Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-10-05 / 19. szám

3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1031. október 5. Méltányos alkalmazotti adózást vívtak ki a budapesti kávésok! A vidéki kávésok és rokonszakmák új mozgalmat indítanak. A budapesti kávésok ismét érdekes és szép példát mutattak a magyar vidék és a rokonszakmák szá­mára az irányban, hogyan kell a megfelelő időben eréllyel és ügyességgel előnyöket kivívni. Sikerült nekik olyan adózást megállapíttatni a fővárosnál, hogy ez csakugyan közel áll a való teherbíró viszo­nyokhoz, — ami a jelen helyzetben igen nagy eredmény ! Most a sikeren felbuzdulva a rokonszakmák is megmozdultak, sőt a vidék is felfigyelt. És méltán. Nagyon sok egzisztenciát biztosíthat, ha méltá- nyosabb módon adózhatik ! A jó példa kedvéért itt adjuk a kávésok sikeres akciójának eredményét: A székesfőváros polgármestere 122.225/1931. VI. számú határozatával a kávés ipartestület kérelmére a kávéházi alkalmazottak kereseti adóalapját ez évi december 31-ig a következőkép szabályozta: Budapest székesfőváros polgármestere. 122.225/1931. VI. HATÁROZAT. A budapesti kávésok kérelmére a kávéházi alkal­mazottak kereseti adóalapját a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a további intézkedésig, de legkésőbb 1931. évi december hó 31-ig, a követ­kezőkép állapítom meg : Főpincér kereseti adóalapja hetenkint: az I. o. üzemben 85 (Nyolcvanöt) pengő, II. o. üzemben 60 (Hatvan) pengő. Felszolgáló, fizető kereseti adóalapja hetenkint: az I. o. üzemben 32 (Harminckettő) pengő, II. o. üzemben 28 (Huszonnyolc) pengő. Kávéfőző kereseti adóalapja hetenkint: az I. o. üzemben 36 (Harminchat) pengő, II. o. üzemben 27 (Huszonhét) pengő. A borfogyasztási adó tudvalevőleg a községek részére van átengedve. így állandó ellentét van a községi elöljáróságok (de még egyéb foglalkozási ágak) és a bortermelők között a borfogyasztási adók kivetése és behajtása körül s tág tere nyílik a protek­cionizmusnak s tömegelégedetlenségnek az adó­átalányozásokkal kapcsolatban. A községek általában részvétlen szemlélői annak az óriási küzdelemnek, amit a bortermelő a termé­szettel, valamint termésének értékesítése terén folytat s ha tanúsítanak is méltányosságot a behaj­tás körül, eljárásukban mégis a financiális szempont dominál. Költségvetésükben évről-évre többé- kevésbbé ugyanaz az összeg van praeliminálva bor- fogyasztási adóbevételre úgy a jó, mint a rossz termés esetén s így a szőlősgazdának a kevés után esetleg többet kell fizetnie, mint a jó termés után. De a borfogyasztási adónem igazságtalanságát a felsőbb fórumok is elismerik s csak az egyre rosszab­bodó gazdasági viszonyok gátolják a kormányt ennek az adónak az eltörlésében. Ha már eltörölni nem lehet, legalább könnyítstink a termelő helyzetén azzal, hogy hogy ezt az adót ne készpénzben, hanem természetben (szőlő, must vagy bor alakjában) is leróhassa a községnek. Vagyis legyen a község is, mint ilyen, érdekelve a jó, vagy rossz termés, a helyes vagy helytelen permetezés, a jó vagy rossz szőlőfajták, a jó vagy rossz árak tekintetében. Legyen a község olyan, mint a jó kibic, aki a termelővel sír és nevet. Vagyis javaslatom oda konkludál, hogy töröltessék el a borfogyasztási adó és lépjen életbe helyette a bortermelési adó, mely egyszer, a termelőhelyen pénzbe ■ vagy természetben legyen leróható s Kávéfőzőnő kereseti adóalapja hetenkint: az I. o. üzemben 28 (Huszonnyolc) pengő, II. o. üzem­ben 24 (Huszonnégy) pengő. A segédszemélyzet (férfi és nő), takarítónő és kenyeres kereseti adóalapja hetenkint 21 (Huszon­egy) pengő. Az osztályozást illetőleg I. osztályba tartoznak : Abbázia, Alsó-Margitsziget, Állatkert, Angolpark, Astoria, Baross, Bellevue, Belvárosi, Bodó, Bristol, Britannia, Capri, Carlton, Dunacorso, Edison, Emke, Éden, Felső-Margitsziget, Flórián, Flóris, Margit­sziget, Fővárosi Pavillon, Gerbaud, Gresham, Vene­zia, Hungária, Keleti, Kovács, Központi (Central), Központi szálloda, Lukács rt., Miami, Mignon, Monico, Newyork, Országház, Ostende, Palace, Parisette, Pátria, Pannónia, Park, Rajna-Park, Royal, Simplon, Spolarich, Spolarich-Park, Szabad­ság, Vadászkürt, Városi színház, Várkert-kioszk, Vigadó, Vígszínház, Ypszilon és a kávéházi jelleggel bíró tej ivók. A II. osztályba tartoznak a fel nem sorolt üzletek. A különleges fényűzési vállalatoknál alkalmazott személyzet kereseti adóalapját ezen rendelkezés men érinti, mert azok személyzete tovább is a 175.980/1929. VI. számú határozattal az I/A. osztályú' vendéglői alkalmazottak részére meg­állapított kereseti adóalap után adóznak. Erről a polgármesteri VI. (pénzügyi) ügyosztályt, a központi adószámviteli hivatalt, az I—X. kér. elöljáróságokat, a kér. adószámviteli (forgalmi és kereseti adó) osztályokat, a budapesti kávésipar- testületet (VIII., József körút 38.) és a főpincérek orsz. egyesületét (VII., Hársfa ucca31.) értesítem. A polgármester megbízásából: Lamotte tanácsnok. szűnjön meg a vasúti és egyéb vámsorompóknál a bor- fogyasztási adóellenőrzés. Ez a borbatyúzás alkonyát is jelentené, mely kereseti ág tudvalevőleg a borfogyasztási adó meg nem fizetésére van bazirozva. Mik volnának eme új adónem előnyei ? A természetbeni fizetés lehetősége nem kény­szerítené a termelőt termése elkótyavetyélésére. Viszont nem volna ürügye az adó nem fizetésére. Az ellenőrzés kevesebb személyzetet igényelne nagyobb áttekinthetőség mellett a bor szabad for­galmának előnyére, ami a borfogyasztást nagyban fokozná. A községek érdekelve lévén, a termelés menetét behatóbb figyelemmel kísérnék; a szőlőfajták szelektálását és új telepítések fajtakiválasztását saját érdekükben is ellenőriznék s ami a fő : közraktárak, illetve közpincék berendezésére kényszerülnének, amit a földmívelési minisztérium évtizedek óta (bár ezideig kevés sikerrel) propagál. Ezek a községi köz­pincék a maguk közületi súlyával lehetővé tennék a magyar borok márkázását, az egyes vidékek jelleg­borainak kitenyésztését, amit az exportőr jobb árral honorál s hivatva volnának idővel alapját képezni egy állami bormonopóliumnak. Mert a szőlőtelepítés korlátozására vonatkozó törvény mindaddig nélkülözi a kellő szankciókat, míg a dohányéhoz hasonló ellenőrzés nem lesz bevezetve. S a mai időknek a bor-, illetve szesz­fogyasztással szemben támasztott szociálhigiéniai követelményei is csak az állami monopóliummal lennének szabályozhatók. Lehetnek nehézségek, lehetnek ellenvetések a javasolt bortermelési adóval szemben, de tagad­hatatlan, hogy a borfogyasztási adó körül dúló harcot egyidőre lecsendesítené és később a bormonopálium bevezetésével' végleg megszüntetné. Ugyanezt a rendszert a pálinkára