Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-06-20 / 12. szám
3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1**32. június 30. A borfogyasztási adót egyelőre a felére szállították le. A borblokk sikere. A borvidéki országgyűlési képviselők, akik mintegy hatvanan pártkülönbség nélkül, blokkba tömörültek, hogy évekig tartó harc után dűlőre juttassák a bortermelés legsúlyosabb problémáját, a bor- fogyasztási adó ügyét, a költségvetési vita során készültek döntő akcióra a pénzügyminiszter ellen. Amikor a képviselők egységes állásfoglalása nyilvánosságra került, báró Korányi Frigyes pénzügy- miniszter Bessenyey Zénóhoz, a blokk elnökéhez intézett átiratban maga is elismerte a borfogyasztási adó igazságtalanságát, a képviselők azonban nem nyugodtak bele ebbe a megállapításba, hanem tájékoztatást kértek a pénzügyminiszter tervéről. Vargha Imre államtitkár statisztikai adatokkal igyekezett a kormány álláspontját alátámasztani, majd valamennyi jelenlevő képviselő is felszólalt. Már-már úgy látszott, hogy az izgalmas értekezlet eredménytelenül végződik, a pénzügyminiszter szünetet is kért, hogy a kérdést szakembereivel újra megbeszélje. Mikor azonban újra megnyitotta az értekezletet, az ankét eredményeként olyan bejelentést tett, amely úgy látszik, nyugvópontra juttatja a kérdést. Közölte a pénzügyminiszter, hogy rendeletet ad ki, amelyben 1933 január elsejétől kezdődően jelentékenyen — értesülésünk szerint 50 százalékkal — mérsékli a borfogyasztási adót, úgyhogy a mérséklésnél a községek háztartását is figyelembe veszi. Ilyenformán a képviselők és a pénzügyminiszter között megegyezés jött létre, amely természetesen csak a belügyminiszter hozzájárulása után lesz végleges. A bortermelési érdekeltségek képviselői, akik a miniszter előszobájában várták a fontos ankét eredményét, megnyugvással fogadták a megállapodást és elismerésüket fejezték ki a képviselőknek, Ml ÚJSÁG? A vigalmi adó ellen új akció indult meg. Gundel Károly indítványára a budapesti vendéglősök elhatározták, hogy a kávésszakmával együtt új akcióra indulnak a vigalmi adó ellen. Gundel kijelentése szerint ennek az adónak a szedése különösen méltánytalan akkor, amikor a rossz gazdasági viszonyok miatt a közönség fogyasztóképessége állandóan csökken, a vendéglős- és kávésipar terhei azonban egyre növekednek. Az új akcióra megkeresik a zenészszövetségnek, továbbá a zeneszerzők érdek- képviseletének a szövetségét. Debrecen és a korcsmárosipar. A debreceni kereskedelmi és iparkamara felírt a kormányhoz a korcsmaipar fokotzaos megszüntetése és annak a fogadó-, vendéglő- és kávéházi iparok rokoniparává minősítése érdekében. A felirat szerint minden korcs- máros, aki iparengedélyt szerez a kiadandó kormány- rendelet előtt, 3 éven belül jogosítva van a vendég- lősi szakvizsgát letenni. Akik nem teszik le, azok a jelenlegi tevékenységgel működhessenek, amíg élnek, amíg jogutódaik ne lehessenek ! A felirat nagy feltűnést keltett az érdekelt szakmák körében. Adományok a vendéglős szakiskolának. A budapesti vendéglős szakiskolának a Dreher Antal Serfőzdéi R.-T. igazgatósága három darab, egyenként 200 pengős ösztöndíjat adományozott. Az ösztöndíjat az iskolának azok a növendékei kapják, akik ez év (a tanév) befejeztével a sörkezelésben a legnagyobb jártasságot tanúsítják. A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete Steiner Mihály vezetése alatt megtartott igazgató- sági ülésén a borfogyasztási adó kérdésével foglalkozván, állást foglalt a kormány azon elhatározásához, amely szerint a fogyasztási adót 1933 január 1 -ével kezdődő hatállyal leszállítani kívánja. Dietz Miksa rámutatott arra, hogy a belföldi fogyasztás előmozdítása terén jelentősebb eredményt csupán ezen adónem teljes eltörlése esetén várható, szükségesnek tartja továbbá, hogy ezen adónem a kereskedők által ugyan, de a bor megvételénél a termelőhelyen főként a kérdés mozgatóinak, Bessenyey Zénónak és Lázár Miklósnak, A mi borérdekeltségeink még távol vannak attól, hogy e«t a sikert úgy könyveljék el, mint bevégzett valóságot, hiszen a jövő évig még nagyon sok minden történhetik, még az is, hogy akkorra már nem Korányi lesz a pénzügyminiszter és az utóda egyszerűen új rendelettel teszi semmissé az eredményt. De ez már olyan játék lenne a szavakkal és ígéretekkel, legfőképen pedig az ország egymillió lakosának, a borból élőknek a türelmével és az életlehetőségeivel, hogy ekkora frivolitást nem lehet feltételezni. Inkább azon kellene tanakodnunk, hogy elég lesz-e a megígért ötven százalék. A magyar borérdekeltségeknek ugyancsak huzamos ideig kellene jó napokat látniok, hogy valamennyire talpra- állhassanak. Ha nehezen is, de Korányi miniszter tette, azaz teszi meg az első lépést afelé, hogy ezek a jobb napok elkövetkezzenek. A borblokkban tömörült hatvannál is több képviselőnek azonban a jövőben is együtt kell maradnia ebben a gazdasági és minden politikától mentes kérdésben! Szeretnénk hinni, hogy az eredményből nem lesz politikai korteseszköz, mert akkor megjósolhatjuk annak a komolytalanságát is. A borblokknak nagyon kell vigyáznia nemcsak az eredményére, hanem a jövőbeli lépéseire, hogy el ne veszítse azt a bizalmat és népszerűséget, amely most körülveszi ! E hó 9-án a képviselőház dr. Schandl Károly országgyűlési képviselő javaslatára elfogadta az 50%-os borfogyasztási adó csökkentését, amely csökkentés 1933. évi január hó 1-től kezdve lép érvénybe. rovassák le. Heuduska Rezső kormányfőtanácsos álláspontja szerint a fogyasztási adót forgalmi adóval együtt egyfázisban kellene a termelőhelyen leróni. Kullmann László kifejtette, hogy amennyiben a fogyasztási adónak a kormány által Ígért leszállítása csak 1933 január 1-én következnék be, ez az új bor értékesítésére károsan hatna vissza. A szőlősgazdák ugyanis az őszi kampányban, egyrészt pénzszükségletük kielégítése szempontjából, másrészt hordíóhiány miatt, jelentősebb tételeket szoktak eladni, azonban a belföldi fogyasztás és főleg a vendéglősök a január l-ére beígért adóleszállításra való tekintettel a szüretek idején a vásárlásoktól tartózkodnának, mert a mai kiélesedett verseny- viszonyok mellett nagyon is latbaesik az a megtakarítás, amely a fogyasztási adó leszállítása által elérhető lesz. Belatiny Arthur társelnök, Dietz István dr., Farkas Sándor és Dénes Elemér ugyancsak a fogyasztási adó leszállításával várható új helyzet különböző kihatásaival foglalkoztak. Az igazgatóság úgy határozott, hogy a fogyasztási adónak teljes eltörlését fogja kérni, akként azonban, hogy addig is, míg ez megtörténik, a kilátásba helyezett leszállítás minden körülmények között már a szüretek idején léptettessék életbe. Guttmann Lajos a borfogyasztási adóbolettákkal űzött visszaélések ügyében terjesztette be jelentését. A gazdasági frontról. A Savoly-szálloda r.