Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-03-05 / 5. szám

XXXXVII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1031. MÁRCIUS 5. (TEIHDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁTÉSIFÁBI ÉS KÖZCtAZDASÍBI SZAKLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal: M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ ÉVŐKÉY BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telei onszám : „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLUTÁX 3 ÓRÁIG GyilKosság történt a korcsmabér miatt! És ebben a szörnyűséges híradásban, amikor az egyik korcsmáros kést és gyilkos botot fogott a másikra a hiányzó pénz miatt, meg­láthatjuk az egész szakmánk rettentő hely­zetét, egyeseket az őrületbe, másokat pedig az öngyilkosságba kergető nyomorúságát! Mert senki se higyje azt, hogy közön­séges gyilkosság történt abban a kis falu­ban, ahonnan azt a borzasztó tragédiát meghallottuk! Itt nemcsak azt kell meg­látni, hogy egy korcsmáros bérbeadta a korcsmáját, aztán, amikor a bérlő nem tudott fizetni, hát felkereste és maga akarta behajtani rajta a hátralékos bért! Nem! Annak a korcsmárosnak nem ezért kel­lett meghalnia! És a bérlő? Akit most már talán az élete végéig csak úgy fognak nevezni: A gyilkos! Talán ez az eset sem az, amit kivehet a felületes olvasó az újsághírek­ből! Mert nem kis dolog ám az, amit egy dolgos, munkás ember odáig hajt, hogy elveszítse az öntudatát, az önural­mát és egy korcsmárostársára, aki a maga igazát kéri, gyilkos fegyvert ragad! Nem. Ez tisztára lehetetlenség! A halott és az, aki megölte, egyformán áldozat! Áldozata a mi szörnyűséges viszonyaink­nak, amelyek igazán csak a legerősebb és legtökéletesebb lelkeket nem támadják meg. Hiszen abban a gazdasági válságban és abban az összeomlásban, amelyet meg kellett érnünk, minden recseg-ropog, vagyo­nok, becsületek tűnnek el, életek pusztul­nak mindenfelé! Megbocsátani nem lehet olyan szörnyű­séget, aminő egy ártatlan emberélet kioltása, az bizonyos, de megérteni? Megkeresni azokat az észbekarmoló keserűségeket, amelyek eddig sodorhatnak egy embert, aki befektette egy üzletbe a maga egész életének a vagyonát, keresményét, minden gyümölcsét és most látni kénytelen, hogyan megy a tönk felé szinte napról napra! Nem azért, mert ő nem jól dolgozott és nem azért, mert kifosztották a maga hibájá­ból ! Nem. Csak annyi történt vele, ami kevés kivétellel, szinte valamennyiünkkel ebben a szakmában. Lassú vagy gyorsabb sorvadás őrli meg a legjobbaknak gon­dolt üzemeinket is, tőkehiány mellett a jövő reménytelensége is fojtogatja a dol­gozó és eredményt soha nem látó ember lelkét. És ilyen állapotban igazán fel lehet bőszülni minden olyan ártatlan közbelépőn, aki az eszébe juttatja azt a szerencsétlen gondolatot, hogy minden vagyonát erre a szerencsétlen ötletre tette föl! A törvényhatóságok saját hatáskörükben szabály­rendeleti úton már intézkedtek a kávéházi, vendéglői, szállodai és a rokonszakmákban működő más hasonló üzletek női alkalmazottairól és erkölcsi szempontból szigorú megszorításokat léptettek életbe. A hatóságok erélyes eljárására az adott okot, hogy különösen vidéken a szállodák, vendég­lők, kávéházak alkalmazottai közé állítólag kétes­hírű nők kerültek, akik károsan befolyásolták sok­szor az egész község, vagy város erkölcseit. (?) A kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszter­rel egyetértő eg most szükségét látja annak, hogy ezt a kérdést ne csak helyi vonatkozásban, hanem országos érvénnyel rendezze és ezért elhatározta, Kicsi pénzekről volt szó, egy kis korcsma bérösszegéről! De a bérbeadó korcsmárost elkeserítette az a rémült tudat, hogy ő, aki épen a kockázat alól akart menekülni a bérbeadással, íme, kénytelen mégis a kockázatot viselni, mert a bérlője nem fizet! Hiszen ezzel az erővel ő is meg­próbálkozhatott volna? Viszont a bérbe­vevő a kétségbeesésig jutott annak a meg­ismerésén, hogy íme, akinek tulajdon­képpen most az ő helyzetében kellene lennie és tönkremennie, mint neki — az most még követelőzik is rajta! Az is az ő hitelezői közé áll, és segít szétvinni az ő keservesen szerzett vagyonkáját! A véres pénz senkié sem lett hát. De mi kiteregetjük a szakma asztalára, okulás és elgondolkodás céljából! .. . Burányi József (Szeged). hogy általános érvényű rendeletet bocsát ki, amely szabályozni fogja a szállodákban, penziókban, vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben, tej­csarnokokban, cukrászdákban működő nők alkal- maztatási viszonyát. Június végén jelent meg ez a rendelet, amelyet a kereskedelemügyi miniszter •megküldött a főváros polgármesterének is. A ren­delet a következő intézkedéseket tartalmazza : — A fogadókban, szállodákban, penziókban szobaasszonyi és szobalányi teendők elvégzésére csak olyan nőt szabad alkalmazni, akik negyvenedik élet­évüket betö tötték. E rendelkezés nem vonatkozik azokra a negyven évnél fiatalabb de tizennyolcadik életévüket már betöltött nőkre, akik szállodákban, Csak 40 évesnél idősebb szobalányt és szobaasszonyt alkalmazhatnak a jövőben a szállodák és penziók. A meglevő alkalmazottakat megtarthat iák. — A kereskedelmi miniszter az egész országban szabályozza a szállodák, kávéházak, cukrászdák női alkalmazottainak helyzetét. Popper Mór és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Thumbnails
Contents