Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-04-20 / 8. szám

a — awsw: A 1**1 A J ,M *, 4>t S .: • ■ ' ; *10* ’* ......VEl¥DÉ€rI>OSdlt. JLAPJA'- m—■*» ,4 >s .isei áprriits M ma ki akarná ennek az ellenkezőjét—, ha a vendégeit nem akarja üzemétől egyszersmlndenkorra elriasz- tani, úgy elsőrendű kötelességének fogja tartani mindegyik a nagyközönség kényelmények minél szélesebb körű, minél figyelmesebb biztosítását. Az ipari üzemekben foglalkoztatott nők védel­méről alkotott 1928. évi V. t.-c. 1. §-a értelmében — életbelép ez a törvény 1931. évi július hó 1-én, addig az 1911. évi XIX. t.-c. rendelkezései az irányadók — ipari üzemekben, mint amilyen a fogadó, szálloda is. nőket az éjjeli órákban csak bizonyos mértékű korlátozások biztosítása után szabad foglalkoztatni. Az 1911. évi XIX. t.-c. 2.§-nak c) pontja szerint a női alkalmazottak éjjeli munkaszünetére kiadott rendelkezés nem vonatkozik a vendéglőkre, kávé­házakra és más olyan üzemekre — ilyen a fogadó is, ahol ezzel az iparral kapcsolatosan rendesen van vendéglőipar is —, amelyek élelmicikkeket az üzlet­ben való elfogyasztásra állítanak elő és szolgáltat­nak ki. Ez a törvényes rendelkezés ez év június hó 30-ig érvényes. De mi lesz a helyzet az új törvény életbelépésekor ? Az ez év július hó 1-én életbelépő 1928. évi V. t.-c. 12. §-a értelmében szállodákban gyermekeket — e vonatkozásban a most említett törvény 3. §-a szerint gyermeknek kell tekinteni az életének 14. életévét még be nem töltött egyént —, fiatalkorúakat — a 14. évtől a 18. évig bezárólag — és nőket éjjel fog­lalkoztatni tilos. E vonatkozásban éjjelnek kell tekinteni az esti 10 órától a hajnali 5 óráig terjedő időszakot. A törvény 19. §-a által adott felhatalmazás alap­ján a kereskedelemügyi minisztérium megengedte — lásd az 1930. évi 150.443. K. M. sz. rendelet 34. §-át, megjelent a Budapesti Közlöny 1931. évi évf. 22. számában, vagy a Belügyi Közlöny 1931. évf. 58. oldalán —, hogy fogadókban (szállodákban, penziókban) a szobaasszonyi, szobaleányi teendők végzésére alkalmazott nők este 10 órától a reggeli 5 óráig terjedő időszakban is foglalkoztathatók legyenek. Kikötötte azonban ez a rendelet, hogy ezeknek az alkalmazottaknak a munkaideje — a munkaközi szüneteket, reggeli, ebéd, vacsora nem számítva —, egy-egy napon tíz óránál és egy-egy héten hatvan « íSsSriEmíí? « tteí•$>£«JL tÜstSoM l óránál több nem lehet. A többi időt az alkalmazott a pihenésre fordíthatja* vagy az egyébként szabad rendelkezésére áll. Ä Az ugyancsak,4931. évi július hó 1-én életbelépő 155.102—1930. K. M. sz. r. — lásd a Budapesti Közlöny 1931. évf. 22. számában, vagy a Belügyi Közlöny 1931. évf. 70. oldalán — kötelező' rendel­kezéseket tartalmaz a fogadókban, szállodákban, penziókban alkalmazott nők jogviszonyaira vonat­kozólag. Régi hiányosságot pótolt ez a rendelet, amikor egységesen szabályozta a fogadókra vonatkozóan a nők alkalmazásának a feltételeit. Kötelezően elrendeli, hogy fogadókban, szállo­dákban, penziókban szobaasszonyi és szobaleányi teendők végzésére csakis olyan nőket szabad alkal­mazni, akik negyvenedik életévüket betöltötték. Tehát elvben negyven éven aluli nőszemélyt foga­dókban alkalmazni nem