-t. ellen (Budapest, József körút 16.) május 20-án megnyílt a csőd. Tömeggondnok Soós József dr. (Damjanich ucca 10.). Követelések bejelentése június 22-ig. Fel- számolási tárgyalás július 14-én. Schönberger Gyula vendéglős (Budapest, Teréz körút 15.) egyessége befejeződött. A vendéglős 25 százalékot fog fizetni hitelezőinek öt havi részletben. Vasárnap is szabad szódavizet gyártani. A kereskedelmi miniszter rendeletével megengedte, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló rendelkezést a szódavízgyártásra vonatkozóan május 8-tól szeptember 11-ig felfüggesztessék. Eszerint tehát május 8-tól szeptember 11-ig terjedő időben vasárnapokon és Szent István-napján is szabad szódavizet gyártani és ugyancsak megengedik a szódavíz házhoz szállítását is egész napon át. Szeptember 11-e után azonUradalmi aagyvenddglö október 1-től kezdődő hat évre bérbeadó Tágas üzleti helyiségek, vágóhíd, mészárszék, istálló, kocsiszín. Helyben nagy vásárok, hatóságok. Bővebb felvilágosítást nyújt Uradalmi íntézőség, Nova, Zala m. ban visszaáll a vasárnapi munkatilalom a szódavízgyártásra is. A budapesti kávésok legutóbbi előljárósági ülésén bejelentette Mészáros Győző elnök, hogy az üzleti verseny kinövéseinek szabályozása céljából a József körúti kartársakat értekezletre hívta, acélból, hogy az árak egységes szabályozása elérhető legyen. Az értekezleten, mely elnök vezetése mellett folyt le, a legnagyobb megértés nyilvánult, sajnos azonban, amikor a megállapodásoknak — az ipartestületen kívül való — perfektuálására került a sor, a szükséges egyetértés nem volt meg és a megbeszélés eredménytelenül oszlott szét. Elnököt az a gondolat vezette, hogy e megbeszélés sikere esetén a többi körzeteket is egybehívja és az ipar védelmére megfelelő megállapodásokat hoz létre. Tarján Vilmos örült, hogy e kérdés napirendre került, mert a slejderozás-sal szemben állást kell foglalni. Nem lehet dumping-árakon eladni, mert ezekkel csak tönkreteszik a konkurrenciát. Bodó Adolf az értekezleten elhangzott vádakkal szemben kijelenti, hogy annak idején nem ő kezdte az árak leszállítását. Lissauer Gyula hozzászólása után végre az elnök kijelentette, hogy e kérdéssel tovább foglalkozni nem kíván, tisztán a történtekről akart referálni. A budapesti kávéházak bértáblázata. Hetibérek: I. II. osztályú üzemben pengő Felszolgáló ................................. 6 6 Fe lírónő....................................... 28 24 Kávéfőző..................................... 30 24 Kávéfőzőnő ............................... 30 24 Seg édszemélyzet (férfi)............. 20 16 Segédszemélyzet (nő)................. 19 15 Takarítónő (mellékkeresettel) .. 8 Takarítónő (mellékkereset nélk.) 15 Kisegítő díjak: I. II. osztályú üzemben pengő Felszolgáló és fizető ................. 2-50 1-50 Fe lírónő....................................... 5— 4-— Kávéfőző..................................... 5— 4-— Kávéfőzőnő ............................... 4-— 3-50 Segédszemélyzet (férfi)............. 3-50 3-— Segédszemélyzet (nő)................. 3-50 2-50 Takarítónő (mellékkereset nélk.) 2-50 Takarítónő (mellékkeresettel) .. 1-50 A munkabérek hetenként 6 napra szólnak, a szabadnap betartása kötelező. A felírónőt pénzbeli illetményein kívül szolgálati beosztásának megfelelő étkezés illeti meg. BARTA S. FESTŐ szobafestést, mázolást, tapétázást elsőrendű kivitelben jutányos árban végez Budapest, VI. kér., Liszt Ferenc-tér 9. Telefonszámi 265-52
