Magyar Szállodaipari Hitel- intézet mielőbbi felállítását, hogy segítsenek a halódó, de ma még megmenthető és segítésre érdemes iparostársakon.

A termelői bormérésekről és borcsempészésről Babitz Gyula beszélt, míg Vajda Andor azokat a károkat sorolta fel, amiket a hatósági és magán- kifőzők versenye okoz.

Gundel Károly nagyszabású beszédben tájékoztatta a hallgatóságot a szállodai és vendéglői ipar valamennyi sérelméről. E sérelmeket három okra vezette vissza. Első ok az, hogy amikor az iparnak tartalékokat kellett volna gyűjtenie, az Országos Árvizsgáló Bizottság szabályozta az árakat és azóta a legkülönfélébb adóval terhelik azt. Másik ok a fogyasztóközönség megcsappanása és a harmadik ok a legitim és az illegitim verseny. Ismertette még Gundel az adózás, az OTI, a MÁBI és az üzletbér terheit. Gundel Károly azzal fejezte be beszédét, hogy nekünk nem a jelen fáj, mert mi úgy ahogy megélünk, és úgy érezzük, hogy mi is részesei vagyunk annak, ami a mai helyzethez vezetett, csak azért, mert kortársak vagyunk. Nekünk a magyar jövő fáj, a magyar fiatalság érdekében kérünk, esdekelünk segítségért.

Felszólaltak még Stein Sándor dr., aki a villany túlmagas tarifájáról beszélt és Dénes Márton, aki a jelenlevő hatósági kiküldötteket kérte, hogy az elhangzott panaszokat őszintén és jóakarattal referálják el illetékes helyen.

Majd a gyűlés egyhangúan fogadta el a következő határozati javaslatokat:

Kérik a kereskedelemügyi miniszter úrtól:

1. Fontos idegenforgalmi érdekből a „Szálloda“ és „Hotel“ megjelölés védelmét. Találkahelyek szállóknak vagy hoteleknek ne legyenek nevezhetők.

„Nagyszálló“ vagy „Grand Hotel“ megjelölést a fővárosban 100 szobán, vidéken 60 szobán felül rendelkező szállók használhassák.

Penzió legalább három napra és félellátással fogadhasson vendéget.

Az ipartörvény 45. szakaszában meghatározott munkaegyesítés elve a „készítményekről“ kiterjesztendő a „szolgáltatásokra“ is, hogy ekként a szálloda- ipar fejlődési lehetősége zaklatásmentesen biztosíttassák.

1. Az iparfejlesztési törvényben] nyert fölhatalmazás alapján tiltsa meg, hogy az állami, a városi és más hatóságok szálló- és étkezőüzemet — kivévén a népszállókat és az ínségkonyhákat — fönntarthassanak, a meglevőket pedig törvényes fölhatalmazással élve, még az év folyamán sziin- tettesse meg.

2. Minden olyan ipari tevékenység, amelynek nyilvános étkeztetés a célja — képesítéshez kötendő, azaz csak képesített egyén tarthasson fönt nyilvános étkezőüzemet.

3. A nyilvános étkező üzemek száma Budapesten az illetékes hatóságok és ipartestületek, vidéken az általános ipartestület szállodás-, vendéglős-szakosztálya (ipartársulata) a helyi hatóságokkal egyetértőén, közösen állapíttassák meg.

4. Egy éven belül minden nyilvános étkező üzem tulajdonosa képesítését igazolni tartozik és azt is, hogy étkező üzeme a hatóságok által a vendéglőkre nézve megállapított föltételeknek megfelel. Ameny- nyiben mindennek egy éven belül meg nem felelne, az a nyilvános étkezőüzem hatóságilag bezárandó.

Akinek e rendelkezés életbeléptekor már hat éve „kifőző“ üzlete volt, az képesítettnek nyilvánítandó.

5. Szüntesse meg jól felfogott termelői érdekből a bornak 25 literenként való díjtalan vasúti szállí- hatását, mert ezzel a visszaéléssel a városok bevételeit csökkentik és a bornak árát törik le.

(Mielőtt határozati javaslatunk a pénzügyminiszter urat érdeklő pontjait felsorolnánk, megemlítjük, hogy az adó- és egyéb közterheink méltányos rendezése tárgyában a pénzügyminiszter úr felhívására a vonatkozó adatok összegyűjtése folyamatban van s így ezeket csak az adatok feldolgozása után fogjuk felterjeszteni.)

Kérik a pénzügyminiszter úrtól:

1. A taggyűlés mindenekelőtt a korlátlan és a korlátolt italmérési megkülönböztetést fennhagyan- dónak tartja s a dolgok természete szerint főképen a főétkezés céljait szolgáló vendéglő üzleteket a korlátlan, a közbeeső kisebb, reggeli, uzsonna és vacsora utáni étkezések lehetőségeit nyújtó kávéházakat a korlátolt italmérés illesse. A kisebb igényeket kielégítő étkező üzemek (kifőzök) csak mint alkoholmentes étkezőhelyiségek működhetnek.

Ezek mellett fennmaradhatnak a csak italt árúsító bor-, sör- (pálinka-) mérések. Kérik, hogy a termelői borkimérések eddig szokásos engedélyezését vegyék revízió alá és azt a több évszázados gyakorlatnak megfelelően a következőképen rendezzék :

1. A bortermelő igazoltan saját termésű borát csak személyesen, avagy szakember útján mérhesse, természetesen a hivatásos italmérőkkel egyenlő feltételek alatt.

2. Az a termelő, aki saját borát kimérni akarja, az illetékes helyi hatóságnál igazoltatni tartozik termelésének mennyiségét, amely igazolás a bormérő helyiségben kifüggesztendő, továbbá mindazokon a helyeken, ahol borát méri, az egész termelésről tartozzék elszámolni, hogy abban az esetben, ha borát több helyen méri, a saját termésű bormennyiség kimérése ellenőrizhető legyen.

3. Általában a termelők boraikat ősztől tavaszig, vagy mint régen, Szent Mihálytól Szent Györgyig mérhessék, azontúl csak hivatásos italmérő mérhessen bort.

4. Nagytermelő bort kicsinyben ne mérhessen, csupán termelőhelyén, pincegazdaságban adhasson ú. n. kóstolót. Ugyancsak a pinceszövetkezetek, melyek voltaképen kereskedelmi vállalkozások, bort kicsiben ne mérhessenek.

5. Ezekkel az intézkedésekkel nem a szőlősgazda mérésének megakadályozására törekszünk, csupán a termelő bormérések köpenyege alatt űzött visszaéléseknek megszüntetését akarjuk elérni. Ez éppúgy érdeke a termelőknek, az italmérőknek és főképen a magyar bornak.

Kérik a földmívelésügyi miniszter úrtól:

1. hogy a bortörvénynek a vendéglősöket érintő rendelkezéseit módosítsa, mert azoknak végrehajtása fölöslegesen zaklatja őket.

2. Támogassa a városi kormányzatokat abban a törekvésükben, amellyel a borcsempészést akarják megakadályozni, mert ezzel a borcsempészéssel csak a bor árát törik le, amivel tulajdonképen a bortermelőnek okoznak kárt.

Kérik a külügyminiszter úrtól:

1. Az idegenforgalmunk kifejlődését akadályozó vízumkényszer megszüntetését.

2. A vízum ellen eddig fölhozott érveinket nem ismételjük meg, hiszen azokat soha meg nem cáfolPopper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés

Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya? Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben.

Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.