Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-20 / 2. szám
XXXXVIII. ÉVFOLYAM SZÁM 1933. JANUAR 3«. (VEIDÉCLŰ-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPA KI ÉS KÖZOAZDASÁCÍI SZAKLAP) M. kír. postatakarékpénztár csekkszánia 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-tn és 20-iin Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj s z ö v e sr o 1 d a I o n 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliraéterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI« A polgári étkezők felett tehát megkondult a jól megérdemelt halálharang! Amit az egyesült budapesti szakmai képviseletek összessége közel tíz esztendei rettenetes harcokkal sem tudott kivívni, azt végre elintézte a teljes összeomlása annak az állami szervnek, amely a jótékonykodást igen eredeti felfogással gyakorolta a mi legnehezebb éveinken keresztül ! Most már hivatalosan is közölték, hogy a népjóléti minisztériumnak az úgynevezett polgári étkezői megszűnnek. Nem azért, mert ezt követeli az igazságosság, a szabad verseny elve és az a sok szerződés, amely írott szavakkal, vagy hallgatagon, de mindig ott volt a szakmáink érdekelt tagjainak a kezében. Egyszerűen azért, mert az állami kasszák nem bírják tovább a ráfizetéseket. Még azokból a horribilis adóösszegekből sem, amelyeket mi vendéglősök, kávésok, korcsmárosok vagyunk kénytelenek befizetni havonta! Nem érheti vád az érdekképviseletein-, két, ezt le kell szögeznünk. Tiltakoztak, nyüzsögtek, feliratoztak és gyüléseztek a polgári hatósági étkezők szörnyű konkurenciája ellen. De most, amikor ez a küzdelem véget ért, a legreménytelenebb helyzetben, egyszerre kiragyogó diadallal kicsit megrendültén kell visszatekintenünk a csatáinkra. Hiszen ezek, amint bebizonyult, semmit sem jelentettek és semmit sem értek! Hétről-hétre látnunk kellett, hogyan fejlesztették mesterségesen, hogyan bur- jánoztatták ezeket a mi adópénzeinkkel tömött versenyüzemeket az egyszerűen induló tisztviselői kifőzésektől a legutóbb dicstelen véget ért hatósági die- tikus nagyvendéglőig. A deficit nem számított ezeknél, hiszen csak mélyebben kellett benyúlni az adókasszába és egyet srófolni a vendéglősök adóin, ha bajok voltak. Ezek a kifőzések nagyüzemekké nőttek ki a mi nyakunkra és még azt se tudtuk kivívni, hogy legalább igazi vendéglősök vezessék őket. Szem- és fültanui voltunk, hogy az étkezőt vezető méltóságos asszonyok külön ebédeket rendeltek a maguk és a családjuk számára. Valószínűleg nem azért, mert nagyon el voltak ragadtatva a produkcióiktól. De ez nem segített rajtunk, hiszen az éttermek nyilvánosakká lettek az állami jótékonyság jelszavával és az ő olcsóságukkal a mi kitűnő konyháink nem vehették föl a versenyt ! Csak lázonganunk lehetett és elkeserednünk. Időrendben haladva összefoglaljuk itt mindazokat a tudnivalókat, amelyeknek figyelemmel tartása esetén soha senkinek a Társadalombiztosítóval baja nem lehet és minden félreértés és reklamáció esetén be tudja bizonyítani a maga igazát. Olyan sok a "panasz, hogy érdemes a dologgal alaposabban foglalkozni annyival is inkább, mert az új társadalom- biztosítási törvények alig pár éve vannak hatályban és így még nem minden rendelkezésük ment át teljesen a köztudatba. Eljárás új üzletek nyitása esetén. Ha valaki ingatlant vesz, első dolga megnézni a telekkönyvet, hogy nincs-e teher az ingatlanon. Ezt az elővigyázatosságot ajánljuk mindenkinek, aki olyan helységben nyit vendéglőt, amelyben előzőleg is vendéglő volt. Az előd tartozásai ugyanis akkor is terhelik az újabb üzem tulajdonosát, ha nem vétel útján szerezte meg az elődtől az üzemet. Tehát egy tönkrement és üresen hagyott helységben is lehet üzemutódlás, mert a törvény szerint az üzem azonossága esetén De fölvette a versenyt velők az élet igazságossága ! Hálásak lehetünk a mai kormányzatnak, amely igazságos törekvéssel vonja le a keserűeknek tetsző tanulságokat is, és erélyes vonásokkal töröl. Tudjuk, hogy nem a mi érdekünk és igazságunk volt a döntő fontosságú ebben a kérdésben — még ha ezt is vetik oda legfőbb okul. De azt mi nem is kívánjuk. Megelégszünk az örvendetes ténnyel. És rajta leszünk, összeállunk egyenkint és összesen, minden érdekképviseletünkkel, hogy a leterített vidra újra ne éledhessen. Vigyázni fogunk mind az ezer levágott, mérgező fejére ! Boros Sándor vendéglős. a szerzés jogcímére tekintet nélkül meg kell azt állapítani. Az újabb gyakorlat szerint, ha kéthónapi üzemszünet van és a berendezés nem azonos, az újabb üzem tulajdonosát nem teszik felelőssé az előző üzem tulajdonosának tartozásaiért. Az eljárás tehát ebben az esetben az, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet felszólamlási osztályán (Fiumei-út 19b. II. emelet) az előző tulajdonos nevének és az üzem helyének közlésével igazolványt kell kérni, hogy terheli-e tartozás az átvenni szándékolt üzemet. Ugyanott azt is megmondják, hogy fennáll-e a felelősség, vagy sem. Az alkalmazottak bejelentése. Első kérdés, hogy kit kell bejelenteni ? A törvény szerint minden ipartörvény alá eső foglalkozás és az azokban foglalkoztatott munkavállalók is biztosításra kötelezettek. A biztosítási kötelezettség független az alkalmazás időtartamától, ezért az átmenetileg és kisegítőképen felvett alkalmazottakat is be kell jelenteni. Mit kell tudni minden vendéglősnek, kávésnak, szállodásnak és kimérőnek a Társadalombiztosítóval kapcsolatban ? Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefon: József 359-78 Budapest”KŐbánya9 Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. A M. KIK. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVAT A í 1ST YVTÁH -A.
