Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-03-20 / 6. szám
VMDÉOLŐ8ÖK LAPJA 1032. március 30. 3 A magyar nyaraló- és fürdőhelyek nagy föllendülés előtt. A valutakorlátozás jó esélyei. — liohamosan csökken Magyarország idegenforgalma. Mindössze 300 pengő az a pénz, amit magukkal vihetnek a határon túlra igyekvő magyarok, sőt sok esetben ennél is kevesebb. Mindössze 50 pengőért kapnak valutát az útlevelükre, és ez édes-kevés arra, hogy odakünn pár jobb napot átélhessenek a kiutazók. Ezeknek a valutanehézségeknek azonban némi hasznát is láthatja a magyar belső gazdaság. Előre lehet látni, hogy nyáron nem mehetnek annyian Magyarországról külföldre, mint az elmúlt években. Az idegenforgalom problémáját hiába igyekeznek megoldani kliring-javaslatokkal, a megoldásnak ez az útja nem járható, mert a magyar idegenforgalmi mérleg erősen passzív. Ennek következtében a nyaralók tömegének nem marad más megoldás, mint az, hogy magyar nyaralóhelyeket keressen fel és belföldön költse el pénzét. A magyar nyaralóhelyek nagy konjunktúrára számíthatnak ez idén s nagy feladat vár rájuk, az tudniillik, hogy a magyar közönségnek bebizonyítsák : nemcsak külföldön, hanem belföldön is lehet jól nyaralni. Sokkal súlyosabb az eset, ha az idegenforgalmat tekintjük. Itt erős a visszaesés, csaknem 30 százalékig. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Bizottság a külföldiek bejelentése alapján pontos statisztikát vezet arról, hogy hány külföldi érkezett és utazott el Budapestről. E statisztika a két és annál több napig nálunk tartózkodó idegeneket foglalja magában. Ebből a statisztikából meg lehet állapítani, hogy múlt év júliusa óta március 1-ig 101.425 külföldi személy érkezett Budapestre, havonta átlag tehát 12.678. Az 1930-as évben havonta átlag 16.793 személyt tüntet fel az idegenforgalmi statisztika, ebből meg Jehet állapítani tehát, hogy a pénzügyi krízis következtében havonta körülbelül négyezerrel kevesebb külföldi jön Budapestre. Januárban 8917, februárban 7592, a két hónapban összesen 16.509 külföldi érkezett Budapestre, míg 1931-ben 20.577, 1930-ban pedig 23.764 személy volt az idegenforgalom a két hónapban. A múlt évhez viszonyítva tehát csak 19 százalékkal, az 1930-as évhez viszonyítva pedig körülbelül 30 százalékkal csökkent Budapest idegenforgalma. E csökkenés kétségkívül jelentékeny, azonban távolról sem katasztrofális s nem lehet azt mondani, hogy Budapest idegenforgalmára a deviza- gazdálkodás végzetes hatással van. Annál is inkább, mert ebben a csökkenésben kifejezésre jut a gazdasági válság következménye is, amely természetesen bénitólag hat az idegenforgalomra, úgyhogy Budapest idegenforgalmának hanyatlását nem lehet kizárólag a devizagazdálkodás bevezetésének tulajdonítani. Az elmúlt évben a ,,3 nap Budapesten“ mérsékelt áru jegyfüzettel körülbelül 3500 külföldi látogatott el hozzánk és remélhetőleg ebben az évben ez a szám nem fog sokkal csökkenni. Érdekes lesz ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a három napra Budapestre érkező külföldieknek közel tíz százaléka meg szokta írni véleményét Budapestről és az egész kirándulásról. Ezekből a levelekből meg lehet állapítani, hogy hogyan is fogadják mindazt, amit Budapest nyújt az idegeneknek, ezért nem lesz érdektelen, ha ezek alapján beszámolunk a külföldieknek nálunk szerzett benyomásairól. Egy amerikai Cseressky nevezetű a többek közt azt írja: ,,I dönt mind if 1 would dia here.“ Itt (Budapesten) szeretnék meghalni. Egy angol, kevésbé romantikus leány viszont azt mondja : Budapesten szeretne élni. Majdnem mindegyik levél dicséri a vasutat, a villamoskalauzokat, a vezetőket és a magyar közönséget azért, mert előzékenyek, udvariasak, körükben az idegen jól érzi magát. Egy amerikai kereskedő szóról-szóra a következőket írta angolul : ,.Sehol Európában nem találtunk embereket, akik olyan szívesen segítettek az idegeneknek, mint önöknél. Sok ember, akinél kérdezősködtünk, még az útjából is kitért, hogy segítségünkre lehessen.“ Egy másik amerikai pedig így ír: ,.Budapestről igen élénk impressziót viszek magammal, nemcsak összehasonlíthatatlan természeti fekvését illetőleg, de polgárai vidám modoráról és kitűnő megjelenéséről is.“ Ugyancsak egy amerikai írta: ,,Az emberek szívélyesek és mind boldognak látszanak. Az üzletek érdekesek, nagy változatossággal. A koszt igen jó, kivéve a sok borjú- és disznóhúst Magyarországon és Ausztriában.“ Az utóbbi levélből már kifogás is van, a külföldiek tényleg nemcsak dicsérnek, hanem kifogásol1 nak is. A magyar közönséget a dicséretnél még talán jobban érdeklik a külföldiek helytelenítései, mert azok különösen tanulságosak lehetnek. Az idegen szem sokszor jobban lát, mint a belföldié, olyat is észre vesz, ami nekünk már fel sem tűnik. Ezért elmondjuk, hogy mit kifogásolnak a külföldiek : Az egyik nem tudja megérteni, hogy Budapesten miért dudálnak annyit az autók, a másik szerint I s a s z e g e n liáz, vendéglővel eladó. Bővebbet Budapest, I., Bertalan ucca 20., II. 2. hiba, hogy a lakosság nem tud sem angolul, sem franciául, a harmadik panaszolja, hogy nem tudott dán és skandináv lapokhoz jutni, a negyedik kifogásolja a főútvonalakon a földfeletti illemhelyeket, az ötödik siránkozik, hogy a szállodában előírták : Mit egyen. Egy kanadai angol leány érdekes kifogásolni valót talál, amiben az összes magyar kutyabarátok igazat fognak adni neki. Azt írja ugyanis: „Egyetlen dolog van, amire kérném önöket: Engedjék szabadon a kis kutyákat állatkertjükben. Túlságosan szomorú házikutyákat és foxterriereket lezárva látni. Ezek nem látványosságok.“ Több külföldi kifogásolta a borravalórendszert s azt kérdezik, nem lehetne bevezetni mindenütt a százalékos rendszert ? ftamasztabrosz, 24 személyes, elsőrendű, privátnál eladó. Vas ucca 15/b., II. em. 26. Vannak olyan levelek is, amelyekben tudomásul veszik Magyarországot ért nagy igazságtalanságot. Az egyik ilyen levelet író angol kifejezést ad annak a reményének, hogy a minket ért sérelmek orvoslását nem fogjuk fegyverrel és háborúval keresni. A német nemzeti öntudatra vall, hogy egy német levelében kifogásolja, hogy a nagyszállodában nem láthatja a német zászlót. Azt kéri, hogy az angol és az amerikai -zászlók mellé a németet is tűzzék fel. (?!) Kétségtelen, hogy az elmaradó idegenforgalmat bőven kárpótolhatná még Budapest számára is az itthon maradó nyaraló közönség, hiszen Budapesten remekül lehet nyaralni, csak érteni kell a módját. Már pedig az itteni szállók szívesen kalauzolják és irányítják a magyar vendégeket is, ha már az idegeneket olyan pompásan tudják. Szakkörökben mindenesetre nagy kíváncsisággal várják ennek a kényszerű kísérleti évnek az eredményeit. Kihalásra ítélt italmérő helyiségek. A pénzügyminisztérium rendeletére az alábbi helyiségekre sem új italmérő engedély, sem a meglévőnek áthelyezése ezután nem engedélyeztetik: Dohány ucca 54., Bérkocsis ucca 26., Déry ucca 14., Bethlen ucca 3. szám. Új jégrendelet készül. A minisztérium illetékes osztályát a jégrendelet kiadása foglalkoztatja jelenleg. A rendelet tervezete teljesen készen van és remélhetőleg rövidesen életbelép maga a rendelet is. A jégrendelet szabályozni fogja a műjég és természetes jég használatát, szem előtt tartva azokat a fontos egészségügyi követeléseket, amelyek éppen a jég gyártásánál és forgalombahozatalánál felmerülnek. A rendelet kiadása a népjóléti minisztérium és a főváros tisztiföorvosi hivatalának kezdeményezésére történik és természetesen úgy a fogyasztóközönség, mint az érdekelt szakmák érdekeit szem előtt tartja. A magyar borok védelme Lengyelországban. Varsóból jelentik : A nemzetgyűlés második és harmadik olvasásban is elfogadta a magyar borok elnevezésének törvényes védelméről szóló lengyel-magyar egyezményt. A lengyel piac legnagyobb nehézségét abban láttuk mindig, hogy a borhamisításoknak nem volt törvényes akadályuk, nem lévén bortörvény. Kormányunknak közbelépését örömmel és köszönettel adjuk érdekeltek, különösen a tokaj- hegyaljai borérdekeltségek tudatára. Pörök egy kávéházi árverés miatt. Háztulajdonosokat és üzletbérlőket egyaránt érdekli Winter dr. járásbíró ítélete, amelyet egy ház- tulajdonos ellen indított kártérítési perben hozott. Adorján Jenő kávéházi berendező még 1927-ben eladott Kottsy Béla kávésnak egy teljes kávéházi berendezést 16.000 pengőért és abban állapodott meg vele, hogy a mintegy 9000 pengős vételár- hátralékot 1927 májusától havi 600 pengős részletekben fizeti meg és a teljes vételár kifizetéséig a berendezésre a tulajdonjogot fentartja magának. Az adásvételi szerződésre annak aláírása után záradékot vezettek, amelyben a kávés háztulajdonosa tudomásul veszi a megállapodást és kijelenti, hogy Adorján Jenővel szemben nem érvényesíti törvényes zálogjogát és amennyiben Kottsy házbérfizetési kötelezettségét nem teljesíti, erről Adorján Jenőt azonnal értesíti. Három évvel később a kávés adós maradt a házbérrel, mire a háztulajdonos beperelte, végrehajtást foganatosított ellene, majd el is árverezte, a befolyó vételárat pedig a maga részére utaltatta ki. Erre Adorján Jenő kártérítési pert indított a háztulajdonos ellen azzal, hogy neki a kávéson még 1610 pengő követelése áll fenn s ezt a pénzt a háztulajdonos magatartása folytán elveszti. A háztulajdonos nem értesítette vállalt kötelezettségének megfelelően, hogy a kávés nem fizette ki a házbért, ezzel a mulasztásával neki kárt okozott, mert ha tudomást szerez a kávés házbérhátralékáról, elszállíthatta volna a berendezést, aminek elárverezésével a kávés sajátmagát elégítette ki. A perben ennek az 1610 pengőnek a megítélését kérte a bíróságtól. A háztulajdonos képviseletében Hoffmann Béla dr. ügyvéd azzal védekezett, hogy Adorján Jenőt hitelezői késedelem terheli, mert a közte és a kávés között létrejött szerződés szerint Kottsynak az ő követelését már 1928 szeptemberében ki kellett volna egyenlítenie. Ha nem kapta meg pontosan a szerződésben előírt hatszáz pengős havi részleteket, neki kellett volna értesíteni a háztulajdonost, hogy követelése még fennáll, mert enélkül a háztulajdonos jogosan tételezhette fel, hogy a kávés a berendezést már teljesen kifizette és így ő nyugodtan hitelezheti neki a házbért. A háztulajdonos felelőssége különben sem terjed túl azon az időn, amelyen belül a vevőnek a berendezés árát ki kellett volna fizetnie. A járásbíróság elfogadta ezt az érvelést és Adorján Jenőt keresetével elutasította. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy késedelme és mulasztása folytán az elszenvedett kárt a felperes magának tulajdonítsa. Nem minden f | 7 "W W "T "W" "W TIVOLI Gyártja: Gottlieb konzervgyár, Budapest, VII., Gizella iít 24. ♦ Telefonszám : 967—02
