Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-12-05 / 23. szám
XXXXm ÉVFOLYAM S3. SZÁM 1931. DECEMBER S. VENDÉGLŐSÖK LAPJA (V£IDÉeLO-, NSKÁLLÖ>, KÁVÉilPABI ÉS KÖZGAZDASÁCil SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-in es 20-iin Előfizetési díj félévre 13 pengő Hirdeti si díj sző v etr o Id a I o n 50 filler, hirdetési oldalon 40 filler hasáhmillim'tcrenkint ALAPÍTOTTA : IHÁiZ OTÖROT Szerkesztősé!? és kiadó hivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonsz ám : „József“ 322—81 HIVATALOS ŐKÁKt DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI© A szállodások végre nem bírták tovább. Meg kellett mozdulniok és megmondaniok az illetékeseknek, hogy talán nekik is lehetne hozzászólásuk mindahhoz, ami az ő ártalmukra történt eddig, minden kárpótlásuk nélkül ! Az idegenforgalomnak hosszabb időre vége van megint Magyarországon. Mondjuk, hogy ez nem a kormányzat hibája, hanem azoké a szerencsétlen körülményeké, amelyeknek a ránkzúdulásá- val szemben egyformán tehetetlen volt a kormány és a szegény adófizető polgár egyaránt. Üresek azok a hatalmas pesti és vidéki szállodák, amelyeket az esztendőről esztendőre növekedő idegen- forgalom nagy befektetésekbe csábított és elhitette velük, hogy minden esztendőben csak jobban mehet, mint eddig. Ezúttal nem mutatunk rá, hogy a. helyzet rettentő reménytelensége felől mennyire nem tájékoztatta senki azokat az embereinket, akik nemcsak a fölösleges pénzecskéiket, hanem az egész megélhetési lehetőségeiket is beleölték ezekbe a vállalkozásokba. Nem akarjuk feszegetni, hogy a nagyrészt a mi pénzeinken, a szállodások, fogadósok pénzein és anyagi áldozatain megcsinált szervnek, az úgynevezett idegenforgalmi bizottságnak szörnyű költségei teljességgel kárba- vesztek, mert az ideáramlást egyéb kormányintézkedések lehetetlenné tették. És arra sem akarunk célozgatni, hogy ha majd lesz is valaha javulás, akkor megint mindent kezdhetünk elölről, még az idegenforgalmi bizottságot is, mert hiszen nagyon jól ismerjük, a reklámnak és minden akciónak csak úgy lehet sikere, ha az folytatólagos. Késő volna azt is f elhány forgatni, hogy maga a kormányzat is úgy viselkedett a katasztrófa legutolsó idejéig, mintha minden a legteljesebb rendben lenne és úgy intézkedett, mintha az idők hosszabb menetéig lehetne erre a menetre számítani. A. legkülönbözőbb kongresz- szusokat hivatta meg és láttatta vendégül hivatalosan is a newyorki polgár- mester látogatásáig, úgyhogy a szállóink és fogadóink, ha csak nem akartak kiesni minden lehető versenyből, kénytelenek voltak áldozni és mozgolódni ! Csak egyre akarunk visszatérni. Arra a hihetetlenül rideg és merev álláspontra, amelyre úgy az állami, mint a fővárosi és a vidéken a városi hatóságok helyezkednek a kétségbeejtő helyzetbe került szállodákkal szemben ! Mi, bevalljuk, azt reméltük eleinte, hogy az illetékesek majdcsak levonják a helyzet tanulságait. Hiszen a legtöbb nagy szálloda és ilyen fogadó úgy érezheti magát, mintha igazában beugratták volna olyan hatalmas kockázatba, amelynek a végzetes következményei a hibájukon kívül szakadt ezekre a szállodákra, nagyvendéglőkre és idegenekre számító szakmai üzemeinkre. Kormány- megbízottak vettek részt az akcióinkban, hatalmas hivatalos támogatásokat helyeztek kilátásba. És ehelyett? Egymást érték olyan rendeletek és intézkedések, amelyek egyet jelentettek az idegenek kitessékelésével a magyar vidékekről ! Végül pedig mindenki az illetékes helyeken olyan egyszerű magától való értető- déssel tért napirendre a mi bukásunk felett, mintha ettől olyan távolság választaná el, mint akár a fogyó holdtól ! Nemcsak, hogy részt nem kért egyetlen illetékes sem abból a veszteségből, mely az ő biztató viselkedésük, sőt : sürgető követelődzésük által a szakmánkat érte, hanem a legteljesebb értetlenséggel foglalnak állást velünk szemben ma is úgy az adóügyekben, mint máshol is, ahol a legmagátólértetődőbb kedvezményeket kíséreljük megszerezni ! Annyit hangoztatták egyre fenyegetőbb modorban, hogy amíg a legmodernebb szállóink nem lesznek meg mindenütt, addig nem lehet idegenforgalom és nem méltó országunk kulturális helyzetéhez a fürdőink mai állapota, hogy meg kellett tenni a beruházásokat. Még így sem tudtuk elkerülni, hogy egyes minisztériumok a legfenyegetőbb konkurren- ciákat ne tervezgessék meg ellenünk. Lillafüred nem egy volt az országban ellenünk és nekünk ezt tűrnünk kellett, holott szakmai szakértőink ezerszer rámutattak ezeknek a közvállalkozásoknak a biztos vesztére. És a tiszti-szálló legutóbbi terve biztonyítja, hogy még mindig nem volt elég a méltánytalanságokból ! Az illetékesek lehetnek igen jóakaratúak, de nincsenek jól informálva. Jobban kell informálnunk őket, — többek között ! Azután meg kivívnunk, hogy a megváltozott viszonyokra való tekintettel a súlyos adóterheken jelentősen enyhítsenek ! Hiszen a szállodáink nem bírhatnak el több terhet, mint a sokkal jobb napokban ! Sőt, annyit sem bírhatnak el! Budapestnek és a többi városnak is be kell látniok, hogy a szállodáik helyes menete nekik is érdekük és nem dolgozhatnak ezek tönkretételén ! Ezt jelenti a szállodásaink akciója és ezért örömmel kell üdvözölnünk a hatalmasnak induló mozgalmat! P. S. szálló tulaj do nos. Popper MPr és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefons József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
