Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-03-20 / 6. szám
VX.VXVIIl. ÉVI OLVAM e. SZÁM t«»a. március ao (VESÍDÉCILŐ-, S2ÁLLÓ-, KATÉSIPABI ÉS KOKGAZDASÁBI SZAKLAP)---- ---------M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teleíonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLCTÁS ÓRÁIG A fizetésképtelenségek a vendéglős, kávés és korcsmáros szakmákban annyira mindennaposak lettek, hogy már igazán fel sem tűnik, mennyi érdemes és dolgos szakemberünk süllyed el az örök vagyontalanság tengerében. Mert, aki most elvesztette a vagyonát, az igazán számot vethet valami hosszú, talán mindvégig tartó szegénységgel. Pedig semmi sem könnyebb, mint az, hogy a mai nehéz világban egy vagy két hibásabb spekuláció, borvétel, vagy nehéz kölcsönnek a vállalása tönkretegye az embert. Hiszen az embernek igazán fáj a szíve, ha látja, hogy a legjobban haladó üzletben is egyszerre megtörténik a megtorpanás, a vendégek kezdenek elmaradozni, a fizetőképességük csökken és vele az üzleti rentabilitás is. Ez a legveszedelmesebb csapda a valamirevaló üzletember számára, mert ilyenkor van a legközelebb annak a lehetősége, hogy túlköltekezzék és elszámítsa magát az újításokkal. Amikor áttekintjük a közelmúltnak a számtalan szakmai fizetésképtelenségeit, azt kell tapasztalnunk, hogy a legtöbb bukást az ilyen túlszámolás okozta. Elhisszük, hogy nagyon nehéz belenyugodni a tettvágytól duzzadó fiatal üzletembernek abba, hogy a számára is elérkezett a nagy leépítés kora. Csökkenteni a rezsit, még hozzá : okosan csökkenteni, nem ritkán az egyetlen lehetőség arra, hogy az üzlet nagyobb bajok nélkül átmenthető lehessen a jövendő, jobb időkre! Ez az, amibe nagyon nehéz belenyugodni. Eltűrni és elismerni azt, hogy a viszonyok erősebbek nálunk és hogy nekünk nem lehet semmi reményünk arra, hogy diadalmasan megküzdhessünk velük ! A legtöbb ember nem akar ennyire jutni, hanem inkább vállalja a legnagyobb kockázatot, inkább beletöreti a bicskáját, de nem alkuszik meg a viszonyokkal ! Hiszen igaz, hogy a mai viszonyok között nem szégyen fizetés- képtelenné lenni, de annyira egyet jelent a becsületes üzletembernek az anyagi romlásával, hogy mindent el kell követni arra, hogy ez a veszedelem elkerülhető legyen ! A legtöbb esetben, amint már vázoltuk, a fizetési nehézségeket az okozza, hogy túlméretezte az üzletét a szakember és nem jött rá a legegyszerűbb apasztási és rezsicsökkentési lehetőségekre addig, amíg ez az út nyitva állott volna előtte és a boldogulása előtt. Mert nem kétlem, hogy a válság pillanatában aztán mindenki megkísérli ezt a kései orvosságot. Csakhogy sok esetben a perc még alkalmatlanabb ennek a nem nagyon kellemes orvosságnak a beadására, mint az, ha semmit sem cselekszik az illető. Nem egy esetben éppen a rezsicsökkentés kísérlete volt utolsó felhívás a hitelezők nyugtalankodóbb részének arra, hogy az erélyes közbelépésre elérkezett a legalkalmasabb pillanat ! Sok fizetési nehézséget okozott szakmai üzemeinkben a tőlünk aránylag távoleső idegen üzletek anyagi megingása. Fölszerelők, árúhitelezők, akiknek a türelmére és megokolt haladékára mindig bizton lehetett számítani, most egy vagy más okból maguk is veszedelmes helyzetbe kerülve nem tehették meg a régi összeköttetés által annyiszor használt és szinte szentesített előzékenységeiket, amelyeket pedig joggal várt el és kalkulált be a számításaiba az üzletember. Igen sok esetben a megszokott, rendes hitelező váratlan csődje, anyagi leromlása billentette meg a szakmai üzem menetét, vagy ennek az ellenkezője. Az, hogy az adósok kerültek fizetésképtelenségbe. Tulajdonképen, valljuk be, talán egyetlen szakmai üzemünk sem volt teljes biztonságban és talán ma sincsen attól, hogy egészen váratlanul megakadjanak a fizetései. Hiszen a mai viszonyok között szinte a lehetetlenséggel határos annyi tőkének az összetorlaszolása, hogy ez által az üzem teljesen függetlenné váljék idegen viszonyoktól. Láttunk olyan szakmai összeomlásokat, amelyeket a tulajdonos halála okozott anélkül, hogy magában az üzlet menetében valami változás, vagy valami visszaesés következett volna be. Mindössze annyi történt, hogy a hitelezők, üzletfelek és más ilyenek nem voltak hajlandók kiterjeszteni az új tulajdonosra is azt a jóindulatot, amelynek pedig eddig csak a hasznát látták amazok is ! Értetlenül és sajnálkozva figyeljük az ilyen esztelen dolgokat, de nem tudunk segíteni rajtuk. A mi üzemeink bánják meg ilyenképen azt a hitelezési pánikot is, amely a gazdasági életet az utolsó években annyira ingoványossá tette. Bizony nagyon sok szomorú tanulságot tartogatott a mi számunkra ez a mostani idő. Az egészséges fejlődésnek igen csekély szolgálatokat tett, mert hiszen nem mindig a legrosszabb és a legéletképtelenebb üzemeket söpörte el ! Nincsen semmi tisztító hatása az ilyen viharnak. Legfeljebb azt a rettentő intést tartalmazta, hogy az újabb üzleti élet nem tűri meg a csekély tőkéjű és jórészt hitelre alapított üzemet, kivéve, ha a hitelezőnek nagyobb érdeke az üzlet fennmaradása, mint magának a tulajdonosnak ! Dezső Kornél főpincér, volt vendéglős. ■Hl Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefon: József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