lehet. De rögtön felsorolja az említett rendelet egymás­után az enyhítéseket is. Kimondja, hogy ez a ren­delkezés nem vonatkozik a negyven évesnél fiata­labb, de tizennyolcadik életévüket már betöltött azokra a nőkre, akik fogadókban, szállodákban, penziókban szobaasszonyi, vagy szobaleányi teen­dők végzésére a jelen rendelet életbelépésekor — 1931. július 1-én — alkalmazva vannak, illető­leg az ezt az időpontot megelőző hat hónapon belül alkalmazva voltak. Ezeket a nőket fogadókban, szállodákban, penziókban úgy meglevő munka­helyükön, mint állásváltoztatás esetén szobaasszonyi, vagy szobaleányi teendők végzésére továbbra is szabad alkalmazni. Szükség lesz tehát az igazol­ványok fontos megőrzésére. Majd továbbmenve lehetőséget ad a rendelet fiatalabb életkorú női személyzet alkalmazására is. Bizonyos garanciák mellett. Ugyanis megengedi, hogy az elsőfokú iparhatóság — polgármester, fő­szolgabíró, Budapesten az illetékes kerületi elöl­járó — a rendőrhatóság meghallgatása után a foga­dót, — szállodát, penziót fenntartó azoknak az iparosoknak, akik kötelezik magukat arra, hogy megfelelő felügyelettel biztosítják azt, hogy női, személyzetük a fogadókban, szállodákban, penziók­ban tilos barátkozást ne űzzön s akiknél a női személyzet szigorú ellenőrzésére megvan a lehetőség, A MI ÉRTÉKEINKBŐL. HINORA ADOLF vendéglős, Pilisvörösvár. Új korszakát éli a fényképezés. Ma már nemcsak az olcsóságban, de a tökéletességben is versenyez­nek a fényképek előállító művészei a közönség szá­mára és igazán úgy hozzá tartozik a modern ember életéhez, hogy évente legalább egyszer lefényképez- tesse magát és szeretteit, mint a napi mosdás. Hányán bánták meg már eddig is, hogy elmulasztották évente megcsináltatni és eltenni a fényképeiket — egész kis könyvük lenne az életükről — ami most már pótolhatatlan! GUTTMANN SÁNDOR vendéglős, Siklós. Pótolja legalább az idei mulasztását, akinek szak­máinkban nincs fényképe önmagáról és családjáról! És egyetlen fényképét, rövid életleírásával együtt küldje be az Album szerkesztőségének Budapest, IX., Viola ucca 2., hogy ki ne maradjon szakmáinknak ebből a díszkönyvéből. Gondolja meg mindenki ezzel az egyszerű ténnyel már emléket állít magá­nak a szakma előtt és szégyenkezni fog családja és ismerősei között, ha hiába keresik képét a négy nagy testvérszakma kiválóságainak sorában! C f% k 5 I M visszavonásig engedélyt -adhasson' árra, hogy a szobaasszonyt is-; szobalány! u teendők' végzésére negyvenévesnél fiatalabb, de huszonnegyedik (24.) életévüket,már-betöltött nőket is alkalmazhassanak. Ha azonban az ily engedély alapján alkalmazott női személyzet; bármelyik tagjáról a rendőrhatóság megállapítja azt*, hogy alkalmaztatás! ideje alatt keresetszeríí, titkos kéjelgést űzött, az elsőfokú iparr hatóság a negyvenévesnél fiatalabb női személy­zet alkalmazását lehetővé tett engedély visszavonja. Gondoskodik a rendelet a szálloda női alkalmazot­tainak erkölcsi megbízhatóságáról is. Ugyanis foga­dókban, szállodákban, penziókban tilos olyan nőt alkalmazni, aki az alkalmazását megelőző három éven belül bejegyzett uccainő volt, vagy akiről megállapítást nyert, hogy ez idő alatt keresetszerüen és titkosan ilyesmit folytatott. Ebben a vonatkozásban a szállodásoknak a ren­dőrhatóságot kell igénybevenniök, mert máshonnan ezekre a körülményekre vonatkozólag hiteles és megbízható értesüléseket nem szerezhetnek. Ezt viszont meg is kell cselekedniük, mert annak a női alkalmazottnak, akiről e körülmények bárme­lyike megállapítást nyert, az erre vonatkozó érte­sülés alapján köteles felmondani a szolgálatát. És az illető alkalmazottat a törvényes felmondási határ­idő lejártával köteles a szolgálatából elbocsátani. Ha ezt nem tenné, úgy kihágást követ el. Ez a kihágás ismétlődés esetén szigorú elzárásbüntetést von maga után. Változatlanul fenn áll tehát mindezekből kifolyó­lag a szállodás szigorú ellenőrzési kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy a női személyzet az ipari üzemben keresetszerű titkos barátkozást ne folytat­hasson. Tehát, hogy a szálloda, fogadó, penzió zug­találkahely színvonalára ne sülyedjen alá. Megszűnik a Voisin. Párizsból írja tudósítónk : A régi Párizs arca egyre fakul, vonásai elhalványod­nak. Lerombolják a régi épületeket, új uccákat törnek, a berlini modern építészet és lakásberen­dezési művészet hódít mindenütt és a nagy bulváron feltűnt néhány automata-büffé is. Ez a folyamat, amely olyan fájdalmasan érinti a régi Párizs barátait, különösen a régi, híres éttermekkel kap­csolatban mutatkozik. Egymásután szűnnek meg a híres régi éttermek. A Paillard és a Brebent után most a Voisinre is sor került. Néhány nap múlva végleg bezárja kapuit. A Voisin csendes elmúlása különösen fájhat Párizs és a párizsi konyha régi kedvelőinek. 1808-ban alapították a Voisint és azóta ugyanazon a helyen működött, a Rue Cambon és a Rue St. Honoré sarkán. Ez a finom vendéglő mindig a francia konyhaművészet legtökéletesebb alkotásait nyújtotta vendégeinek. Híres volt bor­pincéje is, amelynek nedűi még a múlt század közepéről valók. Annakidején egy borkereskedő alapította ezt a vendéglőt, amelynek később állandó látogatói voltak: VII. Edward angol király, Lipót belga király, Alexej Alexandrovics nagyherceg, 11. Miklós bohémhajlandóságú öccse, majd később V. György angol király és legújabban a mostani walesi herceg. Az amerikai pénzvilág leghíresebb képviselői is gyakran megfordulnak itt: Pierpont Morgan, az ifjabb Rockefeller, Vanderbilt. A ven­déglő legexcentrikusabb vendége azonban Gordon Bennett, a „Newyork Herald“ különc kiadója volt, aki minden alkalommal iiriicombot rendelt. Ha későn, közvetlenül zárás előtt érkezett és a helyiség finom kis termei már üresek voltak, a személyzetet maga elé hivatta és a pincéreknek és konyhalányoknak ütemes lépésekben negyedórákig kellett a milliomos amerikai előtt fel és alá masírozni, amíg végül Bennet búsás borravalókkal ellátva, szélnek eresz­tette a társaságot. Most azután megszűnik a Voisin, miután a különcködő amerikai milliomosok már régen kihaltak Párizsból. Az ódon sárga kis házba, a vendéglő helyére egy bank fiókja költözik be. Minden vendéglöskonyha büszkesége az ételek kiváló ízletesége, azért rendelje Horváth Ferenctő% Szeged, Dreher-söröző étterem tulajdonosától «HIM ffltöi MIS KIBMilffiil kilogrammonként 3 peng ft 20 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents