Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-11-05 / 21. szám
VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1031. november 5u Ne felejtsétek el a jégszekrényeket megtisztogatni. A hidegebb időjárás beálltával sok vendéglős, korcsináros szünteti meg a jégszekrények jegelését. Eközben azonban gyakran elmulasztja a jégszekrénynek az tizemen kívül helyezés előtt való alapos megtisztítását. A legnagyobb tisztaságnál is előfordulhat, hogy egyes élelmiszerek, amelyek a jégszekrényben voltak elhelyezve, kellemetlen szagot hagynak hátra. Ha a jégszekrény most hosszabb időn át használaton kívül és elzárva marad; úgy Tárt szenvedhet. Mindenesetre ajánlatos tehát, hogy a jégszekrény kimosásánál a vízhez némi káliumhipermangánt adjunk, amíg a víz gyengén rózsaszínűre nem festődik. A farácsokat alaposan le kell sikálni. Azután a jégszekrényt nyitott ajtóval és fedéllel tegyük ki a friss levegőnek, hogy kiszáradhasson. A cinkkel bélelt jégszekrényeknél ajánlatos, hogy a cinkbádogon mutatkozó foltokat is tisztítsuk meg. Magánál a szekrénynél elegendő a vízzel való lemosás, szintúgy az olvadó jégvíz elvezetésére szolgáló csatornánál és a fenekén át vezető lefolyó csőnél is. Ha a szekrényt a téli idő alatt készletek eltevésére használjuk, úgy ajánlatos, hogy leakasszuk az ajtaját és gaze-ajtóval helyettesítsük, amelyet minden asztalos olcsón elkészít. Ily módon a jégszekrényt télen is használhatjuk. A földevők. Az élelmiszereket a természetnek állat- és növényvilága szolgáltatja. Olvasunk azonban olyan ehető földekről is, amelyek egyes országokban — különösen éhínségek idejében — élelmiszerül szolgálnak. Spanyolországban a bucaro nevű földfajtát eszi a lakosság ; az orosz paraszt sziklakőből készült lisztet kever a kenyerébe ; a svédeknek is van egy berg-mehl, vagyis hegyi liszt nevű kőporuk, amely eledelül szolgál ; a jávai bennszülött a teneampa nevű földet eszi ; a perzsáknak is van egy földfajtájuk, a gheli giveh, amely ehető ; a hinduk eszik a patna earth nevű földet, sőt Magyar- ország se marad ki e jegyzékből, mert egyes források szerint Nógrád vármegye északi részén a szegényebb lakosság egy földfajtát fogyaszt, amelynek agyagos anyagába szénsav is van. Természetes, hogy ezeknek az ehető földeknek semminemű tápláló értékük ninsen. Zárlatot rendelt el a törvényszék a Dit-Got cég ellen. A hivatalos lap zárlati hirdetményt közöl, amely szerint a törvényszék, mint központi telekkönyvi hatóság, az Ipari Jelzálogintézet Részvény- társaságnak Dietrich és Gottschlieg R.-T. budapesti cég elleni aranydollár és járuléka iránti végrehajtása ügyében a zárlatot elrendelte. Felhívja tehát a hitelezőket arra, hogy az őket megillető jogot a zárgondnoknál írásban jelentsék be. Az Ipari Jelzálogintézetnek, amint értesülünk, 280.000 pengővel tartozik a Dit-Got-gyár. Egyébként maga a gyár kérte a békés likvidációt. A likvidáció végrehajtása után valószínű azonban, hogy a Dit-Got- gyár egyszerűsített formában és kisebb keretek között mégis fenn fog maradni és a hitelezők kivétel nélkül megkapják pénzüket. A magy. kir. rendőrség győri kapitánysága, mint rendőri bűn* tetőbíróság II. és III. fokon felük bírált és helybenhagyott 1931. kih. 24. sz. ítéletével Sikolya László kereskedelmi üzlet ügyvezetője, győri lakost 20 P pénzbüntetésre ítélte azért, mert borok kezeiéi sére és raktározására szolgáló pins cében ipari szeszt tartott. Kötés lezte őt a felmerült eljárási költs ség megfizetésére is. Győr, 1931. szeptember 21. (Olvashatatlan aláírás) r.ífogalmazó, rendőri büntetőbíró. Amikor még nehezebb volt számolni. Mihelyt megállapításra került, hogy az aranypengőnek a pengőhöz viszonyítva mennyi az értéke, a kereskedőnek két pénzegységgel kell számolni: a pengővel és aranypengővel. Volt idő, amikor a magyar kereskedő nem is két, hanem 10—15-féle pénzegységgel volt kénytelen vesződni; így például Maróthi György 1743-ban megjelent számtankönyvében (Arithmetika, vagy számvetésnek mestersége, melyet írt és közönséges haszonra, főképpen a Magyar Országon elő-fordulható dolgokra, alkalmaztatván ki-adott 1743-ik esztendőben Maróthi György, debretzeni professor) találjuk a következő példát, amely kitanítja a kereskedőket az akkor forgalomban volt különféle pénznemek arányáról: „Ha minden egyébfele pénzek között a proporciót ki akarod találni, csak légyen előtted egy ilyen táb- látska, mellyben fel légyen téve, hány krajcár van mindenik pénz nemében : Krajcár Garas ......................................................... 3 Pe ták.......................................................... 7 Máriás.............................................................. 17 Húsz poltrás ................................................ 30 Magyar forint .............................................. 50 Vonás forint.................................................. 51 R. forint........................................................ 60 Kurta tallér .................................................. 90 Tsászártallér................................................. 120 Tsászár aranya ........................................... 250 Körmötzi arany........................................... 252“ So k-e a kávéház Bécsben ? A bécsi kávéháztulajdonosok testületé mozgalmat indított a hatóságoknál avégből, hogy a kávéházak számának szertelen szaporodása elé határt szabjanak, sőt a mostani létszámot is csökkentsék. A testület a cseh-szlovák érdekeltségek példájára hivatkozik, amely a jövőre nézve azt kérte, hogy új engedély csak 5000 lakosonkint adassék. Valóban, a testület véleménye szerint, a számos új kávéháznyitás folytán túlsók a bécsi kávéházak száma, amelyeknek versenye lehetetlenné teszi az aktív üzlet- vezetést. Kétségtelen, hogy a mai gazdasági viszonyok megcsökkentették a kávéházlátogatók számát, mert sokan kénytelenek e részbeni igényeikről lemondani. A bécsi kávésok mozgalma odairányul, hogy új engedélyek kiadásánál a helyi szükséglet kérdését az eddiginél szigorúbban kezeljék. Másrészt a kávéházak számának apasztását olymódon tegyék lehetővé, hogy a hat hónapnál hosszabb ideig szünetelő engedélyeket a törvény rendelkezéseinek megfelelően megszűntnek tekintsék, ami jelenleg a legtöbb esetben nem történt meg. Az engedélyek átruházása is méltánylást érdemlő esetben is szabályozandó lenne. A kávésok testületé tudatában van annak, hogy a létszám szabályozása csak fokozatosan történhetik meg, de csak a kávéházak számának korlátozása útján vélik a veszélyeztetett üzemek fennállását biztosítani. Vádbeszéd az ajkfestés ellen. A szállodások és étteremtulajdonosok legutóbbi bécsi nagygyűléseién az egyik manchesteri vendéglős kemény szavakkal tört pálcát a mai női divat: az ajak festése fölött. „Sajnos — mondotta többek között a szónok —, keservesen kell tapasztalnunk, hogy a „csókálló,, ajakfestékek egyáltalán nem kímélik az asztalkendőket, az étterem padlóját és a szőnyegeket. Ezek tele vannak piros foltokkal. A csészék, tányérok, evőeszközök, amelyek az asztalról kikerülnek a konyhába, bizonyítják, hogy az ajakfestékek alaposan fognak és a személyzetnek sok munkájába kerül, míg le tudja mosni azt a bizonyítékot, hogy előzőén — nő használta a poharat vagy a csészét. A szállodások is sokat tudnának beszélni arról, hogy miként festenek a párnák és a törülközők a női vendégek után.“ A felszólalást a többiek élénk fejbólongatással helyeselték. Kenyeret őrlés nélkül. Egy Rabinovitz nevű francia vegyész, annak előtte pedig egy francia hadbiztos állítólag megfejtette azt a titkot, hogyan lehet a búzából őrlés nélkül kenyeret készíteni.—- Komoly szakemberek nem hisznek ebben a csodában. Egyes vidéki lapok megemlítik ezzel kapcsolatban, hogy a íiép a gabonaszem megpuhításával, kelesztésével és dagasztásával is szokott tésztát, illetve kenyérszerű táplálékot készíteni, aminek a neve görbe. A kávé megöli a baktériumokat. Egy német orvosi lapban a kávé igen hasznos tulajdonságait ismertető közlemény jelent meg. Egy 1 :20-as. arányú oldat coli-tifuszbacillusokkal telített és felváltva kávéval, szénnel és adsorgannal különböző időtartamon át összekevertetett. Kitűnt, hogy a bacillusokat a kávé legjobban semmisítette meg. Ismét vízumkényszer van Magyarország és Spanyol- ország között. A spanyol kormány hivatalosan közölte a magyar kormánnyal, hogy szeptember 25-től kezdődőleg a vízumkényszert a magyar alattvalók részére visszaállítja. Ennélfogva a viszonosság elvéből kifolyólag a magyar kormány is szeptember 25-től kezdődőleg a spanyol alattvalók részére visszaállította a vízumkényszert. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége “Pátria" Irodalmi Vállalat cs Nyomdai R^X. Budapest, IX., Üllőmit 25. szám (Köztelek) Felelős vez'etó: Magyary István
