Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-06-05 / 11. szám
VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1031. június 5. A kényszeregyességi adós kereseti adója. Az Országos Hitelvédő Egylethez több helyről érkezett panasz arról, hogy több vidéki város adóhivatala a fizetésképtelen cégek rögzített adóját felmondotta és a benyújtott kereseti adóbevalláshoz csatolt nyereség-veszteségszámla egyenlegét nem fogadta el, hanem az egyenleghez hozzáadta minden esetben azokat az összegeket, amelyeket a kényszeregyes- ségben volt cég hitelezői a kényszeregyességi eljárás során elengedtek. Ez alapon azután igen súlyos és nagyösszegű kereseti adókkal terhelték meg a fizetésképtelen cégeket. Az OHE megállapítja, hogy az adóhivataloknak ez az eljárása ellenkezik a tételes jogszabállyal, mert a tartozás elengedése nem tekinthető nyersbevételnek. Utalnak arra, hogy a tartozáselengedés az adósnak jövedelmét egyáltalán nem befolyásolja, pusztán vagyonában hoz létre változást. A kényszeregyességben volt adós, amennyiben egyességet kötnie sikerült, erre kétségtelenül rászorult, de egyszersmind méltónak is bizonyult arra, hogy a hitelezők követeléseik tetemes részének elengedésével módja legyen ahhoz, hogy önhibáján kívül előállott súlyos helyzetéből kimenekülhessen. Szembe kell szállni azzal a szólammal, amely azt mondja, hogy a kényszeregyesség üzlet az adósnak. Kifó'zés. Ez a ,,kifőzés“ is valami zamatos magyar szó lehetne, de nem az, mert pestiesen azt jelenti, hogy vendéglő, de olyan vendéglő, amelyhez nem kell képesítés, amit nem sújt az adók légiója, amit nem ellenőriz sem tisztiorvos, sem finánc, amit mindenki nyithat, csak akarnia kell, egyszóval ,,kifőzés“. Nevüket bizonyára onnan nyerték, hogy „kifőzték — hogyan lehet a mai világban fantasztikus olcsó árakon — kifőzni“. És ezt tényleg olyan nagyszerűen kifőzték, hogy például a nagymenüt akár 80, a kicsit akár 50 fillérért is tudták adni. Az emberek álmélkodnak ezen a bűvészkedésen, amely felborítja a 2 x 2 = 4 szabályát, de az álmél- kodáson túl nem törődnek semmivel s a kifőzések vígan nyiladoznak a tönkrement kereskedők üressé vált helyiségeiben. Mi sem tudunk semmiféle csodában hinni s éppen ezért követelnünk kell, állapítsa meg a hatóság, hogy mi ennek a mesebeli olcsóságnak a titka ? Erre annál is inkább szükség van, mert a vásárcsarnokok és a piacok környékén már egész nyíltan beszélik, hogy a megmaradt, nem friss élelmiszereket is a kifőzések vásárolják össze, természetesen megfelelő olcsó árakon. A közelgő nyáron nagyon súlyos katasztrófák származhatnak ebből s ezeknek megakadályozása igen sürgős kötelessége az illetékes hatóságoknak. Milyen áldozatra képes egy jószívű pesti háziúr ? Ne tessék kérem mosolyogni, mert igenis vannak Pesten jószívű háziurak is, sőt olyan is akad közöttük, aki merő jószívűségből valóban „emberfeletti“ áldozatokra is képes. A saját két szememmel láttam egy ilyent, aki annyira megy a jószívűségben, hogy majdnem megszakad belé s lehet, hogy szegény már nem is bírja sokáig. Ezt a csodaháziurat a törzsvendéglőmben figyelem már hetek óta, de most már komolyan kezdem félteni, hogy mi lesz vele, ha ez még sokáig így tart. Ennek a csodálatos pesti esetnek ez a története: A vendéglős — mint oly sok boltbérlő társa is — adós maradt a múlt negyed bérével. A háziúr hallani sem akart a boltbér leszállításáról, de abba jószívűen beleegyezett, hogy fizessen hát a vendéglős természetben, majd ő és négytagú családja „leeszi“ a boltbért. A hátralékosat és egyben az újat is, hogy szegény vendéglős minél előbb rendbejöjjön. A háziúr a nyáron Marienbadba készül s így sietnie kell a „leevéssel“, mert nyaralását és kúráját megrontaná az a tudat, hogy egy bérhátralékost hagyott Pesten. Pontos számadást csináltak s kiderült, hogy a tervbevett elutazás napjáig a háziúrnak, nejének és két serdülő gyermeküknek napi 65 pengőt kell leenniök és leinniok. Meg kell állapítanunk, hogy mind a két fél becsülettel állja az alkut. Eddigi eredmény: háziúrék egyre jobban gömbölyűdnek, vendéglősék egyre jobban soványodnak. A vendégek — dehogy is maradna el most közülök egy is — izgatottan figyelik ezt a szenzációs meccset és már fogadásokat kötnek egymás között, hogy melyik fél bírja tovább. Az egyik vendég már odáig ment, hogy fogadást ajánlott magának a háziúrnak, mondván, hogy ennek az ügynek boltbérleszállítás lesz a vége. A háziúr, a jószívű háziúr, végignézett a keszeg vendégen és így felelt gőgösen : — Biztos dologra úriember nem fogad. Már pedig a boltbért nem szállítom le. Ez elv. Inkább megrepedek. Mitől halvány a tojás sárgája ? Sokszor előfordul, hogy a vevő reklamál a tojás miatt: a tojás sárgája halvány, miért is azt hiszi, hogy a tojás nem volt friss. Sokan idegenkednek is a halványsárgájú tojás elfogyasztásától. A tojás-sárgájának a színe azonban a tyúkok takarmányától függ és semminemű összefüggésben sincs azzal, hogy friss-e a tojás, vagy sem. Ha a sárgája halvány, úgy ennek oka az, hogy a takarmánynak nem volt elegendő a vastartalma, mert a vas adja meg a tojás sárgájának sötétsárga színét. Meg lehet figyelni, hogy ha a tyúkok nem jutnak ki a szabadba és a ketrecekben csupán szemestakarmányt kapnak, úgy halvány sárgájú tojásokat tojnak. A szemestakarmányban is több-kevesebb a vas, de mégis oly csekély mennyiségben, hogy a sárgájának a színére nem gyakorolhat befolyást. A zöldtakarmányban lényegesen több a vas, mint a szemesben. A legnagyobb a paraj vastartalma; a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a tyúkok, amelyek parajhoz hozzájutnak, mindig olyan tojásokat tojnak, amelyeknek sárgája sötét. Az állati takarmány, nevezetesen a hús, ugyancsak befolyással bír a sárgája színére és azok a tyúkok, amelyek bőven jutnak húshulladékokhoz, soha nem tojnak halványsárgájú tojásokat. Amíg azonban a zöldtakarmány a tojás ízét megjavítja, addig a túlságos hústakarmány árt neki. Egy hamburgi vendéglős tűzharca 50 kommunista támadóval. Hamburgból írják: Szerdára virradó éjszaka félegy óra tájban a nemzeti szocialisták egyik hohenbleicheni találkozóhelyére ötven férfi erőszakkal be akart hatolni. A vendéglőben ülő nemzeti szocialisták felugráltak és a bejárathoz siettek, ahol összeverekedtek a behatolni igyekezők- kel. A verekedésben résztvett a vendéglő tulajdonosa is, aki több revolverlövést adott le a támadókra. A lövések több embert megsebesítettek. Hogy issza Rotschild a feketekávét ? Két ember ül a kávéházban. Az egyik feketekávét rendel és négy darab cukrot tesz a kávéba. — Mi az — kérdi a másik —, te ilyen gazdag vagy ? Ha te így iszod a kávét, hogyan issza akkor Rotschild ? — Hogy issza Rotschild ? Rotschild rendel egy süveg cukrot, kifúrja a közepét és abból issza a feketekávét. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. 2631/1930. kih. A pécsi m. kir. rendőrkapitány* ság alulírott rendőri büntetőbírája Kreisler Sándor fűszerkereskedő, pécsi lakost azért, mert bort nem a származásának megfelelő eine* vezéssel hozott forgalomba, jog* erőre emelkedett ítéletemmel az 1924: IX. t.*c. 43. § alapján 40 P pénzbüntetésre ítéltem. Pécs, 1931. évi május hó 19*én. Bánó s. k. m. kir. rendőrkapitány, rendőri büntető bíró. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGESZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T KŐBÁNYÁN. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjainK mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- dour, Importál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtermelő Részvénytársaság Központi &rúaltó-telep : Budapest. VII.. Kerepesi űt 62. Telefon : 1. 60—85 % Flbflf nmhnr }ia vendé£lö,: venni vagy eladni akar, l lUu bili (Ibi, a „Vendéglősök Lapjáéban hirdet!!! Szent István Pnrtersör a Polgári Serfőzde páratlan Naját termésft BORA.11KA.V budapeatl IX., Ferenc körút 2. (Ráday ucca sárok) pincébe hoztuk. Termelési Árban A^ BY A^ jfK V . A^ ■ M /flk ltom Hí^VlíerOSliedŐ I Telefon A. 877—*7 I kereskedői rezei elejtésével érúsltiom. m __________________ “Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.*T. Budapest, IX., Üllói-út 25. szám (Köztelek) Felelős vezető: Magyary István