is be lehetne vezetni. Hazafias j^ászándékkaf ajánlom javaslatomat az illetékes körök figyelméhez Kovárzy János szőlőbirtokos, Kelebia. MI ÚJSÁG? Meg kell akadályozni a borcsempészést. A magyar szállodások és vendéglősök azzal a kéréssel fordultak a Magyar Városok Országos Kongresszusához, hogy a gazdasági viszonyok miatt válságos helyzetbe jutott vendéglősiparnak legyen segítségére az egyre nagyobb méreteket öltő borcsempészés megaka­dályozásában. A kongresszus ebben az ügyben átiratot intézett az összes magyar városokhoz. Az átirat rámutat arra, hogy a bor csempészésivel a város is károsodást szenved. A borcsempészek adót nem fizetnek, viszont igen veszedelmes ver­senyt támasztanak a vendéglősiparral szemben. Ezért a kongresszus felkéri a polgármestert/hogy tegyen lépéseket a borcsempészés megakadályo­zására, illetve megszüntetése érdekében. Ezt a kongresszus részben a fogyasztási adóellenőrök szá­mának felemelésével, részint vasúti fogyasztási adókirendeltség létesítésével és az ellenőrzés rr^eg- szigorításával véli elérni. A borcsempészek munkáját erősen érzi a nagy adókat és illetékeket fizető vendéglősipar. Nem túlozunk, ha állítjuk, hogy létalapjukban vannak megtámadva. Végre azonban csak hozzájutnak bajaik orvoslásához, mert ez nemcsak vendéglős, de városi érdek is, mindenfelé Magyarországon. Esküvő'. Mészáros Győzőnek, a budapesti kávés- ipartestület népszerű elnökének leánya, Józsa, szeptember 4-én esküdött örök hűséget Kalmár Sándornak. A házasságkötési ünnepség a mai idők­nek megfelelő zártságú szűk család körben folyt le. Az ipartestület tagjai és az elnök tisztelői elhal­mozták jókívánataikkal a fiatal párt is az öröm­szülőket. A székesfővárosi szabályrendelet átdolgozása ügyé­ben a szállodás- és vendéglősipartestiiletnek tár­gyalásai a kávésipartestülettel eredményre nem vezettek. így mindkét ipartestület külön-külön terjesztette be a főváros polgármesteréhez a szabály- rendelet módosítása iránt javaslatát. Borcsempészek megkárosítják a pestkörnyéki ven­déglősöket. Az újpesti, kispesti, pesterzsébeti, csepeli és sashalmi vendéglősök panaszai szerint a bor­csempészek olyan nagy arányban hoznak forgalomba bort, hogy a korcsmárosok forgalma a felére esett. A borcsempészek, miután a vámot és fogyasztási adót nem fizetnek és üzleti költségük nincsen, mint­egy 40—50 százalékkal olcsóbban tudják adni a bort, mint a vendéglősök. A pestkörnyéki vendég­lősök panaszának megszüntetése érdekében erélyes intézkedések történtek. A gazdasági frontról. Kovács Vencel borsod- nádasdi italmérő ellen szeptember 9-én megindult a kényszeregyességi eljárás. Özv. Rojkó Józsefné budapesti (Győri ucca 14.) vendéglős ellen szeptember 16-án megindult a kényszeregyességi eljárás. Vagyonfelügyelő dr. Ep­stein Vilmos (Király ucca 51.). Követelések bejelen­tése okt. 7-ig. Váradi József karcagi korcsmáros ellen augusztus 28-án megnyílt a csőd. Tömeggondnok dr. Tóth Kálmán. Követelések bejelentése október 15-ig, felszámolási tárgyalás december 7. Ecker József makói vendéglős kényszeregyességi ügyében egyesség jött létre. 50 százalékot fizet a hitelezőinek 8 havi részletben. Egy bácsmegyei borbirtokos javaslata a borfogyasztási adókérdés megoldására. A borfogyasztási adó helyett bortermelési adó. — Állami bormonopólium. — Beküldetett. —

Next

/
Thumbnails
Contents