Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-04-20 / 8. szám

WWVII. ÉVFOLYAM H. SZÁM 1031. ÁntILIS 30. (VEHÍDÉOLŐ-, SZÁLLÓ-, KÍVÉ8IPABI ÉS KÖZCtAZOASÁOI SZAKLAP) M. kir. postatakarekpónztár csckknzáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-;ín Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliinéterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TÖBG¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám : „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ŐRÁTŐL DÉLUTÁN 3 ÓRÁIK VereRedteR a Florida minapi árverésén a hiénák, hogy okvetlen valamennyien bejussanak az árverés helyére. Mert ott aztán lehet keresni! Egy vendéglő, kávéház, mulató, vagy italmérő helyiségben minden árverés talált pénz annak, aki vevő vagy legalább közbelépő szándékkal jelenhetik meg. Akkor is keres, ha árverez, akkor is, ha nem teszi, mert nyilván azért is pénzt kap! Azoktól, akiknek fontos érdekük, hogy mindenhez a leg­olcsóbb árakon, majdnem potyán jussanak! Ez igazi hiéna-tempó volt. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy így történt, inkább azon, hogy eddig nem végződött minden hasonló árverés hasonló épületes jelenetekkel. És talán igazuk volt a vere­kedőknek is. Talán csakugyan azok voltak a nagyobb hiénák, akik bejutottak! És akik intézkedtek, hogy a maguk tömegével meg­töltve az árverezési helyiséget, ne engedjék be a többi árverezőt. Most már igazán nem lehet csodálkoz­nunk azokon az árakon, amelyeket sikerül elérni az ilyen kótyavetyén. Nem tized-, hanem századárakat ígérnek a megbecsült értékek alatt ezek a hivatásos árverezők és csak ott lépnek közbe, ahol nem a maguk népéből, nem abból a kasztból van valaki és észreveszik, hogy ez csakugyan vásárolni szeretne valamit. Fölháborító jelenetek köve­tik egymást az ilyen árvereztetések alatt és egészen másképen menne a nehezen küszködő szakmánkbelinek is a dolga, ha néhány türelmetlen és az idők nehézségeit meg nem értő hitelező megjelenne csak egyetlen ilyen árverezésen is! Nem hisszük, hogy a közelmúltban lett volna arra példa, hogy a hitelezők csak jelentéktelen századához is juthattak volna a pénzüknek ilyen mesterségesen kikény­szerített tönkremenések után. Vagy a csőd­tömeggondnok, vagy az adópénztár, vagy a Társadalombiztosító, de elvitte azt a csekélyke összeget, amely befolyhatott! Hiszen igazán semminek sincsen most ára még az üzletekben sem. Hát még ott, ahol kényszereladásoknak kell meg­történniük! Hát akkor érdemes volt tönkretenni azokat az üzemeket, amelyek talán mégis kihúzhatták volna az idők jobbrafordultáig? Amely, ha nem is teljes egészében, de részletekben és a maguk érdekében is igaz jóakarattal fizetgettek ide is, oda is, ahogyan lehetett nekik! Nem tudták talán betartani az ígéreteket, az meglehet. De ebben azok js hibásak, akik teljesíthetetlen Ígéreteket kényszerítettek ki belőlök annakidején. És az üzletek összeomlása mostanság nem azt jelenti, hogy újabb, jobban vezetett és nagyobb tőkével rendelkező lép a helyökbe, hanem ellenkezőleg! A legtöbb szakmabeli üzem után nincsen utánpótlás, félnek a tönkremenés helyétől a szakemberek és teljes joggal! A rettentő házbérek nemcsak A törvényhozás, illetve az illetékes kormányható­ságok a közelmúlt időkben határozott irányokban hoztak döntést az iparágakban foglalkoztatott nők védelméről. Ezek a rendelkezések komoly figyelmet érdemel­nek az italmérőszakma tagjai részéről. Annál is inkább, mert az említett jogszabályok véget vetet­tek több vonatkozásban a gyakorlati életben tapasz­talható, lépten-nyomon előforduló bizonytalanság­nak. Eloszlott sok, vitás kétely. Nézzük először, hogy a szállodákban alkalmazott szobaasszony helyzete miként alakult a múltban és miként fog alakulni a jövőben. Köztudomásű, hogy a szálloda — fogadó — ren­deltetésszerűen csakis akkor felelhet meg hivatásá­hogy fizetetlenek maradnak így is, hanem nincs is, aki a gondját viselje az üres helyiségeknek, amelyek most csak porladnak, romlanak és haszontalan nagy költségekbe kerülnek a türelmetlen háziuraknak! Sajnos, a mi szakmánk olyan, hogy nem elég benne, ha a mi szakembereink jó üzletemberek. A hitelezőiknek, az üzlet­feleiknek is jó üzletembereknek kellene len- niök! Ezzel sajátmagukat is rengeteg sok károsodástól óvhatnák meg és szakmáinknak is ugyancsak könnyíthetnének a nehéz helyzetén. Még egy pár ilyen árverés, verekedés és összeomlás, aztán talán tisztábban fognak látni ők is! Csak ezeknek a verekedőknek jó üzlet a romlás, csak a hiéna örülhet a holttesteknek és csak az hízhat rajtuk. Türe­lem, gondosság és elborulatlan, a maga kárára sohasem bosszűszomjas agyvelő kell a másik oldalra is. Szerencse dolga az üzleti siker, mindenkit elérhet a végzet! És a türelmetlen hitelező hamarosan eljut odáig, hogy majd az ő helyiségeiben verik véresre egymást a hiénák az ő csontjain! nak, ha a nap bármely szakában — akár délelőtt, akár délután, akár éjjel, akár hajnalban — kivétel nélkül a nagyközönség rendelkezésére áll. A célja éppen az, hogy rendes lakást, pihenést nyújtson az idegennek, vagy általában bárkinek, aki egyéni körülményeinek bármiféle, egyenkint fel nem sorol­ható módon történt alakulása következtében ideig­lenesen szállást, elhelyezkedést keres. A fogadó permanens — állandó — üzemében természetesen állandóan rendelkezésre kell állnia a nagyközönség igényeinek, szükségleteinek kielé­gítésére hivatott személyzetnek. Erre ugyan nincs parancsoló jogszabály, de ez enélkül is természetes. Magától értetődő. Ha a szállótulajdonos, vagy bérlő üzemét gazdaságosan gyümölcsöztetni akarja — és A szállodai szobaasszony jogviszonya. A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: dv. Türei-Osváth István m, kir. rendőrfogalmazó. Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-KŐbányap Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents