Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-06-20 / 12. szám

\W\VII. ÉVFOLYAM 13. SZÁM Í931. JI XII S 3«. rr VENDÉGLŐSÖK LAPJA (TENDÉ6LŐ-, SZÁLLŐ-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megrjel enik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ajlapította : IHÁSZ GläKGl Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT » ÓRÁTÓL, DÉLUTÁN 3 ÓRÁID Tizennyolcéves vagy nem tizennyolcéves ? Ez lesz a közeljövőben a szakmáinknak a leg­nagyobb gondja és a legaggasztóbb réme, amióta egy tizenhatesztendős suhanc nagyobb összeget sikkasztott Budapes­ten és azt állítólag csupa szakmai üze­mekben mulatta el. Mert a rendőrség, amint a suhanc vallomásából a dologról értesült, azonnal megindította az eljá­rást annak a kinyomozására, hogy mely üzletekben adtak innivalókat ennek a sikkasztó suhancnak a törvény ellenére ? De nemcsak ez mostan a korcsmáros, vendéglős és szállodás meg kávésiparok problémája. Ugyancsak alaposan meg­keseríti a szakmáink életét a hiteltörvény is, jobban mondva az úgynevezett korcs­mái hitelt eltiltó törvény is. Mert a bíróság hiába siet a segítségére a lehe­tetlen állapotban került vendéglősnek, aki nem tudhatja az idegen vendégről, váj­jon nem hitelbe óhajtja-e elfogyasztani azt, amit megrendelt ? Hiába ítélik egymásután azokat, akik a vendéglők­ben és korcsmákban esznek-isznak, de nem fizetnek, csalás vádja miatt, ezzel a vendéglős és a korcsmáros csak nem kapta vissza az elfogyasztott ételek és italok árát. Az édes-kevés vígasztalás neki, hogy a vendégét becsukják majd miatta. Inkább ne csuknák be, hanem olyan módot találnának ki, amivel ő megkapná a pénzét és megtarthatná a vendégét is. Jogilag is különös dolog egyelőre bün­tetőjogi védelemben részesíteni ugyan­azt a dolgot, amit a polgári perrend nem enged anyagi védelme alá. De ez már a jogászok dolga és az is lehet, hogy az lesz a vége, még ez a védelem is meg­szűnik a mi szakmáink nagyobb kese­rűségére ! Azonban az összes magán­jogi egyéb törvényeinkkel ellenkezik a korcsmái hitelrendeletnek a rendelkezése a szabad rendelkezés alól kivéve egy­némely vagyoni dolgot. Nem, ebbe sem szabad a szakmáinknak belenyugodniok, mert ez a legelső törvényes lépés a prohibició felé ! És már ez az első lépés is nagyobb, mint aminőt a teljesen antialkoholista államok megtettek. Mert Amerikában nincsen olyan bíróság, amely meg ne ítélné a vendéglői, a szalon­hitelt, hiszen az amerikai érzékkel össze- egyezhetetlen, hogy valaki vagyoni szol­gáltatást élvezzen teljesen ingyen, valaki másnak az igazságtalan kárára. Nem szabad tehát feladnunk a harcot az úgynevezett korcsmái hitel tilalmi tör­vény mielőbbi gyökeres megváltoztatá­sára ! Az a harmincféle adó pedig, amely eddig nyomja szakmáink nyakát, nem akar kevesbedni semmiképen, hiába­való itt minden ígéret és minden kapasz­kodás. A teljes adóreform, az igazsá­gosabb adózás elvének a szigorú keresz­tülvitelével, egyetlen szakmának sem annyira az érdeke, mint a mienk ! A bor- italadó jelentékeny leszállítása, vagy a teljes eltörlése az összes szakmáinknak egyszerre nagy fellendülést biztosítana, hát erre a speciális kérdésre igazán csak össze kell tartanunk a többi borérde­keltséggel ! Gyökeres és nagy átrevideálása szük­séges az eddigi szakmai büntetéseknek ! Űj és a modern üzleti életnek sokkal megfelelőbb eljárás létesítését kellene követelnünk az összes ellenőrzési eljá­rásokra nézve, kevesebb zaklatással és sokkal több megértésével a speciális viszonyok kényszerítő hatalmának. Ész­szerű módon el kellene kapni azokat a pénzügyigazgatósági kezeket, amelyek az egyik oldalon olyan kérlelhetetlen szigorral képesek védelmezni az állam közvetlen érdekeit a magánérdekekkel szemben, másrészt azonban egyre újabb és újabb engedélyek- kiadatásával lehe­tetlenné teszik, hogy az államkassza érdekei diadalra jussanak annak az egy­szerű elvnek az alapján, hogy jobb egyetlen j ólmenő korcsmahelyiség az adó­zás szempontjából, egy helyen, mint sok bukott korcsma, vagy vendéglő és kimé­rés ! Mindez törvényhozási úton egyszerűen és jól szabályozható kérdés. És mostan, a képviselőválasztások idején, nem igazi szakember az, aki ezeket a rá nézve égető fontosságú kérdéseket eltévesztve a szeme elől, jelszavas politikai frázi­soknak dől be ! Ragaszkodjunk ezek­hez a fontos elintéznivalókhoz, követel­jük ki a jelöltek határozott ígéretét! Űgyis annyi az egyéb dolog, amelyet törvény ellenére kell megtűrnünk, a zug- borméréseket, a batyúzást, kontárüze­meket ! De ezek ellen is könnyebb lesz a küz­delem, ha már a nagyobb és általános jellegű sérelmeket lehetetlenné téve, meg tudtuk erősíteni a szakmáinkat! Huszonnégymillió pengő a betegsegélyzőhátralék. A Társadalombiztosító Intézet most tette közzé azokat az adatokat, amelyekbők megállapítható, hogy a betegségbiztosító-járuléknál a munkaadók hozzávetőleg 23—24 millió pengővel vannak hátra­lékban. Ez a hátralék 1925 óta keletkezett, mert csak ezt a járulékhátralékot számolják, minthogy 1929-ben a népjóléti kormány amnesztiarendeletet bocsátott ki, mely rendelkezéssel 1925 január elsejét megelőző időkből származó járulékhátralékot el­törölte. Popper Már és Lipát r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd UCCa 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents